Nem felel meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának az a non-invazív légzést segítő berendezés, amelyből eddig 56 darab érkezett az ország több járványkórházának intenzív osztályára – derül ki a gépek műszaki paramétereinek és a WHO elvárásainak összevetéséből. Eddig a WHO ajánlásaira hivatkozva állították kormányzati megszólalók, az egyetemek és a témával foglalkozó, a hatalom narratíváját közvetítő médiumok, hogy a ResMed Lumis 150-esek alkalmasak covidos betegek kezelésére.
Terjedelmes cikkben magyarázta el a Mandiner című kormánypárti portál, miért vásárolt be az állam a ResMed Lumis 150 típusú légzést segítő berendezésekből. A Magyar Hang a múlt héten számolt be arról, hogy a gyártó leírása, valamint orvosi szakvélemények alapján a készülékeket alapvetően otthoni, vagy klinikai használatra szánják, intenzív terápiás kezelésre nem használhatók, mint ahogy nem alkalmasak lélegeztetést igénylő fertőző tüdőgyulladásos betegek intenzív terápiás kezelésére sem. Ám mindezek ellenére a járványkórháznak kijelölt intézmények intenzív osztályaira tucatszám szállítottak belőlük.
A portálnak a beszerzéseket koordináló Semmelweis Egyetem (SE), Menczer Tamás külügyi államtitkár, Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese is nyilatkozott. Lapunk minősítgetésétől sem mentes megszólalásaikat alább idézzük, most azonban csak a téma szempontjából releváns állításaikat foglaljuk össze: a lélegeztetőgép-beszerzés maradéktalanul megfelel a WHO megújult ajánlásának, amely a koronavírusos betegek esetében azt javasolja, hogy ameddig lehet, el kell kerülni az invazív (tehát a tüdőbe lejuttatott tubuson keresztüli) lélegeztetést és javasolja a non-invazív (orron, szájon keresztüli) módszereket.
A Mandiner a biztonság kedvéért megkereste a WHO-t is, amely válaszként elküldte az interneten bárki számára elérhető iránymutatását. „Úgy tűnik, az említett lélegeztetőgépek megfelelnek a WHO feltételeknek. Ezt egyébként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is megerősítette a május 21-i kormányinfón” – szűrte le a konklúziót a kormánypárti portál.
Csakhogy a valóság ezzel szemben az, hogy a Mandiner által idézett WHO-ajánlás kritériumainak a Lumis 150 nem felel meg.
A WHO-ajánlás és a Lumis 150
Az idézett dokumentum a Covid-19 kezelésére használt invazív és non-invazív lélegeztetőgépek specifikációit rögzíti. Eszerint a non-invazív gépeknél kritérium, hogy (mind CPAP, mind BiPAP üzemmódban) a gázkeverék oxigén-tartalma használat alatt az orvos által „kontrollálható és monitorozható”, azaz hajszálpontosan szabályozható legyen, mégpedig 21 és 100 százalék között. A szóban forgó gép azonban ezt nem tudja.
De nézzük, mit mond a Lumis 150 magyar nyelvű klinikai útmutatója. A brosúra már a biztonsági figyelmeztetéseknél rögzíti, hogy „a készülék nem alkalmas lélegeztetést igénylő betegeknél való alkalmazásra”, de érdemes tovább olvasni. A tájékoztató szerint kiegészítő oxigén adható a gépen keresztül, ám annak mennyisége nem precíziósan szabályozható, csupán „rögzített sebességű áramlás lehetséges, amely a nyomásbeállításoktól, a beteg légzési mintázatától, a kiválasztott maszktól, és a szivárgási aránytól függően változik”.
A klinikai útmutató értelmezéséhez intenzív terápiás szakorvos segítségét kértük, aki neve említésének mellőzését kérve kifejtette, hogy a Lumis 150-hez oxigént csak dúsító jelleggel, segítségként, egy vékony szondán keresztül lehet csatlakoztatni. A fali oxigénkivezetésnél található voluméteren csak az oxigénáramlás sebessége változtatható, ám az nem, hogy pontosan mennyi oxigén érkezik a beteghez. Ezt a tüdőgyulladásos betegek esetében nélkülözhetetlen funkciót – amit a WHO is előír, nem véletlenül – a gépnek kellene tudnia. Ám a beteghez érkező gázelegy oxigén-frakcióját a Lumis 150-en nem lehet állítani. Azt tehát, hogy a gépen keresztül mennyi oxigén érkezik a pácienshez, becsülni is csak nehezen és pontatlanul lehet. De van egy másik hiányosság is: a gyártó által megadott paraméterek alapján üzemmódtól függően percenként 4 litertől maximum 15 literig adható plusz oxigén a gázkeverékhez, ami egyet jelent azzal, hogy nem állítható elő magas oxigéntartalmú gázelegy.
Ettől még lehetséges, hogy a készülék alkalmas a gépi lélegeztetés utáni rehabilitációra és sok más betegség kezelésére, de nem intenzív terápiás keretek között. Ebben az összefüggésben a WHO idézett iránymutatása nem jó hivatkozási alap, hiszen az épp a lélegeztetőgépek (invazív, non-invazív) paramétereit rögzíti, nem pedig a rehabilitáció mikéntjét.
