Benyújtották a törvényjavaslatot, a kormány bármeddig fenntarthatná a rendkívüli jogrendet

Benyújtották a törvényjavaslatot, a kormány bármeddig fenntarthatná a rendkívüli jogrendet

A képviselők szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 10-én. Középen, az első sor előtt, jobbról Orbán Viktor miniszterelnök (j), mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j2) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j3) (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter pénteken késő este benyújtotta az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely a kormány számára lehetővé tenné, hogy a parlament nélkül döntsön szinte bármilyen ügyben.

A javaslatot a Fidesz tervei szerint hétfőn már tárgyalná is az Országgyűlés, másnap pedig már szavaznának is róla. Ha akkor nem megy át négyötödös többséggel, akkor is át tudja nyomni a fideszes többség normál eljárásban úgy három nap alatt. A jogszabály-tervezetet „A koronavírus elleni védekezésről” szóló törvénytervezetnek nevezték el benyújtói.

Talán nem sokan tudják, de már most is különleges jogrendben élünk, rendeleti kormányzás van, ez azt jelenti, hogy a kormány akár a hatályos törvényekkel ellentétes rendeleteket is alkothat a veszélyhelyzetre hivatkozva. Ezek a rendeletek 15 napig maradnának hatályban, hacsak a kormány nem kéri az Országgyűlés felhatalmazását ezek meghosszabbításra. A kabinet mostani javaslatának megszavazásával az Országgyűlés kiadja a kezéből a 15 napos kontroll lehetőségét, sőt, a hatalom visszavételének lehetőségét is. Még egyszerűbben fogalmazva, a kormánynak nem lesz szüksége semmilyen országgyűlési kontrollra.

A javaslat alapján abban az esetben, ha a kormány úgy ítéleti meg, bármeddig fenntartható a különleges jogrend, annak nincs korlátja, és így választást sem kellene tartaniuk a veszélyhelyzet fenntartásának végéig.

A vírus a demokráciát is támadja | Magyar Hang

Amikor a kihirdetés napján közzétettem azt a gyorselemzésem, amiben felhívtam a figyelmet arra, hogy a kihirdetett veszélyhelyzet nem rendelkezik kellő alaptörvényi alappal, nem gondoltam volna, hogy az abban megfogalmazott leginkább pesszimista elképzelésekkel, sőt, még azoknál rosszabbakkal is számolni kell. Az írás kavart némi vitát (ennek részleteire máshol részletesebben kitérek, mert érdemes és tanulságos).

A kormány a benyújtással együtt kiemelte: arra kéri minden parlamenti párt frakcióját, hogy támogassa a javaslatot. Közleményük szerint a javaslat benyújtásával a kabinet célja, hogy a kormány által eddig meghozott intézkedéseket az Országgyűlés megerősítse, továbbá felhatalmazást adjon a kabinetnek további, a koronavírus elleni küzdelemhez szükséges intézkedések megtételére. A járvány alatt – mint írták – biztosítani kell minden szükséges eszközt a lehető leghatékonyabb cselekvéshez, arra az esetre is, ha az Országgyűlés nem tudna a szokásos menetrendben ülésezni.

Úgy tudjuk, a szerdán Orbán Viktor által bejelentett népszerű intézkedésekkel (például hitelfizetési moratórium) egy csomagban kívánja tárgyalni a Fidesz-frakció a javaslatot az Országgyűlésben. Így olyan helyzetet teremtve az ellenzék számára, hogy amennyiben elutasítaná a jogszabályt, úgy a kormánypropaganda a „bankok oldalán állónak” mutathassa be őket.

„A járvány terjedésének lassítása és negatív hatásainak enyhítése érdekében a kormánynak továbbra is felelős döntéseket, adott esetben szokatlan és idegen korlátozásokat kell hoznia, amelyek betartása, az összefogás és a fegyelmezettség a legfontosabb feladatunk” – tették hozzá. Úgy fogalmaztak, a felelősség a parlamenti frakcióknál van: a törvényjavaslatról az Országgyűlés csak akkor dönthet, ha eltér a házszabálytól, amihez a parlamenti képviselők négyötödének támogatása szükséges. A kormány ezért arra kér minden, a magyar emberek egészségéért felelősséget érző parlamenti pártot és képviselőt, hogy támogassák a házszabálytól való eltérést, és a lehető leghamarabb vegyék napirendre a törvényjavaslatot – áll az igazságügyi tárca közleményében.

A tervezet az újságírók számára is tartogat meglepetéseket. Ugyanis a szövegben szerepel a Büntető Törvénykönyv módosítása is: „Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság (ez praktikusan az újságírókra áll fenn, vagy esetleg még a nyilvános Facebook-posztok megosztóira) előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A „védekezés eredményességét akadályozza” kitétel meglehetősen szabad értelmezésnek ad lehetőséget.

Cikkünkhöz felhasználtuk az MTI-nek a tárgyban írt hírét.

.