Egy osztrák bányászcégnek sikerült, ami az elmúlt évtizedekben egyetlen vállalatnak sem Sümegprágán: természetvédelmi részeket is érintő bányaterületre kapott környezetvédelmi engedélyt, így megnyithatja a bazaltbányát a település határában – tudta meg a Magyar Hang. Ezzel elhárult a legjelentősebb bürokratikus akadály, a Modre Bergbau Gmbh elkezdheti a bánya előkészítését a falu szélétől 800 méterre fekvő bányaterületen, amelynek egy része Natura 2000-es besorolású természetvédelmi oltalom alatt áll.
Sümegprága egy takaros 600 lelkes község Veszprém és Zala megye határán, a Bakony lábánál, ahol sokan borászkodnak és gyümölcsöt termesztenek. A közeli dombok azonban bányászati szempontból is jelentősek. Noha a falu határában a századfordulót követően az 1970-es évekig folyt kitermelés, a Sarvaly- és a Karikás-hegy közötti gerinc alatt további 65 évi termelésre elegendő bazalt rejtőzik.
Mint arról korábban már beszámoltunk, a Modre Bergbau GmbH bányanyitási szándéka nagy felzúdulást okozott a 600 lelkes faluban. Noha a cég még 2017-ben nyerte el a bányászati jogot az államtól, a helyiek a bányászati tervekről csak azt követően értesültek, hogy megjelentek a település utcáin a közmeghallgatás felhívásai. A márciusi fórumon annak ellenére megtelt a helyi kultúrház, hogy hétköznap délelőttre szervezte azt az engedélyt kiadó kormányhivatal. Ekkor 320 tiltakozó aláírást – 525 szavazópolgár van a faluban – adtak át a Modre Bergbau képviselőjének.
Bányát nyitna Sümegprága határában egy osztrák cég, tiltakoznak a helyiek | Magyar Hang
Újraindítanák az évtizedekkel ezelőtt bezárt bányát a Veszprém megyei Sümegprága külterületén. A hegyoldal erdősége alatt 60 évre elegendő bazalt rejtőzik, a bányászati jogot pedig egy osztrák cég, a Modre Bergbau Gmbh nyerte el az államtól - értesült a Magyar Hang. A lakosokat derült égből villámcsapásként érték a fejlemények.
A bazalt azért nagy kincs, mert építkezések alapanyagaként hasznosítható. Magyarországon a bányakapacitások pedig évekre előre le vannak kötve. A már említett fórumon a bányászati jogot elnyerő cég nevében eljáró Kappel Gizella bányamérnök arról beszélt, hogy korábban az államtitkárok kifejezetten feladatul kapták a bányaterületek felmérését. A sümegprágai bányaterületet különben 2010-ben alakították ki.
A faluban máig ismerik az öregek mondását, miszerint „vége lesz a világnak, ha átlátunk Zsidre”. Ez ugyanis a bazaltot rejtő hegygerinc eltűnését jelentené. Azért nem akarnak bányát, mert attól tartanak, hogy a kitermelés megindításával eltűnik a hegy. A kitermelést ugyanis külszíni fejtéssel végzik. A lakosok a természetet, a hegyoldalt, az erdőt, az élővilágot, a vizeiket, a közeli szőlőskerteket, gyümölcsösöket féltik. A közmeghallgatáson az alaptörvényre és az érvényben lévő jogszabályokra hivatkozva kérték a cég kérelmének elutasítását – azóta már kiderült: sikertelenül.
