Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

„Klímapropagandát” és napelemeket rendelnének a kormánytól a magyarok

Szerző: | 2020. február 29., 16:03 | Belföld

Egy elítélt szelektíven gyűjtött hulladékot válogat a Hírös Hulladékgazdálkodási Kft. kecskeméti telephelyén 2014. november 6-án (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Szinte titokban tették közre a körülbelül egy hét alatt lebonyolított úgynevezett klímakonzultáció eredményét. A közel 200 ezer válaszoló nagy része beemelné az oktatásba a klímavédelmet, mielőbb karbonsemlegességet vár el, és szinte mindenki kész változtatni életvitelén, bár ezt idáig a válaszolók elenyésző része lépte meg.

HIRDETÉS - AIP

A Kormany.hu honlapon elérhető az Innovációs és Technológiai Minisztérium által tavaly év végén rendezett klímakonzultáció eredménye. A kérdőív értelemszerűen nem reprezentatív felmérés volt: azok töltötték ki, akikhez az interneten eljutott. A visszaküldött válaszokból 192 365 volt használható.

A kérdőív azt mérte fel, milyen lépéseket tartanak szükségesnek az állampolgárok a klímaváltozás megfékezése és az alkalmazkodás érdekében, milyen intézkedésekre van szükség, és milyen támogatásokat tartanak szükségesnek.

Annál a kérdésnél, hogy hogyan lehetne Magyarország üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentését a leghatékonyabban támogatni, a válaszadók több mint fele a közösségi közlekedés fejlesztését jelölte meg. Hasonlóan nagy számban az erdőtelepítést, a szemléletformálást és az energiahatékonyságot és a megújuló energia használatát támogató pályázatokat.

A szemléletformálás nem csak ennél a kérdésnél bizonyult fontosnak. A válaszolók 93 százaléka határozottan támogatja az éghajlatvédelemmel kapcsolatos oktatás megjelenését az iskolarendszerben.

Nagyon magas azoknak a száma, akik úgy nyilatkoztak: egyéni döntéseik, fogyasztási  magatartásuk hatással van az éghajlatváltozásra: 97,08 százalék vélekedett így. 92 százalék hajlandó is lenne ennek érdekében változtatni az életmódján, de arra a kérdésre, hogy esetleg már most is így cselekszik-e, csak 2 százalék válaszolt igennel.

Szintén a döntő többség, 92,1 százalék támogatta, hogy Magyarország 2050-re karbonsemleges legyen, vagyis a hazai üvegházhatású gázok kibocsátása és azok  elnyelése egyensúlyba kerüljön. A hivatalos Európai Uniós cél jelenleg a 80-90 százalékos kibocsátáscsökkentés 2050-re.

A nulla kibocsátást egyedileg tűzte ki maga elé számos ország, és az Európai Unió is tervezte, ám tavaly nyáron az Európai Tanácsban Magyarország, Csehország, Lengyelország és Észtország megvétózta a javaslatot. Év végén azonban már a magyar kormányfő is azt nyilatkozta: Magyarország is azt szeretné, hogy 2050-re klímasemleges legyen az európai gazdaság, ezért készen áll arra, hogy egy erről szóló megállapodást aláírjon.

Bepanaszolták a kormányt | Magyar Hang

Az elsunnyogott klímakonzultáció miatt az ombudsmanhoz fordultak civilek.

Év eleji sajtótájékoztatóján is azt mondta Orbán Viktor: lehetséges, hogy Magyarország azon országok közé tartozzon, amelyek 2050-re klímasemleges gazdaság elérését célozzák meg, de ehhez 50 ezer milliárd forint kell. 

Bár olyan válaszlehetőség nem volt a klímakonzultációban, hogy előrehoznák-e a megkérdezettek a céldátumot, az „egyéb” rovatba a minisztérium szerint sokan írtak ilyen megjegyzést.

– Az egyéb választ adók között többen korábbi időpontban szeretnék megvalósítani már a klímasemlegességet. A leggyakoribb céldátumok az alábbiak voltak: 2030, 2040. Előfordult a 2025, 2035 is. Előfordult a válaszok között olyan is, hogy már most szeretnék elérni a karbonsemlegességet, illetve céldátum megjelölése nélkül, de minél hamarabb látják elérendőnek. Számos esetben az szerepelt, hogy 2050 már túl késő – írja a minisztérium.

Kiderült, hogy a klímaváltozásra vonatkozó Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, amely a 2018-2030 közötti időszakra szól, de a 2050-ig tartó időszakra is kitekint, nagyon kevesen ismerik. 57 százalék nem ismeri, 32,5 tud a létezéséről, és 9,4 százalék olvasta.

Ebben a témában is lehetőség volt szöveges választ adni, a leggyakoribb válaszok között szerepelt a minisztérium szerint, hogy „a stratégia megismertetése legyen az országos kommunikációs kampányok témája” , és hogy „kívánatos lenne, hogy a kormány nagyobb hangsúlyt fordítson erre a területre, és a sajtóban ismertesse a stratégiát.”

Szintén kevés információja van a kitöltőknek arról, hogy a lakóhelyükön vagy székhelyükön a helyi önkormányzat, vagy a helyi szervezetek milyen klímaváltozás elleni tevékenységeket végeznek: erről 49 százalék egyáltalán nem tud. Az összefoglalóban idézett válaszok alapján valószínűleg nem sokat tudtak arra példát mondani, hogy a lakóhelyükön milyen klímaváltozás elleni tevékenység folyhat.

