Prőhle Gergely: Az egyházi iskolák tanárait ellenségnek tekinteni maga lenne a politikai önsorsrontás

A Nemzeti alaptanterv (Nat) körül kialakult vitákról és az egyházi iskolák tanárainak állásfoglalásáról is beszélt egy a napokban adott interjúban Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, a Petőfi Irodalmi Múzeum 2018-ban leváltott igazgatója. Közben a Magyar Hangnak sikerült szóra bírnia több, a levélhez aláíróként csatlakozó tanárt, illetve annak tartalmával egyetértő piarista szerzetest.

Prőhle Gergely az első, a második és a harmadik Orbán-kormányban is államtitkár, vagy helyettes államtitkár volt, dolgozott berlini és berni nagykövetként, majd 2017-ben lett a PIM főigazgatója, ahonnan a kultúrharc sodorta el. Most az Evangélikus.hu-nak nyilatkozott (az interjút a Szemlélek vette észre).

Prőhle: Politikai áskálódással aligha vádolhatók az aláírók

– Ez egy szakmai szöveg. Lehet vitatkozni arról, hogy a pártpolitikai kardcsörtetés közepette a nyílt levél műfaja a legjobb volt-e, ám az kétségtelen, hogy okos, tapasztalt emberek írták alá, ráadásul többségükben olyanok, akik inkább a polgári konzervatív értékvilág hívei, tehát politikai áskálódással aligha vádolhatók. Innentől kezdve ezt komolyan kell venni – mondta az Evangélikus.hu-nak Prőhle Gergely.

Ismert, a kormány, a történelmi egyházak vezetői, valamint a pártsajtó részéről egyaránt élénk ellenreakciókat váltott ki az a nyílt levél, amely a budapesti Piarista Gimnázium weboldalán látott napvilágot február utolsó péntekének reggelén, és amelyet azóta több mint 1500 egyházi iskolában tanító tanár írt alá. A petíció a nemrég beterjesztett Nemzeti alaptanterv (Nat) kapcsán íródott, és az Orbán-kormány oktatáspolitikájának erős kritikáját tartalmazza.

Prőhle szerint ha „komolyan vesszük, hogy egy polgári konzervatív kormány és az egyházak természetes szövetségesei egymásnak, és hogy a keresztény kultúra fontossága a civilizációs nyomás fokozódásával együtt nőttön-nő, akkor az is nyilvánvaló, hogy egy nemzeti alaptanterv csak azokkal együttműködve készülhet, akik a keresztény oktatásnak nap mint nap részesei. A reakciókat látva kicsit aggódom: ugye nem gondolja senki, hogy érdemes pont azokat a tanárokat ellenséggé tenni, akik pont azokban az intézményekben tanítanak, ahol még a leginkább feltételezhetjük, hogy az oda járó gyerekek a polgári, konzervatív értékvilág iránt fogékonyak? Ezeket az embereket ellenségnek tekinteni maga lenne a politikai önsorsrontás.”

„Már akkor a keresztény értékrend hívei voltak, amikor mások még párt- vagy KISZ-titkárként domborítottak”

– Ilyen mennyiségű egyetemet végzett, rengeteg szakmai tapasztalattal rendelkező embert nem lehet félrevezetni, inkább talán nem veszik őket komolyan. Ráadásul – ezt a személyes ismeretség okán is mondom – közülük nagyon sokan már akkor a keresztény értékrend hívei voltak, amikor mások még párt- vagy KISZ-titkárként domborítottak – tette hozzá.

Prőhle szerint minden közösség minőségének fokmérője, hogy miképpen tudja belső vitáit termékennyé, tagjai számára hasznossá tenni. „A minősítgetés ilyen helyzetekben – bárhonnan jön is – a gyávaság vagy az intellektuális restség jele. Ha valaki meg van győződve az álláspontja helyességéről, akkor nem erőből minősít, hanem bátran vitázik. Én erre biztatnék mindenkit.” Pröhle arról is beszélt, hogy egyeztetésre hívták Maruzsa Zoltán helyettes államtitkárt, aki elfogadta a meghívásukat. „Tehát az az egyeztetés, ami az új alaptanterv megjelentetése előtt sajnálatos módon elmaradt, most sorra kerülhet” – mondta.

A nemzeti oktatáspolitika nem a gyermekek érdekeit tartja szem előtt

A Magyar Hangnak több, a levélhez aláíróként csatlakozó tanárt, illetve annak tartalmával egyetértő piarista szerzetest sikerült szóra bírnia, igaz, név nélkül. Névtelenségbe burkolózásuknak, mint mondják, az az oka, hogy a kormány elzárkózik a szakmai érvek megvitatása elől. A Nat ügyét – ahogy azt az Emmi reakciója is bizonyítja – kizárólag a politikai térben igyekeznek tartani, ők pedig nem kívánnak politikai céltáblává válni.

Nem elsősorban a Nat tartalmi elemeivel van probléma, persze ezekről is lehet, sőt kell vitatkozni. A levél ehelyett azokkal a súlyos hiányosságokkal foglalkozik, amelyek hosszú évek, évtizedek óta megoldatlanok, és amelyeken az új alaptanterv bevezetése csak tovább ront – fogalmazott az egyik piarista szerzetes. Mint elmondta, a tanítórenden belül ősz óta tanácskoznak az oktatási rendszer kihívásairól és arról, miként újítsák meg az iskolai munkát, hogy az a leginkább használja a gyermekek érdekeit.

– Egyetértés van abban, hogy a nemzeti oktatáspolitika nem a gyermekek érdekeit tartja szem előtt, a rendszer pedig sodródik a fenntarthatatlanság felé. A tanárok igenis túlterheltek és alulfizetettek. A kormány nem tartotta be ígéretét, amelyet az előző alaptanterv elfogadásakor tett: a bérek nem követték az inflációt, hanem befagyasztották azokat a hét évvel ezelőtti szinten. Ez a probléma nem arról szól, hogy szeretjük-e a Fideszt, vagy nem, hanem arról, hogy ilyen feltételek mellett tudunk-e a hivatásunknak élni. Ha ezt veszélyben látjuk, kötelességünk szólni – fogalmazott forrásunk.

Egy másik egyházi iskola világi tanára szerint a kormány heves reakciója azért is elgondolkodtató, mert a Nat érdemi mondanivalóját, szellemiségét és céljait nem kritizálták. Lényegi probléma ugyanakkor, hogy a szakmai felkészülésre nem elegendő néhány hónap, márpedig a kormány ragaszkodik a szeptember elsejei induláshoz. – Érthető a törekvés, hiszen ha idén nem, akkor csak egy évvel később lehet bevezetni az új alaptantervet, ám a választások előtt bő fél évvel ez egy igen kockázatos lépés lenne. Ezért aztán nem veszik figyelembe, amit egyébként tudnak az Emmiben is, mégpedig, hogy az új Natra való szakmai felkészülésre nem elegendő néhány hónap – fogalmazott, kiemelve: új tananyagok, új tankönyvek összeállítását kellene megoldani ennyi idő alatt, ami teljességgel lehetetlen.