A cigányok számára Isten léte nem kérdés

A cigányok számára Isten léte nem kérdés

Foglalkozás a kerecsendi gyerekházban (Fotó: Halász Nóra/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Vidám rajzok a falon, üde babaillat, puha kis praclik, göndör fürtök – szívmelengető otthonosság. A kicsik épp ebédelnek, csak a tányér fölött vetnek ránk huncut pillantásokat. A mai menü: tökfőzelék sült kolbásszal. A tökfőzelékre eleinte azt mondták az anyukák, nem fogja megenni a gyerek – mostanra ez az egyik kedvenc. A kerecsendi Apró Lábak Biztos Kezdet Gyerekházban járunk, ahol Elekné Román Katalin, a ház vezetője kalauzol minket.

Az uniós pályázatból létesült, az önkormányzat által működtetett ház létrehozása nem ment ellenállás nélkül, de az eltelt egy év alatt kivívta helyét a falu életében, sőt időközben újabb pályázatból bővült. Az intézmény célja a korai fejlesztés, a szociális hátrányok időbeni ledolgozása. Ezek a hátrányok szerteágazók, mélyek, generációk során halmozódtak föl, épp ezért kezelésük igen sokrétű. Az eredeti pályázat például a főzést nem tette lehetővé, pedig a mai lányok nagy része már nem tanul meg főzni az anyjától, nagyanyjától. De a gyerekházban a háztartási ismeretek oktatása része a programnak, így most már kicsi, kényelmes, tűzhellyel rendelkező konyhájuk is van. Katáék egészséges étrendje nagyon kapós, rántás helyett habarják a főzeléket, babaételeket, salátákat és sok más finomságot is készítenek a mamákkal együtt.

A kerecsendi gyerekházban az indulás óta tizenkilenc gyerek és ugyanennyi anyuka fordult meg több-kevesebb rendszerességgel. Kezdetben a munka legnehezebb része a toborzás volt, melynek során próbálták meggyőzni a fiatal anyákat arról, hogy a gyerekház fontos és hasznos dolog. Ehhez állandó jelenlét, folyamatos kapcsolat, kölcsönös bizalom kellett. Így sem volt egyszerű célt érni, hiszen a gyerekház életformaváltást hoz azzal, hogy a családanyák eddig idejük nagy részét otthon töltötték. Lényegében át kellett írni a bevett szokásokat, és ez a szűkebb és tágabb közösség beleegyezése nélkül nem ment volna.

(...)

A teljes riportot keresse a Magyar Hang legfrissebb, március 6-án megjelent 2020/10. számában.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál! És hogy mit talál még a 2020/10. számban? Itt megnézheti!

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.