Mennyire lett modern oktatási anyag a Nemzet alaptanterv? Mi a szerepe a hazafias nevelésnek, és a nemzeti identitás erősítésének? Milyen ideológiák küzdöttek az oktatás terén az elmúlt harminc évben, és mi jellemzi a Fidesz oktatáspolitikáját? A magyar közoktatás múltjáról és jelenéről két korábbi tárcavezetőt, a Horn-, a Medgyessy-, és az első Gyurcsány-kormány oktatási miniszterét, Magyar Bálintot, illetve az első Orbán-kormány oktatási miniszterét, Pálinkás Józsefet kérdeztük.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szerint a módosított Nemzeti alaptanterv (Nat) ötvözi a legmodernebb nemzetközi pedagógiai gyakorlatot a magyar oktatás hagyományaival. A szakmai szervezetek álláspontja szerint ugyanakkor a Nat idejétmúlt, korszerűtlen és egy felettébb veszélyes szemléletet kíván kötelezővé tenni. A Magyar Hangnak nyilatkozó két korábbi oktatási miniszter az alaptanterv visszavonását kérő pedagógusok véleményét osztja.
– Amikor oktatáspolitikáról beszélünk, figyelembe kell vennünk, hogy Magyarország egy posztkommunista maffiaállam, ahol a szakpolitikai cselekvések alapvető motivációja az Orbán vezette fogadott politikai család vagyonfelhalmozása és a hatalomkoncentráció – fogalmaz Magyar Bálint. – A kormány oktatáspolitikájának nincsenek szakpolitikai motivációi, szakpolitikai következményei annál inkább. Ebből a szempontból elemezhetjük az úgynevezett Nemzeti alaptantervet.
Pálinkás József szerint a Natból sok minden hiányzik, ami egy fejlett oktatási rendszerrel bíró ország alaptantervét jellemzi, nem elsősorban az önálló, kritikai gondolkodás elsajátítását szolgálja. Helyenként múltba révedő szövege sem felel meg a 21. századi elvárásoknak, amelyek a modern egyéniség- és képességfejlesztő pedagógiát támogatják. És még alaptantervnek sem tekinthetjük igazán, mert ajánlott irányelvek helyett részletekbe menő utasításokat is tartalmaz.
Hogyan tehetünk különbséget a Nat-ot kritizálók és a Nat-ot támogatók között, és az utóbbiak miben hasonlítanak az Alföldi Róbert ellen tüntetőkkel? Miként erősítheti a nemzeti identitást egy alaptanterv, és mit kéne tennie a kormánynak, hogy a segítse a tanárok munkáját? Beszélhetünk-e liberális és konzervatív oktatáspolitikáról, és ebben az ideológiai rendszerben hol helyezhető el a Fidesz? Mit nyerhet a kormány a szakmailag semmivel sem indokolható kéthetes külföldi nyelvtanfolyamokkal, és mit kellett volna bevezetni helyette? Megvalósítható-e a teljes egyenlőség, és mit tehetünk a szegregáció ellen? Hogyan lehet a legjobbakat a tanári pályára csábítani, és mi kell ahhoz, hogy a pedagógusok segíteni tudjanak a diákoknak?
A válaszokat megtalálják a Magyar Hang legfrissebb, február 28-án megjelent 2020/9. számában.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/9. számban? Itt megnézheti!
