Lejtőre kerülhet a lakáspiac

Lejtőre kerülhet a lakáspiac

Ennek a hajdúböszörményi társasháznak az egyik lakásába van bejegyezve a Tömb 2002 kft. (Fotó: Szabó Zsolt László/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Régen látott, több évig tartó tempós emelkedésnek vetett véget a múlt év a lakáspiacon, ráadásul az idén a koronavírus-járvány hanyatlást vetít előre – derül ki az ingatlan.com saját és hivatalos adatokon alapuló elemzéséből. 

A múlt év utolsó negyedében a használt lakások ára mindössze 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a hivatalos KSH-adatok szerint. Hasonlóan alacsony ütemű drágulásra legutóbb 2015 elején volt példa, amikor 9,2 százalékos volt az áremelkedés. Az árcsökkenés is már tavaly elkezdődött, hiszen 2019 harmadik negyedévéhez képest az év utolsó három hónapjában minimálisan csökkentek a lakásárak az országban. 

– A múlt év közepén már látható volt, hogy a visszaeső kereslet lelassítja a korábbi drágulást. Bár 2019 második felében még éves szinten emelkedtek az árak, de tavaly július óta már stagnálást és enyhe csökkenést mutatnak a hivatalos adatok. Ebből egyértelműen látszik, hogy megállt a drágulás – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Végre nyeregbe kerülhetnek a lakásbérlők - esnek a bérleti díjak | Magyar Hang

Az ingatlan.com adatai szerint a múlt év közepén elsősorban Budapesten nagyon lelassult, majd megállt az áremelkedés. Ráadásul az idei évben a vevők lakáspiaci alkupozíciója egyre inkább javult az árakat tartó tulajdonosokkal és ingatlanközvetítőkkel szemben. A fővárosban a múlt év végén eladásra kínált használt lakások és házak átlagos négyzetméterára 708 ezer forint volt, ami áprilisra 702 ezer forintra esett vissza. A megyeszékhelyeken kínált ingatlanok átlagos négyzetméterárai szintén 161 és 454 ezer forint között stagnáltak településtől függően: a legolcsóbb nagyváros Salgótarján, a legdrágább pedig Debrecen volt. 

Balogh László azt is elmondta, hogy a lakásépítési kedv is jelentősen visszaesett. Az év első két hónapjában 1510 lakóingatlanra adtak ki építési engedélyt, ami 29 százalékos hanyatlásnak felel meg éves szinten. Az egylakásos, azaz családi házak építésére kiadott engedélyek száma 25 százalékkal, a több lakást magában foglaló lakóépületekre kiadott engedélyek száma pedig 38 százalékkal lett kevesebb. Utóbbiban szerepet játszik, hogy az idén már nem vehető igénybe a kedvezményes lakásáfa. – Ezekben a lakásépítési adatokban pedig még nincs benne a koronavírus-járvány hatása, amely a későbbi hónapokban várhatóan még jobban visszaveti majd az építkezési kedvet – hívta fel a figyelmet Balogh László. 

Az ingatlan.com szakértője azt mondta, egyelőre nem lehet konkrét lakáspiaci prognózist adni erre az évre. Rendkívül bizonytalan a helyzet, a forgalom visszaeshet, a koronavírus-járvány árakra gyakorolt negatív hatásai pedig egyelőre nem számszerűsíthetőek. 

A kiadott engedélyek alapján valószínűsíthető, hogy a lakásépítéseknél a családi házak súlya még tovább növekedhet a következő időszakban, de a megépülő lakások száma várhatóan kevesebb lesz mindaddig, amíg nem áll talpra a gazdaság.