Szerkesztőségi vezércikkben kritizálja Orbán „túlhatalomtörvényét” a brit The Guardian

Szerkesztőségi vezércikkben kritizálja Orbán „túlhatalomtörvényét” a brit The Guardian

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. Jobbra a koronavírus-járvány miatt egészségügyi maszkot viselő Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Szerkesztőségi állásfoglalásban vette górcső alá Orbán Viktor „túlhatalomtörvény” néven is ismertté vált „felhatalmazási törvénytervezetét”, amely egyebek mellett a jelenleg érvényben lévő 15 nap helyett időkorlát nélküli veszélyhelyzeti kormányzás lehetőségét adná meg a magyar kormány, és a miniszterelnök számára. A cikkre a 444 hívta fel a figyelmet.

A baloldali lap sorra veszi Orbán Viktornak az elmúlt években, a hatalom konszolidálása érdekében tett lépéseit, így a média, a bíróságok és a civil szervezetek megzabolázását, de azt is, hogy továbbra is érvényben vannak a migrációs helyzettel kapcsolatban hozott „vészhelyzeti” intézkedések is.

A szerkesztőségi vezércikk egyúttal ismerteti, mi mindenre teremt lehetőséget most az új jogszabálycsomag. Külön kiemelik a „rémhírterjesztéssel” kapcsolatos szigorítást is, amely a köz védelmét szem előtt tartva komoly börtönbüntetést helyez kilátásba az álhírterjesztés miatt – ugyanakkor „Orbán vezérszurkolói a sajtóban máris azt sugalják helyeselve, hogy ez az intézkedés a kritikus újságírók letartóztatásához vezethet.”

Egy őszinte pillanat | Magyar Hang

Ma megkapja a vágyott, időkorlát nélküli rendkívüli felhatalmazást Orbán Viktor. És vele együtt az oszthatatlan, senkire át nem hárítható felelősséget.

A The Guardiannál természetesen azt is kiemelik: a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzetre tekintettel minden országban „veszélyhezeti felhatalmazást” kérnek a kormányzatok, ám azok – egy működő demokráciában – időkorláthoz kötöttek. Példaként említik, hogy hasonló veszélyhelyzeti kormányzati jogokat kért Boris Johnson is, ám a felhatalmazás hat hónapra szól, azaz fél év múlva újra szavazásra kell bocsátani azok további kiterjesztését. Franciaországban, az ugyancsak hasonló jogkörök időtartama 2 hónap.

A cikkben azt is megjegyzik, nem Orbán az egyetlen olyan „autokrata vezető”, aki ilyesmivel próbálkozik. Azerbajdzsán erős embere, Ilham Alijev felpörgette az ellenzéki csoportokkal szembeni zargatásokat, míg Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, amellett hogy sose látott megfigyelési intézkedéseket vezetett be, arra használja a veszélyhelyzeti felhatalmazást, hogy csúsztassa a korrupciós vádakkal vele szemben kezdeményezett vizsgálatot.

A törvénytervezetről várhatóan hétfőn szavaz az Országgyűlés.