A Veszprémi Megyei Kormányhivatal érdeklődésünkre megküldött határozata szerint a Modre Bergbau annak ellenére kapott környezetvédelmi engedélyt – feltételekkel –, hogy nem minden érintett támogatta a bányanyitást. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park is tamáskodott több szempontból. Emlékeztettek, hogy a bányaterület egy része Natura 2000-es besorolású természetvédelmi terület. Ezeket olyan erdő borítja, amelyben védett állat- és növényfajok élnek. A nemzeti park álláspontja szerint a bükkösökkel és tölgyesekkel együtt a védett fajok – szarvasbogarak, cincérek – egyedei megsemmisülnek. A nemzeti park szerint a bányászat a Sarvaly-forrást is elapaszthatja. A Modre Bergbau nevében eljáró bányamérnök szerint a fajok életterét viszont nem bányászat, hanem az erdő kitermelése szünteti meg, továbbá a faj élettere nagyobb bányaterületnél, így fennmaradásuk nem kerülne veszélybe. A hatóság arra jutott, hogy a bányászat a Dunántúli-középhegység karsztvizeire érdemi hatást nem gyakorolna; a bánya határából a közeli vadászház vízellátását biztosító Sarvaly-forrást is kőzetréteget választja el a bányától. A bányaterület Natura-védettség alá eső részein azonban megtiltották a kitermelést, az itt élő védett fajokat pedig meg kell óvni.
Figyelemre méltó, hogy egy évvel ezelőtt lényegében ugyanezen érvekkel utasították el a Modre Bergbau akkori kérelmét. Akkor azzal érvelt a kormányhivatal, hogy a bányaterület egy része természetvédelmi terület, a hegy túloldalán pedig a Sarvaly-forrás folyik le. Sőt, korábban a szintén osztrák tulajdonban álló Bazalt-Középkő-Kőbányák Kft. sem kapott környezetvédelmi engedélyt ugyanilyen természetvédelmi okokból, ami miatt a cég végül elveszítette a koncessziót is. Kérdeztük a kormányhivatalt, hogy milyen körülmények változtak, amelyek most lehetővé tették az engedélyezést, de nem kaptunk rá választ.
A sümegprágaiak ezen kívül az érvényben lévő helyi jogszabályokban is bízhattak. A településrendezési terv ugyanis jelenlegi formájában lehetetlenné teszi a bányanyitást. A Modre Bergbau azonban úgy kapta meg az engedélyt, hogy a kormányhivatal kötelezte Sümegprága és Sümeg önkormányzatait arra, hogy a „kizáró okot a létesítési, építési engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig” szüntesse meg.
Milliós utalványokkal ágyaztak meg a pelenkabiznisznek | Magyar HangA katasztrófavédelem azzal a feltétellel járult hozzá az engedély kiadásához, hogy a bányanyitás után évente kétszer be kell vizsgáltatni a Sarvaly-forrás vizét, és tilos a bányaterületen gépeket javítani és mosni. Ezen kívül például csak mobilvécék telepítését engedélyezték a cégnek. A rekultiváció pedig teljes erdőcserét jelent, így elvileg évtizedek múltán új erdő nő majd.
A határozatból kiderül az is, hogy a bazaltkövek aprítását egy önálló ásványfeldolgozóban végeznék, de annak helyét nem nevezték meg. A határozat szerint a 43 hektáros bányaterületen évente legfeljebb 80 ezer köbméter bazaltot termelhetnek ki. A kitermelést az előrejelzett 65 évnél hamarabb is leállíthatják, de akár évtizedekkel is meghosszabbíthatják.
Ám míg a rendszerváltás előtt csillével szállították a kitermelt bazaltot a közeli vasútállomásra, ezúttal teherautókkal hordanák a köveket Sümegprága lakott részét elkerülve. Igaz, ehhez szintén az erdőben nyitna utat a bányászcég. A falut érő porterhelést sebességkorlátozással csökkentenék.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztályának engedélyével szemben fellebbezni nem lehet. A bíróságon lehet felülvizsgálatot kérni 30 napon belül. A környezetvédelmi engedély 2030. április 15-ig érvényes. Azonban ha a cég nem kezdi meg öt éven belül a kitermelést, az engedély érvényét veszíti.
A Modre Bergbau GmbH-nak azonban más okból sürgető a kitermelés megindítása. A 2017-ben megszerzett bányászati koncesszió ugyanis szintén érvényét veszti, ha öt éven belül nem lát hozzá a kitermeléshez. Mindenesetre a cég eltökélt. Andreas Puhr a közmeghallgatáson elismerte: már a kormányhivatal döntése előtt megvásárolták a korábban felhagyott bányaterületet, amelyet kitakarítottak a felhalmozott szeméttől. A helyiek a népszavazás kezdeményezését sem zárták ki korábban az ügyben.
