Mészáros Lőrinc konzorciuma – a Mészáros és Mészáros Kft. valamint a nyíregyházi KE-VÍZ 21 Zrt. – az Országos Vízügyi Főigazgatóság megrendelésére, az eredetileg becsült 20 milliárd helyett 25,9 milliárd forintért, árapasztó tározót építhet a Felső-Tisza tiszakóródi szakaszán, számolt be korábban az Mfor. Tavaly decemberben az is kiderült, hogy az ehhez szükséges nyersanyagot nem egy távolabbi bányából hozatnák, hanem helyben szeretnék kitermelni, noha a tiszántúli térség sem szűkölködik homokbányákban. Ellenérv viszont bőven akad: a Mészárosék által tervezett bányákat Natura 2000-es, „ökológiai hálózat – magterület” besorolású védett területeken szeretnék megnyitni, ami súlyos környezetpusztítással sem járna – írja a Népszava.
A lap ismerteti a beruházás környezeti hatásvizsgálatát is, amely szerint napi 97 teherautó, 106 decibeles zajterhelés várható a kivitelezési-kitermelési időszakban. A dokumentum úgy fogalmaz: „A tervezett munkálatok magasabb rendű növényzetre gyakorolt hatását lokálisan megszüntetőnek ítéljük” (…) „A fészkelési időszakra időzített kivitelezés esetén az érintett területen fészkelő párok fészekaljai nagy valószínűséggel elpusztulnak az előkészítő munkák (a fásszárú növényzet eltávolítása) során”.
A törvény egyértelműen fogalmaz: „Új bánya nyitása ökológiai hálózat magterületén nem engedélyezhető.” Mészárosék egy darabig a terület átminősítésében reménykedtek, ahhoz viszont törvényt kellett volna módosítani, amit egyelőre nem tettek meg, helyette a „bánya” és az „anyagnyerő hely” fogalmakkal igyekeznek bűvészkedni. Utóbbi megjelölés éppen azért került a bányatörvénybe néhány évvel ezelőtt, hogy így könnyítsék meg a korábban tiltott helyen történő bányanyitást. A törvényben ugyanakkor az is benne van: „Az anyagnyerő hely létesítése nem engedélyezhető (...) vízbázisok védőterületén és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken.” Márpedig a konzorcium kérelmében az szerepel, hogy a tervezett bánya „érinti a Szatmárcseke-Tiszakóród távlati vízbázis védőterületét”.
A hatóságok azonban, ahelyett, hogy elutasítanák Mészárosék egyértelműen nem engedélyezhető kérelmét, nemrég hiánypótlásra szólították fel a cégcsoportot; A pótbeadványban a cég hangsúlyozta, hogy a bánya még használ is a természetnek, érvelésük szerint minden mocsaras-rétes természetvédelmi területen érdemes lenne homokbányát nyitni.
Ez úgy tűnik, meghozta az eredményét, hiszen a Népszava információi szerint az illetékes kormányhivatal – olyan gumiszabályokat előírva, mint hogy „tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz”, a fairtás „fészkelési időszakon kívül végezhető, ettől eltérni kizárólag indokolt esetben lehet”, a tevékenységet „úgy kell végezni, hogy talaj valamint a felszín alatti víz ne szennyeződjön” – végül engedélyezte a bányanyitást a védett területen.
A döntés azonban feltehetően nem marad visszhangtalan az Európai Bizottságban. Mint ismert, az Európai Unió Bírósága korábban megtiltotta, hogy az UNESCO Világörökség részét képező, lengyelországi Białowieża őserdőben fakitermelést végezzenek. Hiába hunytak szemet a környezetpusztítás felett a lengyel hatóságok.
