Diplomata-útlevél és közpénzmilliárdok az erdélyi sörgyártónak

Kisstílű csaló vagy befolyásos politikusokkal, barátokkal rendelkező NER-lovag a Tiltott Csíki Sört gyártó székelyföldi cég vezetője? Az is lehet, hogy mindkettő egyszerre – Lénárd András útját különféle bűncselekmények és rengeteg magyar közpénz jelzi. Most ehhez az életúthoz teszünk hozzá fontos, elsőként a lapunkban megjelenő mérföldköveket. A Csíki Sör mint szerethető történet indult 2014-ben, aztán megjelent a politika, és a tulajdonosról is kiderül egy s más.

Szinte napra pontosan két éve, 2018. május 16-án betörtek a Csíki Sör magyarországi cégének Bajcsy-Zsilinszky úti irodájába. Több tíz millió forintot vittek el a széfből – az elkövetőnek kulcsa lehetett, mert a záron nem találtak külsérelmi nyomokat. 2018. június 4-én már ki is hallgatták a kameraképek és más nyomozati eredmény alapján képbe került gyanúsítottat. P. I. egy Pest megyei településen élő román állampolgár – a lapunk birtokába került kihallgatási jegyzőkönyv alapján a betörést beismerte, és felbujtóként egyértelműen a cég romániai anyavállalata vezetőjét, Lénárd Andrást nevezte meg.

A vallomásban az elkövető tört magyarsággal így fogalmazott: „Andrással megbeszéltem, hogy ott a kulcs, és megmondta, hogy melyik helyiségbe menjek be és feszítsem ki a szekrényt, reggel menjek. Ő külföldön lesz, és feszítsem le ezt a szekrényt, ott lesz a pénz, azt vigyem el, mert a sógorával haragban van, vita van köztük.” A jegyzőkönyv alapján tehát megvan az elkövető és a felbujtó, az ügy mégsem halad – lassan két éve.

Természetesen megkérdeztük az illetékes hatóságokat is. Az V. Kerületi Rendőrkapitányság válaszában azt írta, eddig két férfit hallgattak ki lopás bűntett megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként, de mivel az ügy folyamatban van, bővebb tájékoztatást nem adnak. A Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője, Rab Ferenc azt mondta, „az elkövetési érték milliós nagyságrendű, amely kismértékben térült meg”.

Jó kérdés, ki vagy mi lassítja két éve a látszólag pofonegyszerű ügyet? Mielőtt tovább mennék a történetben, tegyünk egy kis kitérőt. 2018 januárjában megírtam: Lénárd Andrást embercsempészet miatt keresik az Amerikai Egyesült Államokban. A birtokomba került periratok szerint a férfit 2001. január 21-én Champlain település közelében fogta el a rendőrség, amint Kanada és az Egyesült Államok közötti zöldhatáron, két mérföldre a hivatalos határátkelőhelytől autójában három külföldi nőt csempészett az országba. A táncoslányok állampolgársága nem derült ki a periratból, de nevük alapján vélhetően magyarok. Lénárd amerikai állampolgárságú menyasszonya kifizette az ötvenezer dollárnyi (13 millió forint) óvadékot, így a vádlott szabadlábon védekezhetett és el is menekült az országból és így az amerikai igazságszolgáltatás elől.

Lénárd Andrásnak nagyon jó politikai kapcsolatai vannak a magyar kormánnyal és a Fidesszel. A Tiltott Csíki Sört gyártó cég szentsimoni telephelyén felbukkant szinte mindenki, aki számított és számít a Fideszben, Lázár Jánostól Varga Mihályon át Tarlós Istvánig. A teljes magyar kormány beleállt a Csíki Sör kontra Heineken háborúba, és a szintén állami MVM két masszívan veszteséges székelyföldi törpe vízierőművet is megvásárolt tőle jó drágán. Németh Szilárd egyenesen a saját fotójával felturbózott Csíki Sört osztott ingyen a kampányhajrában Csepelen 2018-ban, de a Fidesz-alelnökön ez sem segített, simán kikapott, így csak listáról jutott be a parlamentbe.

