Újraindítanák az évtizedekkel ezelőtt bezárt bányát a Veszprém megyei Sümegprága külterületén. A hegyoldal erdősége alatt 60 évre elegendő bazalt rejtőzik, a bányászati jogot pedig egy osztrák cég, a Modre Bergbau Gmbh nyerte el az államtól – értesült a Magyar Hang.
A lakosokat derült égből villámcsapásként érték a fejlemények. Noha a cég már 2017-ben elnyerte a bányászati jogot, a helyiek csak egy hónappal ezelőtt értesültek arról, mi készül 800 méterre a falu szélétől. A megyei kormányhivatal ugyanis február elején hirdette meg az ügyben szerda délelőtt 10 órára összehívott közmeghallgatást. Erre azért volt szükség, mert a cég nekilátott a kitermeléshez szükséges engedélyek beszerzésének és környezetvédelmi engedélyért folyamodott.
Mivel a lakossági fórumot munkanapra szervezték, azon sokan részt sem tudtak venni, ezt többen nehezményezték is, miként azt is, hogy hangosítás sem volt. Ennek ellenére is megtelt a 600 lelkes falu művelődési házának nagyterme. Legalább 150-en zsúfolódtak össze – a hátsó sorokban álltak a háromórás fórum ideje alatt –, sokan szabadságot vettek ki, hogy ott lehessenek a fórumon, amelyen megjelent a bányászati jogot elnyerő cég képviselője is.
Az, hogy most hirtelen felpörögtek az események a bányaterület körül, azért figyelemre méltó, mert a két érintett sümegprágai bányaterület bazaltkincsére az elmúlt évtizedekben többen szemet vetettek, de különböző okokból eddig nem nyithatott meg a bánya.
Egyébként a Modre Bergbau sem először próbálkozik a környezetvédelmi engedély megszerzésével: tavaly nyáron ők is elbuktak. Azonban erre is csak az elmúlt hetekben derült fény, addig ugyanis minden a lakosság feje felett zajlott. Mindenesetre az elmúlt években nagy volt a csend a bányaterület körül, ezért tűnhetett úgy, hogy nincs már bányászati szándék a Sümegprága melletti hegyen, ahol egykor egyébként valóban folyt külszíni bányászati fejtés. Akkor is bazaltot bányásztak.
A sümegprágaiak a festői tájat, a természetet, az eddigi nyugalmukat féltik. Ezért tiltakoznak a bányanyitás ellen. Sokan kis zászlókkal érkeztek a fórumra, és a tiltakozók szószólói átadtak egy 320 nevet tartalmazó petíciót is Andreas Puhrnak, a cég képviselőjének.
A tiltakozók és az osztrák cég egyébként magyarul kiválóan beszélő képviselője között azonban párbeszéd nem tudott kialakulni. Amikor ugyanis megpróbált válaszolni a felvetésekre, a közbeszólások miatt mindig elkanyarodtak a felek az éppen tárgyalt témától. A párbeszédért egyébként a fórumot vezető kormányhivatali dolgozó sem tett meg mindent. A helyiek leginkább a településhez fűzött érzelmeikről beszéltek.
A fórum elején felszólaló Babik Anikó az Alaptörvényre hivatkozva kiemelte: mindenkinek, így a sümegprágaiaknak is joguk van az egészséges környezethez, élethez, természethez. Arról beszélt, hogy a bányahulladék veszélyezteti a természetet, az ivóvizet, a hegy kibányászása megsemmisíti a természetet, a növényeket, az állatvilágot.
Arról beszélt, hogy a környezet 250 év alatt regenerálódna, ha egyáltalán megmaradna a magterület. Ezen kívül a zajterheléstől is félnek, a robbantások mellett ugyanis a kövek zúzását is a bányaterületen végeznék, amely bizonyosan porral is jár, a házaik pedig elértéktelenednének. – Most madárcsicsergésre ébrednek, és nem akarnak robbantásokra ébredni – fogalmazott. Szerinte ezért a hatóságnak el kell utasítania a cég környezetvédelmi engedély iránti kérelmét.
Baranyai Márta a fővárosi lakását adta el, hogy Sümegprágán élhessen és dolgozhasson festőművészként. Mint mondta, attól tart, hogy ha megnyílik a bánya, nem áll meg a bányaterület, és a Balaton-felvidék más területei is áldozatául esik. Ezen kívül hiteltelennek tartja a környezeti hatástanulmány becslésen alapuló egyes megállapításait. Ezért azt követelte, hogy ne nyissák meg a bányát.
