Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Ennyit kell megtartani a Radetzky-laktanyából – szállodaberuházásról szólnak a tervek

Szerző: | 2020. február 25., 10:43 | Belföld

Az egykori Radetzky-laktanya 1959-ben (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Újra megtörténik az, amitől az örökségvédők és a civilek féltek, és ami miatt 2016-ban „elüldözték” a budapesti Radetzky-laktanya közeléből a szlovákiai hátterű ingatlanbefektetőt, a HB Reavist. Csak most nem egy szlovák, hanem egy magyar hátterű, Garancsi Istvánhoz kötődő tulajdonosnak lehet lehetősége arra, hogy elbontsa a Duna-parti Bem tér ikonikus épületének nagy részét, a homlokzati rész kivételével. A századfordulós épületnek csak a Bem téri első traktusa kapott védettséget, ezt leszámítva nem kell megtartania az új tulajdonosnak a Radetzky-laktanya épületét – ez derül ki a II. kerületi önkormányzat új szabályozási tervéből. Nagyjából ennyit tartott volna meg az eredeti épületből a külföldi befektető is.

HIRDETÉS - AIP

A Radetzky-laktanya sorsa korábban akkora civil aktivitást és sajtóérdeklődést váltott ki, hogy a bontási kísérleteket a hatóság és a bíróság beavatkozása követte, ami végül meghátrálásra kényszerítette az egykori tulajdonost, mielőtt a sokat látott épület 90 százalékát visszabontotta volna. A Radetzky-laktanya az első világháború alatt hadikórházként működött, a második világháború végén a Gestapo, majd a nyilaskeresztes párt költözött a kaszárnyába, később az ÁVH, illetve a Munkásőrség. Az épület a Bem térről induló megmozdulások miatt az 1956-os forradalomnak is fontos helyszíne volt. A rendszerváltás után az MDF székháza lett, majd külföldi befektetőkhöz került.

A közfelháborodás akkor tört ki, amikor a HB Reavis 2016-ban bontani kezdte az 1840-ben épült klasszicista magtár tetejét. A bontás akkor leállt, és azóta sem folytatódott az építkezés. Hosszas bírósági huzavona kezdődött, amely során hamar kiderült, az egykori Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal úgy adott ki – jogszabályellenesen – építési engedélyt, hogy már ideiglenes műemléki védettség alatt állt az épület. Bár ez röviddel a 2010-es választás előtt történt, a Fidesz-kormányok alatt sem szúrt szemet a hatóságoknak. Végül a bíróság úgy ítélt: nem építhet a befektető a korábbi engedély alapján.

Az ügy a Kúriára került, amely eljárási hibákra hivatkozva megsemmisítette a korábbi ítéletet, és új eljárást kezdeményezett. Ez azonban nem zárult új ítélettel, mivel a peres felek 2018-ban kérték az ügy szüneteltetését, aztán a HB Reavis eladta az ingatlant, mégpedig a Blue Urban Elegant Kft.-nek, amelynek ügyvezetője és végső tulajdonosa Scheer Sándor, a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. vezérigazgatója. A Radetzkyt tulajdonló cégben korábban Waberer György fuvarozásügyi miniszterelnöki megbízott cége is tulajdonos volt, azonban a cégnyilvántartás szerint időközben megvált részesedésétől.

A korábbi akadályt, a műemléki védettséget azóta elhárították: 2018 végén a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely miniszteri rendelettel megszüntette az épület műemléki védettségét. Az elmúlt hetekben többször kerestük a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, mi alapján jutottak arra, hogy az épület már nem felel meg a műemléki védelem szakmai feltételeinek, például készült-e szakvélemény, kérdéseinkre azonban nem reagáltak.

A Radetzky-laktanya a II. kerület szabályozási tervében. A megtartandó részt bekarikáztuk.
A Radetzky-laktanya a II. kerület szabályozási tervében. A megtartandó részt bekarikáztuk.

Őrsi Gergely (MSZP) a kerület polgármestere elmondta: a szabályozási terv elfogadásakor kötötte őket, hogy az épület nem műemlék, csak nyilvántartott műemléki érték – ez a védelem egy alacsonyabb szintje, amikor általában nem az egész épület védett, csak az értéktárba felvett értékei. A műemléki nyilvántartást vezető Miniszterelnökség nem adott tájékoztatást arról, mi áll a nyilvántartásban azon kívül, hogy az online is elérhető adatok szerint a Bem téri tömb nyilvántartott műemléki érték. A polgármester viszont elmondta: csak a homlokzati rész szerepel az értéktárban, vagyis csak az védett, az önkormányzat csak ennek megtartásáról rendelkezhetett.

Őrsi azt is elmondta, a tervező eddig egy alkalommal mutatott be nekik terveket, ezekben egy szálloda célú beruházás szerepelt, de szerinte nem biztos, hogy ez lesz az épület végleges funkciója. A polgármester attól teszi függővé a továbbiakat, milyen lesz a végleges terv, de maradtak lehetőségeik, hogy befolyásolják a folyamatot. Szerinte egy ilyen jelentőségű beruházás csak széles körű társadalmi-szakmai egyeztetés után valósulhat meg, vizsgálva a lakosság érdekeit, például a forgalomterhelést; ezt az egyeztetést lefolytatják majd. Az önkormányzatnak településképi eljárást is le kell folytatnia a beruházás előtt – ha valamilyen szempontból számukra elfogadhatatlan a terv, itt is van lehetőség beavatkozni. Végső esetben az építési szabályzat felülvizsgálatára és újabb változtatási tilalom elrendelésére is sor kerülhet, és helyi védelem alá is helyezhetik az épületet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/6. számában jelent meg február 7-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/6. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS - AIP

Címkék: beruházás, Blue Urban Elegant Kft., II. kerület, Miniszterelnökség, örökségvédelem, Radetzky-laktanya


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Árnyék podcast: – Na, hol nem fogunk megöregedni?!

Az élet meg minden podcast – Zubreczki Dávid

Pin It on Pinterest