Május 3-án tetőzhet a vírus, Orbán Vikor és Palkovics László is ezt nyilatkozta a kormánynak dolgozó szakemberek véleménye alapján. A tetőzés Palkovics László Hír Tv-nek adott nyilatkozata szerint egy kisebb emelkedést jelent majd. A „legrosszabb helyzetben” lehet szükség a 8000 intenzív ágyra a kórházakban, ez alatt Palkovics szerint azt kell érteni: nem lehet elég biztosnak lenni abban, hogy a korlátozások jövőbeni feloldása nem vezet a vírus erőteljes növekedéséhez. A Portfolio.hu összegyűjtötte, milyen szakemberekkel konzultált a kormány a korábban közzétett fotók alapján, és ők milyen előrejelzéseket osztottak meg a nyilvánossággal.
Egy matematikus csoport vizsgálja a járvány terjedését, a „legrosszabb helyzetben” lesz majd szükség a 8000 intenzív ágyra a kórházakban – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Hír Tv-ben. A miniszter vezeti azt a kutatócsoportot, ami a koronavírus modellezésével foglalkozik.
A matematikusok előrejelzése alapján május 3-ra várják a járvány „lokális csúcsát”, és utána csökkenő lesz a növekedés ütemet. Amennyiben a kormány intézkedéseit következetesen, fegyelmezetten végrehajtják, akkor elmondása szerint május 3-án várható a lokális csúcs, és utána csökkeni fog a terjedés.
Bár elmondása szerint amíg nem tetőzik a vírus „persze biztosat nem lehet mondani”. Maga a tetőzés csak kis emelkedést fog jelenteni szerinte. A miniszter elmondása szerint a kormányzati intézkedésekkel elérték, hogy az emberek fegyelmezetten betartják az egymás közötti távolságot, ezzel csökkent a kontaktusok száma.
Van egy kérdőíves felmérésük, ezt 300 ezren töltötték ki, eszerint Budapesten az elmúlt időszakban – amióta a vírus megjelent – , kilencven százalékkal csökkentek a kontaktusok számai, azaz két méternél közelebb nem tartózkodnak többet egymáshoz a megkérdezettek, mint 15 percet – számolt be az a miniszter.
A korlátozó intézkedésekről azt mondta, hogy azokat „egyszer majd módosítanunk kell, egyszer majd fel kell oldanunk, és itt van az a nagyon fontos döntési pont, hogy mikor van az a pillanat, amikor eléggé biztosak lehetünk abban, hogy a feloldás nem vezet a vírus erőteljes növekedéséhez”. Erről szokott beszélni a miniszterelnök is, a „legrosszabb helyzetről”, amivel ilyenkor számolni kell – mondta a műsorvezető kérdésére, hogy ekkor lehet-e a robbanásszerű növekedés.
A május 3-i tetőzési dátum először Orbán Viktor vasárnapi Facebook-videójában bukkant fel. Mint a Portfolio gazdasági portál írja: a járvány lefolyásával kapcsolatos várakozások és előrejelzések nem ismertek, emiatt is lehet jelentősége a konkrét dátum említésének.
A kormányfő korábban is tett említést arról, hogy virológusokkal és matematikusokkal konzultál a kormány. A korábban közzétett fotók alapján a Portfolio összeszedte, milyen szakemberekkel egyeztetett a kormányfő. Ebből valószínű a portál szerint, hogy ők modellezik a járvány alakulását a kormány számára.
Az április 9-i találkozón a fotók alapján a következő személyek vettek részt:
- Bedros J. Róbert, az Egészséges Budapest Program Dél-budai Centrumának beruházásával foglalkozó miniszterelnöki megbízott.
- Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
- Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgatója, korábbi egészségügyi államtitkár.
- Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Természettudományi Kar Biológiai Intézetének docense, a koronavírus-kutatócsoport vezetője.
- Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.
- Röst Gergely, matematikus, a Szegedi Tudományegyetem docense.
- Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, EMMI.
- Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja.
Egy március közepi egyeztetésen pedig a következő szakembereket azonosította be a portál:
- Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Természettudományi Kar Biológiai Intézetének docense, a koronavírus-kutatócsoport vezetője.
- Kemenesi Gábor, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Laboratóriumának munkatársa.
- Kis Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ laborvezetője.
- Kónya József, a Debreceni Egyetem Orvosi Mikrobiológia Virológiai Laboratóriumának professzora.
- Burián Katalin, a Szegedi Egyetem Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi docense.
A Portfolio azt is összegyűjtötte, mit nyilatkoztak a szakemberek az elmúlt időszakban a járvány lefolyásáról.
Jakab Ferenc március végén nyilatkozott a Pécsi Tudományegyetemnek a járványgörbéről, és akkor azt mondta, hogy a matematikai modellezésük alapján kimondható, hogy egyelőre úgy tűnik, sikerült ellaposítani a görbét.
A Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla (aki egy klinikai járványelemző csoportot is vezet) pedig a napokban adott interjút a Pesti Srácoknak. Ebben elmondta, hogy minden adatot megkapnak Magyarországról és külföldről és az adatok azt mutatják, hogy az itthoni intézkedéseknek és a lakosság fegyelmezettségének köszönhetően szép lassan a „plató fázisba” érkezünk.
„Ha egy járványt elengedünk, akkor az eljut egy csúcsig, amikor a legtöbb beteg megfertőződik, majd szép lassan visszahúzódik és nyugvó fázisba kerül. Abban az esetben, ha speciális intézkedésekkel, felvilágosítással, távolságtartással, kézhigiénével, intenzív intervencióval, magyarul az emberek mindennapi életének a megváltoztatásával beavatkozunk a folyamatba, határozottan levághatjuk ezt a csúcspontot. Ilyenkor juthatunk el a »plató fázisba«, ami – ha már csúcsokról beszélünk – egy fennsík a mi görbénken. Az esetünkben ez azt jelenti, hogy a halálesetek és a fertőzések száma várhatóan már nem fog drasztikusan emelkedni, ráadásul minden légúti betegséget okozó járvány a nyár közeledtével engedni szokott a szorításából, tehát a most tudományosan rendelkezésre álló adatok alapján valóban optimista vagyok: ha nem is olyan, mint máskor, de azért lesz nyarunk. Egészen dicséretes, hogy a releváns összegzések szerint, Európában a negyedik legjobb helyen állunk a járvány elleni küzdelemben” – magyarázta Merkely a portálnak. Szerinte úgy lehet fenntartani a plató fázist, ha fokozatos engedményekkel engedjük élni az országot, működni a nemzetgazdaságot, miközben fokozzuk a szűréseket.
A rektor ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ez csak az optimista forgatókönyv, mert nagy népsűrűségű helyeket, zárt területeken, amilyen például egy idősotthon, szép időben is pillanatok alatt berobbanhat a fertőzés.
