Az Európai Bíróság szerint jogellenes a menedékkérők röszkei őrizete

A menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb–magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni – olvasható az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében, amely kimondja, az őrizet nem haladhatja meg a négy hetet.

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság iráni és afganisztáni menekültek ügyében kérte előzetes döntéshozatalra az Európai Bíróságot. A menekültek menedékkérelmét a magyar hatóságok elutasították, az indoklás szerint azért, mert „biztonságos tranzitországon” keresztül érkeztek Magyarországra. Szerbia azonban nem fogadta be a menedékkérőket, így a magyar állam a származási országukba toloncolná vissza a menekülteket, akik azonban egyelőre a magyar-szerb határon álló röszkei tranzitzónában várakoznak.

Az Európai Bíróság megállapította, hogy az „érintettek e tranzitzónában való elhelyezését őrizetbe vételi intézkedésnek kell tekinteni”, hiszen „a röszkei tranzitzónában érvényesülő feltételek a szabadságelvonáshoz hasonlóak, többek között azért, mert az érdekeltek jogszerűen semmilyen irányban nem hagyhatják el önkéntesen ezt a zónát”.

Megállapították tovább, hogy sem a kiutasítási határozat hatálya alatt álló nemzetközi védelmet kérelmező, sem az ilyen harmadik országbeli állampolgár nem vehető őrizetbe kizárólag azon az alapon, hogy nem tud saját magáról gondoskodni. Hozzáfűzték, az uniós joggal ellentétes, ha a kiutasítási határozat hatálya alatt álló nemzetközi védelmet kérelmezők – illetve az ilyen harmadik országbeli állampolgárok – őrizetbe vételére az őrizetbe vételt elrendelő, indokolással ellátott határozat előzetes elfogadása nélkül, továbbá ezen intézkedés szükségességének és arányosságának vizsgálata nélkül kerül sor.

Az Európai Bíróság szerint a hatóságok őrizetbe vehetik a menedékkérőket, az őrizetük azonban „semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az e kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hetet”. Ezt követően engedélyezni kell a belépésüket, és a szokásos eljárásnak megfelelően elbírálni a kérelmüket.

Az Európai Bíróság márciusban hozott ítéletében kimondta, hogy a magyar menekültügyi szabályozás ellentétes az uniós joggal. Konkrétan arról a részről van szó, amely az úgynevezett „biztonságos tranzitország” fogalmával manipulál. Kimondták: „az a körülmény, hogy a nemzetközi védelem kérelmezője áthaladt valamely harmadik ország területén, önmagában nem képezheti megalapozott indokát annak, hogy észszerűnek minősüljön e kérelmezőnek az említett országba való visszatérése”. Ezzel az üggyel kapcsolatban Priit Pikamäe főtanácsnok hivatkozott a bíróság „biztonságos tranzitországgal” kapcsolatos ítéletére, a tranzitzónákkal összefüggésben pedig azt állapította meg, hogy működtetésük ugyancsak sérti az uniós és már a nemzetközi jogszabályokat.