A járvány ellenére is áterőltetik a Budapest–Belgrád vasút építését

A járvány ellenére is áterőltetik a Budapest–Belgrád vasút építését

Bicske-alsó vasútállomás. Fotó: Gulyás Balázs / Magyar Hang

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Soroksár-Kelebia vonal felújítását egy közbeszerzési versenyben az a kínai–magyar konzorcium nyerte, amelyben a magyar felet Mészáros Lőrinc képviseli. Tovább erőlteti a kormány a hivatalosan 700, valójában a kapcsolódó beruházásokkal együtt akár ezer milliárd forintba (GDP 2 százalékát) kerülő Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának felújítását – írja a Népszava. (Ugyan a Népszava ezer milliárdos költségről ír, ám az e heti parlamenti vitában már 1700 milliárdot emlegetett a területért felelős államtitkár – a szerk.)

A projekt engedélyeztetési eljárásainak felgyorsításáról és azok titkosításról szóló törvényjavaslat vitájában a kormány részéről nem hangzott el olyan érv, ami elfogadhatóvá tette volna a projektet, különösen, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés, valamint a gazdaságmentés miatt a halasztható  beruházásokat fel kellene függeszteni.

Miközben kormány érdemi gazdasági mentőcsomagja nem éri el a GDP egy százalékát sem – a Kopint-Tárki számításai szerint –,  addig a kormánynak kedves területek továbbra is több száz milliárd forintot kapnak. Miközben a kormány sajnál néhány száz milliárd forintot a munkájukat vesztett magyar emberek kisegítésre áldozni, ugyanezen idő alatt 600 milliárdot szán turisztikai beruházásokra. A magyarázat szintén az lehet, hogy a magyar idegenfogalmi iparágban az Orbán család (Orbán Ráhel, Tiborcz István) mellett Mészáros Lőrinc is jelentős érdekeltséggel bír.

A kormány az idei költségvetésben 922 milliárd forintos átcsoportosítást hajtott végre, de hogy ez milyen részekből áll, mind a mai napig nem derült ki. A Népszava Pénzügyminisztériumból származó információi szerint olyan tételekhez nem nyúlhattak a tervezők amelyek a kormányfő kedvenc kiadásai, ezek közül épp az idén a Budapest–Belgrád-vasútvonalra szánt 63 milliárd forintot nevesítették. Ez a pénz a beruházásra, a kelebiai országhatár és Soroksár vasútállomások közötti 160 kilométeres szakasz felújítására és kétvágányúsítására betervezett 700 milliárd forintnak alig tizede.

További 300 milliárdba kerülne a Soroksár-Ferencváros pályaudvar közötti 10 kilométeres szakasz nyomvonal-módosítása, ugyanis a vasútvonal épp a tervezett olimpia falu útjában van. A projekt ezen része még nem él, de a Soroksár–Kelebia vonal tervezést már elkezdték. A parlament épp a héten tárgyalta a vasútvonal engedélyezését leegyszerűsítő és a fontosabb adatokat tíz évre titkosító kormányzati törvényjavaslatot.

A vasútvonal felújítása kínai érdek, ugyanis ezen robogna az napi két pár tehervonat, amely kínai árukat vinne a kínai befolyás alatt lévő Pireusz kikötőjéből Nyugat-Európába. A magyar vasúthálózat szempontjából a vonal másodlagos, érdemi forgalmat nem bonyolít, leszámítva az elővárosi közlekedést. Emiatt a magyar állam számára beruházás számítások szerint 2400 év alatt térülne meg. Ennek ellenére a kormány, és a Népszava információi szerint a kormányfő személyesen is erőlteti.

A parlamenti vitában Schanda Tamás, az innovációs tárca közlekedési államtitkára az ellenzéki felvetésekre épp úgy érvelt, hogy a válság a beruházás ellen nem érv, hanem azt erősítő tényező. A kormány képviselője szerint ebből magyar munkahelyek keletkeznek, erről szól a kormány gazdaságpolitikája. A Népszava megkérdezte az ITM-et, hogy hány magyar munkahelyet remélnek és mennyi időre a 700 milliárdos projekt keretében, ám választ nem kaptunk kérdésükre.