Andreas Puhr, a Modre Bergbau Gmbh képviselője azzal igyekezett hűteni a kedélyeket, hogy ötödik generációs bányászcsalád a cég tulajdonosa, amely Ausztriában számos helyen végez kitermelést. A cég nem rombolni jönne Sümegprágára. Ők az állam által meghirdetett koncessziót nyerték el, jogszerűen jutottak hozzá, így természetes, hogy szeretnék is megkezdeni a kitermelést.
Nem felejtette el megjegyezni azt sem, hogy a bányaterületen korábban is folyt kitermelés. Szerinte a sümegprágai bazaltkincs jó minőségű és megfelelő mennyiségű. Ezt megerősítette az ő feltárásuk is. Mint mondta, hosszú távú üzemeltetésre rendezkednének be, mivel a felszín alatt 60 évre elegendő bazaltkincs rejtőzik.
Ez a terv felzúdulást is okozott a hallgatóságban. Andreas Puhr szerint egyáltalán nem összeegyeztethetetlen a falu és a bányászcég érdeke. Azzal érvelt, hogy a bányanyitás munkahelyeket hozna létre a faluban. Ezt a helyiek vitatták, mert sem robbantási szakembereik nincsenek, és az a meggyőződésük, hogy a kitermelt követ sem a helyiek szállítanák el.
Puhr azzal a bejelentésével is meglepetést keltett, hogy a cég már megvásárolt a bánya mellett egy 4,5 hektáros területet. Ez volt a korábbi bánya. Itt el is kezdődtek egyes előkészítő munkák, például a felhalmozott hulladékot elszállították. Ezt többen úgy értékelték, hiába a tiltakozás, eldöntötték ezt már a fejük felett, különben aligha költene a befektető erre a fejlesztésre.
A Modre Bergbau megbízásából eljáró bányatervező vállalkozás munkatársa a kifogásokra azt mondta, hogy ahol a bányászat megjelent, ott éppen az ingatlanárak növekedése volt jellemző. A rekultivációt érintő megjegyzésre pedig úgy reflektált, hogy egy év alatt fél hektár- egy hektárt fognak előrehaladni a bányászattal, a rekultiváció pedig folyamatos lenne.
A fórum érdekes pontja a település nyugdíjas szemorvosának felszólalása volt, aki szót kért, mielőtt el kellett mennie a rendelésre. A nemzeti érzelmeit nem titkoló asszony azt mondta, az 1985-ben vásárolt présház páratlan értékeit venné el a bánya. Wass Albert Üzenet haza című versét parafrazálva azt mondta, „a víz szalad, és a kő sem marad”.
A háromórás fórum második felét több alkalommal tarkították személyeskedő megjegyzések. Több helyi is éles hangon nehezményezte, hogy egy osztrák cégnek adták a bányászati jogot, amely éppen a trianoni döntés 100 éves évfordulóján kezdene hozzá a kitermeléshez. A fórum végén az erre vonatkozó, személyeskedésekről szóló kérdésünkre Andreas Puhr azt felelte, hogy ezekkel a véleményekkel együtt tud élni, elfogadja, hogy az emberek nem egyformák.
Feltűnő volt, hogy Sümegprága polgármestere, Hujber Csaba (független) egyetlen alkalommal szólalt meg a fórumon. Akkor is azért, hogy pontosítson egy hozzászólást. A képviselő-testület jelenlévő tagjai viszont még ennyire sem voltak aktívak. Ezek miatt többször lehetett elégedetlenkedő hangokat hallani.
A fórumra egyébként meghívták Fenyvesi Zoltán fideszes országgyűlési képviselőt, ő azonban nem jelent meg. Maga helyett egy munkatársát – Horváth Ernő fideszes megyei közgyűlési képviselőt – küldte el, aki azt mondta, Fenyvesi szerint a lakosság véleményét ki kell kérni, ő mellettük áll, és a véleményüket fogja képviseli. Horváth azonban ezen kívül egyetlen szót sem vesztegetett a témára.
A fórumon egyébként a tiltakozók bejelentették: Áder János köztársasági elnököt is megkeresték a bányanyitási tervek miatt. Az államfő azt írta nekik, figyelemmel kíséri az ügyüket. Konkrétumokat azonban nem ígért.
