Az állami szervek csak arról beszélnek, amiről ők akarnak, az egészségügyi dolgozók félnek megszólalni, a kormány propagandistái pedig rendőrökkel vitetnék el az újságírókat – összegezte a koronavírus-járvány alatti állami tájékoztatásról készített felmérését a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A szervezet 19 szerkesztőséget körében mérte fel, hogy milyen tapasztalataik vannak a kormányzati kommunikációval a járványhelyzetben. Az április első két hetében végzett vizsgálatot már megelőzte egy hasonló kutatás februárban, amely azt tárta fel, hogy a kormányzati szervek rendszerszinten akadályozzák azoknak az újságíróknak a munkáját, akik nem függnek a hatalomtól.
A járványügyi védekezésben rendkívül fontos szerepe van a pontos, gyors és valós tájékoztatásnak – hangsúlyozza a TASZ. – Ehhez képest az általunk megkérdezett újságírók arról számoltak be, hogy az állami csatornákon és az operatív törzs sajtótájékoztatóin kívül nagyon nehezen jutnak információhoz, a minisztériumok és állami intézmények a korábbinál is ritkábban válaszolnak.
Amiről Müller Cecília nem beszél | Magyar HangKiemelik, hogy bár az operatív törzs sajtótájékoztatói eleinte a funkciójuknak megfelelően működtek, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár március 15-i fellépését követően online sajtótájékoztatót vezettek be, amire előre el kell küldeni a kérdéseket – ezekből ismeretlen szempontok alapján válogatják ki, hogy mire válaszolnak.
– A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos állami tájékoztatást központosították. Az információszolgáltatás leszűkült az operatív törzs napi online sajtótájékoztatójára, ahol az újságírók előzetesen beküldött kérdései közül önkényesen választják ki, hogy mire válaszolnak. Kevés az érdemi válasz, visszakérdezésre és interakcióra nincs lehetőség – összegez ezzel kapcsolatban a TASZ.
Hozzáteszik, az információ egyéb forrásai is beszűkültek. A potenciális nyilatkozókat megfélemlítik. Retorzió fenyegeti azokat, akik a független sajtónak szivárogtatnak információkat, különösen az egészségügyben dolgozókat, pedagógusokat, a szakmai szervezetek munkatársait, a járvánnyal szembeni védekezésben érintett egyéb szakembereket.
A TASZ szerint a rémhírterjesztés büntetőjogi tényállásának módosítása az újságírók többségére hatással van. A független médiumok hiteltelenítése felerősödött és szervezetté vált. A közmédiában napi szinten zajlik lejárató kampány a kritikus hangot megütő médiumokkal szemben, ami azonnal végigsöpör a propagandamédia gépezetén.
– A kormány propagandistái többek közt a Hír TV műsoraiban „szájzárat” szorgalmaztak a sajtó egy részének, és azt javasolták, hogy „néhány ilyen rémhírkeltőt látványosan be kéne ültetni egy rendőrautóba és látványosan elvinni”. A Századvég Alapítvány pedig „fake news figyelő” oldalt indított, amelyben ugyancsak a kormánnyal szemben kritikus médiumok, valamint ellenzéki politikusok írásait listázzák – áll a szervezet összegzésében.
A TASZ hangsúlyozza, a valós és ellenőrzött információkat közlő médiumok működését továbbra is közérdeknek tartják. A nyílt és őszinte tájékoztatás legfeljebb a hatalmon lévők politikai érdekeivel ütközhet, de nem akadályozza a járvány elleni védekezést.
