Tárgyalás nélküli döntést javasol az ügyészség három tüntető esetében

Tárgyalás nélküli döntést javasol az ügyészség három tüntető esetében

A Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet Tüntetés a rabszolgatörvény ellen / Diák-Munkás szolidaritás címmel meghirdetett demonstráció résztvevői és rendőrök a Parlament előtti Kossuth téren 2018. december 13-án (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt három ember ellen nyújtott be vádiratot az ügyészség, mindannyian a 2018. végén zajló, a „rabszolgatörvény” elleni tüntetéseken vettek részt.

Az ügyészség tájékoztatása szerint a Kossuth téri tömegdemonstrációkon – egymástól elkülönülten – részt vevő vádlottak a Parlament épületének védelmére felsorakozott rendőri sorfalba különböző tárgyakat – köztük üveget és pirotechnikai eszközt – dobtak, amelyekkel eltalálták a rendőröket. Emellett meglökték az egyenruhásokat, annak érdekében, hogy a sorfalat áttörjék. – A vádlottak ezen erőszakos magatartásukkal jogszerű eljárásukban akadályozták a rendőröket, akik a biztosítási intézkedés körében előírt feladataikat emiatt csak megnehezítve tudták ellátni – közölte a hatóság.

Az ügyészség egyúttal azt indítványozta, hogy a bíróság a vádlottakkal szemben – figyelemmel a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi rendelkezésekről szóló kormányrendeletre – tárgyalás nélkül, büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban hozzon döntést.

A nyomozó ügyészség hasonló ügyekben korábban több személy ellen emelt vádat, amelyek közül a bíróság eddig négy ügyben hozott ítéletet. Az előkészítő üléseken a vádlottak beismerték bűnösségüket és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról. A bíróság három esetben felfüggesztett szabadságvesztésre, egy alkalommal pedig pénzbírságra ítélte az érintettet.

A hivatalos személy elleni erőszak bűntettének alapesete egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.