Habár országosan 3,8 százalékról 3,5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta 2019. I-III. negyedévében az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva, a valóságban csak az ország egyik felét érintette a javulás.
Kilenc megyében ugyanis nőtt a munkanélküliség, vagyis mélyül a szakadék a fejlettebb és a kevésbé fejlett megyék között – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék címet viselő kiadványának adataiból.
Ha a dolgok mögé nézünk, kiderül, hogy az országos tendenciával ellentétben Baranya megyében, Bács-Kiskunban, Békés, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest és Tolna megyében az országos tendenciával ellentétben nőtt a munkanélküliség. Mivel Heves és Pest megyét leszámítva olyan megyékről van szó, amelyekben eddig sem volt alacsony a munkanélküliségi ráta, egyértelműen kijelenthetjük, hogy nőtt a szakadék az egyes megyék között.
A legnagyobb – 2,9 illetve 1,7 százalékpontos – növekedés Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben következett be. Jász-Nagykun-Szolnok megye ezzel sereghajtó a megyék között, egész Magyarországot tekintve itt a legnagyobb a munkanélküliség, a 8 százalékos mutató egészen kétségbeejtő. Baranya (5,9 százalékos munkanélküliségi ráta), Békés (6,9 százalék) és Nógrád (7,5 százalék) szintén a ranglista utolsó negyedében helyezkedik el.
A sereghajtók közül egyedül Szabolcs-Szatmár Bereg megyében javult a helyzet a vizsgált esztendőben, a többiek hátránya nőtt a gazdaságilag fejlettebb megyékkel szemben.
A legalacsonyabb munkanélküliséget az ország nyugati csücskében, az Ausztriával szomszédos Győr-Moson Sopron megyében mérték, ahol mindössze 1,1 százalékos ez a mutató. Ez azt jelenti, hogy míg Győr Mosonban 100 munkaképes korú emberre 1 munkanélküli jut, addig Jász-Nagykun Szolnok megyében nyolcszor annyi. Szintén kedvező a helyzet a Győr-Moson-Sopronnal szomszédos nyugati megyékben, Komárom-Esztergomban (1,2 százalékos munkanélküliségi ráta), Veszprém megyében (1,2), valamint a szintén nyugat-magyarországi Zala megyében(2), Budapesten pedig (2,1 százalék).
Üdítő kivétel Kelet-Magyarországon Csongrád megye, ahol ugyanakkora a munkanélküliségi ráta, mint a fővárosban.
A KSH egy másik kiadványában – a munkaerő-felmérés adatai alapján – összesen 302 ezer fős magyarországi „munkaerő-tartalékról” ír. Idesorolja a munkanélkülieket, az alulfoglalkoztatottakat, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívakat. Mint írták, a munkaerő-tartalék csökkenése egyre lassul, 2019 első három negyedévében stagnált.
Özönlenek az országba a vendégmunkások a magyar munkaerő képzetlensége miatt | Magyar HangAz adatokból az látszik, hogy a jelenleg állás nélkül lévők közül sokan semmilyen végzettséggel nem rendelkeznek, és többségük a nagy munkanélküliséggel sújtott keleti országrészben él. A munkaerőpiac potenciális forrásaként megjelenők több mint egyharmada legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, további 28 százaléka szakmunkás végzettségű, 25 százaléka érettségizett és csupán 11 százalékuknak van diplomája.
A tartalék területi eloszlása továbbra is igen egyenetlen, Észak-Alföldről 24,3, Észak-Magyarországról 17,9 százalékuk került ki, míg a kedvezőbb munkaerőpiaci helyzetű régiókból, Közép-, illetve Nyugat-Dunántúlról csupán 6,8, illetve 5,8 százalékuk.
