Ma már tudjuk, hogy nemcsak a tüdőt támadja a vírus, különböző véralvadási zavarokat okozva betegséget okozhat a vesékben, a szívben, az agyban, a májban. Vagyis az egész testet meg tudja támadni – mondta az operatív törzs vasárnapi tájékoztatóján Szlávik János. Elhangzott az is, hogy mára már 24 ezer diplomát állítottak ki olyanoknak, akiknek nincs nyelvvizsgájuk, de a veszélyhelyzet kihirdetésével lehetővé vált, hogy hozzájussanak a papírhoz. A Magyar Hang kérdései ezúttal sem hangzottak el.
Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a tájékoztatón arról beszélt, hogy rég nem látott gazdasági válsággal szembesülünk. – Elkeserednünk azonban nem szabad – fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar emberek fizetésből akarnak megélni. A kormány feladata az, hogy továbbra is támogassa a munkahelyek megőrzését, illetve, hogy annyi munkahelyet teremtsen, amennyit a vírus elpusztít.
Az államtitkár beszámolt arról, hogy a meghirdetett informatikai képzésre egy hét alatt 37 ezer ember regisztrált és még van lehetőség jelentkezni. Kitért az eddigi kormányzati intézkedésekre, így arra, hogy nyelvvizsga nélkül is diplomához lehet jutni. Ennek részeként már 24 ezer diplomát állítottak ki. A nyelvvizsgák azért nem állnak le, már online módon is számot lehet adni a tudásról.
Lakatos Tibor, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője beszélt a Budapesten éjféltől hatályba lépő szabályokról: a védőtávolságot meg kell tartani a nem egy háztartásban élőkkel, a tömegközlekedésen és zárt terekben maszkot kell viselni. A 65 év felettiek továbbra is 9 és 12 óra között látogathatják az üzleteket, akkor más nem mehet. Az éttermek és vendéglátóhelyek teraszai megnyílnak, de a belső részek egyelőre zárva tartanak. Nyitnak a szabadtéri múzeumok és a fürdők is látogathatók lesznek. Az egyetemeken a rektor döntésén múlik, hogyan folytatódik az oktatás, de a kollégiumokat továbbra sem lehet használni.
Lakatos Tibor szavai szerint mostantól a védelmi intézkedések betartása a kulcsa annak, hogy az eddigi eredményeket ne veszélyeztessük.
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a betegséggel kapcsolatos rizikótényezőkről beszélt. Az első ilyen az életkor, a járvány kezdete óta tudjuk, hogy a 65 évnél idősebbek a fokozott veszélynek vannak kitéve. Az áldozatok átlagéletkora a nőknél 81, míg a férfiaknál 77 év, de tudni olyan 102 éves emberről, aki meggyógyult. Rizikófaktort jelentenek a szív- és érrendszeri betegségek, de a magas vérnyomás önmagában nem jelent extra rizikót, ha az jól be van állítva. Ismert, hogy a tüdőbetegek is nagyobb veszélynek vannak kitéve, a COPD-ben szenvedők nehezebben tűrik a betegséget és asztmások is vigyázzanak magukra. A veseproblémákkal küzdők szintén kockázatosak. Hiszen ma már tudjuk, hogy nemcsak a tüdőt támadja a vírus, különböző véralvadási zavarokat okozva betegséget okozhat a vesékben, a szívben, az agyban, a májban. Tehát úgy tűnik, hogy ez a koronavírus az egész testet meg tudja támadni. Az extrém elhízás azért veszélyes, mert esetükben a lélegeztetés nehéz.
A főorvos felidézte, hogy 1981-ben ütötte fel a fejét az AIDS. Május harmadik vasárnapján a betegségben elhunytak emlékére gyertyát gyújtanak.
Az újságírói kérdésekre adott válaszok:
- Az operatív törzs a védekezés új szakaszába lépve is ugyanúgy folyamatosan nyomon kíséri a fertőzöttek számát és területi megoszlását. Felkészülnek arra, hogy a járványügyi helyzet romlásával életbe léptessenek újra olyan intézkedéseket, amelyekkel nem lesznek veszélyben az eddigi eredmények.
A Magyar Hang ezúttal is küldött kérdéseket az operatív törzsnek, habár eddig egyetlen alkalommal sem kaptunk válaszokat sem szóban, sem pedig írásban. Vasárnap – többek között – a következőkre voltunk kíváncsiak:
- Lapunk korábban közölt információi szerint április 24-ig közel száz a Szent Imre-kórházban ápolt beteg és negyven egészségügyi dolgozó fertőződött meg a koronavírussal. A száz fertőzött betegből 26 elhalálozott. Kérem, erősítsék meg, vagy cáfolják értesülésünket.
- Hány beteg gyógyult meg?
- A megfertőződött egészségügyi dolgozók közül hányan épültek fel?
