Végső búcsút vettek Wichmann Tamástól

Végső búcsút vettek Wichmann Tamástól

Résztvevők Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok, háromszoros Európa-bajnok és kétszeres olimpiai ezüstérmes kenus búcsúztatásán a Farkasréti temetőben 2020. március 3-án. Wichmann Tamás február 12-én hunyt el hosszan tartó, súlyos betegség után, 72 éves korában (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Farkasréti temetőben kedden utolsó útjára kísérték Wichmann Tamás kilencszeres világ-, háromszoros Európa-bajnok és kétszeres olimpiai ezüstérmes kenust, aki hosszan tartó, súlyos betegség után február 12-én hunyt el 72 éves korában.

A gyászolók között családtagjai mellett barátai, tisztelői, más sportágak képviselői, de elsősorban kajakosok és kenusok rótták le tiszteletüket az 1970-es évek Magyarországának egyik legnépszerűbb sportolója előtt.

A szertartás előtt a kivetítőn megjelentek legnagyobb sikereinek képsorai, a tömegben pedig többen kenulapáttal a kezükben tisztelegtek.

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár búcsúbeszédében Magyarország egyik ikonikus sportolójának nevezte Wichmann Tamást, aki örökre beírta magát a hazai sporttörténelembe.

„Nemcsak a sportcsalád, hanem az egész magyar közösség nevében búcsúzunk. Wichmann Tamás bebizonyította, hogy nem létezik lehetetlen, gyermekkori balesete után nem sokan hitték volna, hogy ilyen eredményeket ér majd el” – fogalmazott az államtitkár az MTI beszámolója szerint. Utalt rá, hogy a versenyzőt hatéves korában elütötte egy rendőrautó, a súlyos baleset után napokig kómában feküdt, egy évig járógépet kellett használnia. Felépülése után kezdett sportolni, előbb bokszolni, majd kenuzni.

Szabó Tünde az elhunytról beszélve kiemelte: példaértékű embersége mindig megmutatkozott, önzetlenül élt. Felidézte, hogy amikor a januári Év sportolója díjátadó gálán a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és Magyar Sportújságírók Szövetsége közös életműdíját átvette és a közönség percekig állva tapsolta, ő akkor is a tokiói ötkarikás játékokra készülőkre gondolt, kitartást, erőt, szerencsét és hazafiságot kívánt utódainak.

Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke felidézte, hogy Wichmann Tamás négy olimpián indult, amelyeken három érmet – két ezüstöt és egy bronzot – szerzett.

„Már életében a magyar kajak-kenu legendájává vált, fair play-díjat is kapott” – mondta a MOB vezetője. Wichmann Tamás 1978-ban vehette át az UNESCO fair play-díját, mert segített felkészülni riválisának, az egykori Jugoszlávia színeiben versenyző Matija Ljubeknek, aki aztán a belgrádi világbajnokságon legyőzte őt.

Kulcsár Krisztián felidézte: a már súlyos beteg sportember vágya volt, hogy szurkolhasson a Tokióban versenyzőknek, de ahogy fogalmazott, a többi régi kajakossal és kenussal nyáron már „fentről” skandálhatják, hogy Ria-Ria-Hungária.

Miközben felcsendült Louis Armstrong „What a wonderful world” című dala, a koporsót kenulapátok sorfala között vitték a sírhoz. Ott Vaskuti István, az 1980-as, moszkvai olimpia kenus bajnoka eltört egy kenulapátot, amelyet Wichmann Tamással együtt eltemettek.

Wichmann Tamás 1948. február 4-én született Budapesten. 1962-től 1966-ig az MHS, 1966-tól 1971-ig az Egyetértés, 1971-től 1975-ig a VM Egyetértés, majd 1975 és 1983 között az MTK-VM sportolója volt.

Első Európa-bajnokságát 1967-ben Duisburgban nyerte Petrikovics Gyulával C-2 1000 méteren, a másodikat és a harmadikat 1969-ben Moszkvában kenu egyesben 1000 és 10 000 méteren. 1970-től állandó résztvevője volt a világbajnokságoknak, első győzelmét is ebben az évben aratta Koppenhágában 10 000 méteren. 1971-ben két vb-aranyat nyert, egyesben 10 000, párosban - Petrikoviccsal - 1000 méteren. 1974-ben, Mexikóvárosban újból 10 000 méteren diadalmaskodott, s ezt megismételte 1977-ben Szófiában is. 1979-ben megvalósította régi álmát: rövid és hosszú távon is győzelmet aratott. 1981-ben Nottinghamben, 1982-ben Belgrádban egyaránt kenu egyesben 10 000 méteren nyert, ezzel világbajnoki elsőségeinek számát kilencre növelte.

Az 1968-as, mexikóvárosi olimpián Petrikoviccsal kettesben 1000 méteren ezüstérmet szerzett, az 1972-es, müncheni olimpián egyesben 1000 méteren lett második, 1976-ban Montrealban ugyanezen a távon bronzérmet akasztottak a nyakába. Sportpályafutását 1983-ban fejezte be.

Az év sportolójának választották 1979-ben, 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2010-ben MOB-díjjal, 2013-ban Pro Urbe Erzsébetváros díjjal, 2017-ben Prima Díjjal tüntették ki.

Mielőtt versenyző lett, szakácsnak tanult, 1987-ben megnyitotta Budapest első „alternatív” kocsmáját, amelyet eredetileg Szent Jupátról, a kenusok „védőszentjéről” nevezett el, de később már csak Wichmann-kocsma volt a neve. A létesítmény 2018-ban, több mint három évtized után zárt be.

Életéről, karrierjéről Magyar lapát címmel portréfilm is készült.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.