A körülményekhez képest optimista konvergenciaprogramot nyújtott be a kormány az Európai Bizottságnak (EB). A kedden nyilvánosságra került tervből kiderül, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékos csökkenésével számol a kabinet, de V-alakú válságra számítva jövőre már 4,8 százalékos növekedésre számítanak, azt követően pedig 2024-ig is végig négy százalék feletti bővülés szerepel a dokumentumban. Az eredetileg alig 1 százalékra tervezett, majd a koronavírus-járvány növekvő kiadásai miatt 2,7 százalékra emelt költségvetési hiánycélt a programban már 3,8 százalékban határozták meg.
– Az idei évre jelzett három százalékos GDP-csökkenés számomra túlságosan optimistának tűnik. A nyugat-európai fejlett országok szinte kivétel nélkül 5-7 százalékos gazdasági visszaeséssel számolnak, amihez viszonyítva különösen indokolatlannak tűnik ez a derűlátás – nyilatkozta a Magyar Hangnak Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora. – Ha pedig a GDP-adat bizonytalan, minden ehhez kapcsolt mutató is ugyanolyan bizonytalan. S bár egyelőre nem ismerjük a válság lefutását, hiszen nem tudni, meddig tart valójában a járvány, már a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján is sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a magyar GDP valahol négy és nyolc százalék között fog csökkenni. Egyébként a legtöbb elemző intézet is így számol. Az reális, hogy nőni fog a hiány – hiszen valamiből finanszírozni kell a válság okozta plusz állami kiadásokat –, csak azt nem tudni, mennyivel, hiszen a GDP-csökkenés mértéke ezt is befolyásolja.
A válság miatt a magyarok közel kétharmadának már márciusban csökkent a fizetése | Magyar HangA szakember szerint az adatok értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy a gazdaság csökkenése automatikusan magával hozza a munkanélküliség emelkedését, hiszen kevesebb munkás kézre van szükség.
– A programban szereplő meglepően alacsony, 80 ezres plusz munkanélküliség ugyanakkor kérdéseket is felvet az emberben. Különösen, hogy a miniszterelnök több helyen is elmondta, annyi munkahelyet teremtenek, hogy három hónapon belül mindenki el tud helyezkedni, aki a válság miatt elveszítette az állását. Később konkretizálta: akinek más nem jut, az mehet közmunkásnak, az állami cégekhez vagy a hadsereghez. Ha valóban ez fog történni, az egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság gyenge pontját jelentő alacsony termelékenység biztosan nem fog emelkedni – emelte ki a professzor. – A kormánynak amúgy nem az lenne a feladata, hogy munkahelyet teremtsen, hanem olyan körülményeket kell teremtenie, hogy munkahelyek jöjjenek létre. Ehhez pedig a vállalkozások és az emberek támogatására lenne szükség. Arra, hogy ne szűnjenek meg munkahelyek, illetve hogy a munka nélkül maradottak 6-9 hónapig tisztességes jövedelemhez jussanak, hiszen nem ugyanolyan gyorsan jönnek létre a versenyszférában az állások, mint amilyen gyorsan megszűntek.
Bod Péter Ákos szerint a gyors kilábaláshoz arra is szükség lenne, hogy már most elkezdjük a felkészülést a válság utáni új szerkezetű gazdaságra. A járvány által legjobban megtépázott turizmusra például – amely az elmaradó külföldi vendégek miatt minden bizonnyal csak nagyon lassan fog kilábalni a válságból – teljesen felesleges 600 milliárd forintot költeni, ahogy azt a kormány tervezi a gazdaságvédelmi akcióterv keretében.
További érdekessége a konvergenciaprogramnak, hogy a kormány sem számol a forint jelentős erősödésével, az idei 350,3 után 2021-24 között 353,8-as átlagos euróárfolyam szerepel a dokumentumban, bár ez jó eséllyel nem prognózis, csak technikai kivetítés.