A kampánysör nem maradt meghálálatlan: Lénárd András magyar diplomata-útlevéllel járja a világot. Ez különleges védelmet ad neki, ezért természetesen megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, kinek a felterjesztésére, mikor és milyen indokkal állították ki az erdélyi sörgyártó vállalkozónak a passzust. Közadatigénylésünkre csak részben kaptunk választ: „Lénárd András diplomata-útlevelének kiállítására a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12.§ (2) bekezdés alapján, 2019-ben került sor.” A hivatkozott cikkely azt tárgyalja, ki adhat diplomata-útlevelet.

De a fentiek eltörpülnek ahhoz képes, amiről a napokban szereztünk bizonyítékot. A történet megértéséhez tudni kell, hogy a magyar kormány kiszervezte közel 100 milliárd forint költségvetési pénz kiosztását egy marosvásárhelyi magánalapítványnak, mert így elkerülhetik a nyertes pályázatok nyilvánosságra hozatalát. A Pro Economica Alapítvány vezetője, Kozma Mónika idén januárban elismerte, hogy Lénárd András nyert a pályázatukon. Kérdésünkre szó szerint így fogalmazott: „A Székelyföldi Gazdaságfejlesztési Program keretében kiírt pályázati felhívásokon szerepel két olyan nyertesnek minősített vállalkozás, amely az Ön által megnevezett végső tulajdonosi körhöz köthető, de továbbra is jelzem, ahogyan azt már többször nyilatkoztam, hogy mindaddig, amíg nem kötöttük meg a támogatási szerződést, azaz nem történik meg konkrétan az állami támogatás jogi értelemben vett odaítélése és majd felhasználása, addig az Alapítvány nem válaszolhat a további részleteket illetően a kérdésére.”

Úgy gondoltuk, száz nap elég lehetett a szerződéskötésre, ezért április közepén újabb kérdést intéztünk Kozma Mónikához. Múlt héten megérkezett az elég nyakatekert válasz: „Tájékoztatom, hogy a Pro Economica Alapítvány által kezelt támogatási programok keretében, a támogatási szerződés aláírásának feltétele a pályázó részéről a saját forrás rendelkezésre állásának igazolása, a releváns engedélyek megléte és a támogatási összeget fedező biztosítékok nyújtása. Éppen ezért, az mire volt idő, ahogyan Ön is írja, nem mérvadó, hiszen a szerződéskötésre mindenképpen csak a fentiek teljesülése esetén kerülhet sor. Tehát a leírtak szerint, az Alapítvány és a Pityóka Gyár Srl pályázó cég között az elmúlt időszakban létrejött támogatási szerződés értelmében egy majdnem 4,5 milliárd forintos beruházás fog megvalósulni Hargita megyében, amelynek támogatási értéke 1,7 milliárd forint és ezzel 42 új munkahely fog létesülni a térségben. Bővebb információkért, kérem, forduljon az érintett pályázóhoz!”

Magyarán: Lénárd András új cége 1,7 milliárd forintnyi magyar közpénzt nyert egy sörkorcsolya-gyár létrehozására a meglévő sörgyára mellé. Mivel korábban két nyertes pályázatról írtak, ezek szerint a második szerződést még nem véglegesítették – vagy nem volt elegendő saját tőkéje Lénárdnak, vagy más adminisztrációs akadály miatt. Lénárd mindenesetre tavaly novemberben egy, a Székelyhon portálnak adott, meglehetősen PR-ízű cikkben arról beszélt, egy csipszgyárat és egy malátafeldolgozó üzemet épít a sörgyár mellé, és a 25 millió euró értékű összberuházásra magyar kormányzati támogatást kapott. Akkor a 25 millió euró 8,35 milliárd forintot ért. A Kozma Mónika által említett beruházási összeg ennek nagyjából a fele – ha másik, még folyamatban lévő állami támogatás is hasonló arányú, akkor még legalább 1,7 milliárdot fog kapni, amennyiben elhárulnak az akadályok, mert a (politikai) döntés ugyanis (lásd a januári választ) megszületett.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/19. számában jelent meg május 8-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 19. számban? Itt megnézheti!