A legtöbbek szerint elsősorban az energiaiparnak kell hozzájárulnia az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. 49 százalék első helyen az energiaipart jelölte meg ennél a kérdésnél, 26 százalék a közlekedést.

A nagy klímahanta | Magyar Hang

A kormányfő által bejelentett elképzelés valójában egy ígérethalmaz, szinte minden mondatában található pontatlanság, csúsztatás, félremagyarázás, hibás következtetés.

A mezőgazdaság és a feldolgozóipar, illetve a hulladékgazdálkodás lényegesen ritkábban szerepelt az első három helyezett között, vagyis ezeknek a területeknek a széndioxid-kibocsátását nem ítélik olyan súlyosnak a polgárok, pedig a mezőgazdaság kibocsátása (a földhasználattal és erdőgazdálkodással együtt) globálisan nagyobb, mint a közlekedésé (14 és 24 százalék), míg a hulladékkezelésé valóban csekélyebb (az Európai Unióban 3,2 százalék).

A Másfél fok szakemberek által üzemeltetett klímaváltozásról szóló információs oldal azonban a kérdőívhez készített háttéranyagában felhívta a figyelmet: tévedés, hogy válogatni lehetne a szektorok között, hogy hol kell kibocsátást csökkenteni: a 2050-es akár csak 80-90 százalékos kibocsátás csökkentés (ami már 10 éve elfogadott célja az EU-nak) minden szektorban erőfeszítéseket igényel.

A kérdőív felhívta a figyelmet arra, hogy Európában a déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozás nem kívánt hatásainak, és feltette a kérdést, hogy a magyarok melyik szektorban érzik legnagyobb szükségét az alkalmazkodási intézkedéseknek.

A választási lehetőségek közül a vízgazdálkodásra és az energiagazdálkodásra voksoltak a legtöbben, amit szorosan követett a természetvédelem, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás. Valamivel kevesebben gondolták fontosnak az alkalmazkodást az épített környezet területén, a turizmus, a katasztrófavédelem és a biztonságpolitika pedig a legkevésbé érdekes területek ebből a szempontból a kitöltők szerint.

Több mint 60 ezer fő, vagyis nagyjából a kitöltők egyharmada azt a lehetőséget választotta, hogy az összes felsorolt területen szükségesek az alkalmazkodást elősegítő intézkedések.

A közlekedési szektor az egyik legnagyobb kibocsátója az üvegházhatású gázoknak, az ebből származó kibocsátás folyamatosan nő. A kérdőív arra is rákérdezett, hogy a válaszolók szerint milyen intézkedésekkel lehet mérsékelni, illetve visszafordítani ezt a folyamatot.

Klíma, zikavírus, bogarak – Mi vár ránk a következő évtizedekben? | Magyar Hang

Milyen új betegségek alakulhatnak ki a klímaváltozás következtében? Hogyan alakul át életmódunk, mennyire változnak meg kénytelenségből táplálkozási szokásaink?

Az értékeléskor egy kétezres mintát néztek meg, és az ebben szereplő kulcsszavakat emelték ki. A tömegközlekedés központi helyen szerepelt a válaszok között. Gyakran előforduló igények és felvetések voltak többek között az elektromobilitás támogatása, a kerékpáros infrastruktúra és a tömegközlekedés fejlesztése, valamint olcsóbbá vagy ingyenessé tétele, a dízel és benzin üzemű autók korlátozása, kitiltása, megadóztatása, a dugódíj bevezetése és a városi korlátozások a közlekedésben.

A kérdőívben szabadon tehettek javaslatokat a kormány számára is a kitöltők, ezeket kulcsszavak alapján értékelte ki a minisztérium, témákra bontva. Markáns elvárás volt a tájékoztatás, ezen a témán belül a magyar válaszadók által legtöbbször említett kulcsszó a párbeszéd (2536), ezt követte az oktatás (2164), a tájékoztat (1543) és a tájékoztatás (1168), a reklám (1073) a szakember (1005) és a szemléletformálás (942) szavak.

A lakossággal kapcsolatos javaslatcsoportban a „tudatos” és a „vélemény” szavak fordultak elő gyakran. Az eszközökre vonatkozó javaslatoknál az energia, a megújuló, a napelem és a megújuló energia szavak vezettek. Megjelent az atomenergia szó is, a tíz leggyakrabban előforduló szó között a tizedik helyen, de nem közelítette meg a megújuló energia említésének gyakoriságát. Külön csoportot alkottak a hulladékgazdálkodásra vonatkozó javaslatok, itt a mintában szereplő szavak alapján egyértelműen a szelektív hulladékgyűjtésre és a műanyagra került a hangsúly.

A kormányzat minimális kommunikációt tett a konzultáció mögé, és a kitöltésre viszonylag rövid idő – körülbelül egy hét – állt rendelkezésre, ezért valószínűsíthető, hogy főleg olyan állampolgárokhoz jutott el a Kérdőív a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról néven futó kérdéssor, akik eleve jobban érdeklődnek a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos kérdések iránt.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: klímakonzultáció, klímaváltozás, klímavédelem, Magyarország, nemzeti konzultáció


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Presser Gábor

Árnyék podcast: Miért költöztünk külföldre? – szülinapi adás

Fotó: Unsplash/Matt Botsford

Fotó: Unsplash/Matt Botsford

Pin It on Pinterest