A fentiekkel megegyező állásponton van Lovas András aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos is, aki a Lumis 150-nel kapcsolatos szakvéleményét első cikkünk megjelenése után, múlt hét pénteken tette közzé a Facebookon. „A termék nem biztosítja a FiO2 (fraction of inspired oxygen – belélegzett oxigén arány) állítás lehetőségét, tehát azt, hogy pontosan hány %-os oxigén tartalmú gázkeverékkel kívánjuk a pácienst lélegeztetni. Tüdőgyulladás esetén ezen érték beállítása rendkívül fontos, hiszen oxigént változó mértékben igényelnek a tüdőgyulladásban szenvedők. Másik alapfeltétele a biztonságos használatnak, hogy tudjuk, pontosan hány %-os oxigén tartalmú gázt ad le az eszköz. Ezt a nagyobb tudású lélegeztető gépekben egy oxigén szenzor (érzékelő) biztosítja, ami ebben a termékbe nincs beépítve” – áll az orvos szakvéleményében.
Egy szemléletes szakmai hasonlat szerint a Lumis 150 és a koronavírusos betegeknél használatos lélegeztetőgépek között körülbelül akkora a különbség, mint a roller és a kerékpár között. Mindkettőnek vannak kerekei, mindkettő gurul és mindkettővel A-ból B-be lehet eljutni, ám komolyabb távolság leküzdéséhez egyértelműen a biciklire van szükség.
Lovas András aneszteziológus: Nem ilyen lélegeztetőt igényeltünk | Magyar Hang
A napokban számos sajtótermékben megjelent, hogy bizonyos kórházak intenzív osztályai ResMed Lumis 150 lélegeztetőgépet kaptak a COVID-19 betegségben szenvedő, tüdőgyulladásos betegek ellátására.Aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvosként szeretnék szakvéleményt mondani úgy a készülékről, hogy annak magyar és angol nyelvű használati utasítását is átolvastam.
Cikkünk további részében sorra vesszük a Mandineren megjelent friss – vagy frissként tálalt – információkat és szakmai észrevételeket, a portál által elhallgatott, egyébként bő másfél hete ismert súlyos hiányosságokat, valamint a megjelent csúsztatásokat, amelyekkel lapunkat próbálják hitelteleníteni.
Helyette, vagy mellette?
„Nem egyértelmű milyen értesülésre alapozva állítja a Magyar Hang, hogy a ResMed gépeket invazív lélegeztetőgépek helyett (!) szerezték be, erre vonatkozó forrást ugyanis nem említenek” – írta a Mandiner.
Ezzel szemben múlt kedden megjelent cikkünkből egyértelműen kiderül, hogy forrásaink intenzív terápiás szakorvosok voltak, akik nem otthoni, illetve klinikai használatra való berendezéseket vártak, hanem intenzív terápiás kezelésre alkalmas lélegeztetőgépeket. (Ezt az információt név nélkül osztották meg lapunkkal, amit a kormánypárti revolvermédia annak bizonyítékaként emlegetett, hogy hazudunk. Nem hazudunk, forrásainkat azért védtük, mert állásukat, egzisztenciájukat féltik. Egyébként a Mandiner cikkében szintén szerepel nem nevesített orvos.)
Hazudott lapunkról és a lélegeztetőgépekről a „Hír" Tv Troll című műsora | Magyar Hang
Több valótlanságot állítottak a „Hír" Tv Troll című műsorának szereplői lapunkkal kapcsolatban. A fideszes párttévé péntek este sugárzott lincselőmagazinjában ezúttal 11 percet szántak a Magyar Hangra. Többek között azzal sikerült bekerülnünk a műsorba, hogy megírtuk: több járványkórház intenzív osztályára olyan légzést segítő készülékek kerültek, amelyek nem alkalmasak lélegeztetésre, fertőző betegek kezelésére, intenzív osztályon való használatra.
De ha ez nem lenne elég, Lovas András aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos múlt pénteken közzétett szakvéleménye is magyarázattal szolgálhat. Eszerint a szakorvosok nem ilyen gépeket igényeltek. Azt, hogy a készülék minden valószínűség szerint lélegeztetőgép gyanánt érkezett, megerősítette továbbá az a tény, hogy a cikkünk megjelenését megelőző két hónapban a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a miniszterelnök, az operatív törzs, valamint minden más kormányzati szerv részéről kizárólag lélegeztetőgép-beszerzéséről esett szó, otthoni/kórházi használatra szánt légzést segítő berendezésről – mint amilyen a csak non-invazív funkciót tudó Lumis 150 – nem. Az operatív törzset pedig hiába kérdeztük (eddig hat alkalommal), nem reagáltak.
A témában érdemi információt cikkünk megjelenése után egy nappal (május 13-án) Menczer Tamás külügyi államtitkár közölt, persze nem lapunkkal, hanem az ATV Egyenes beszéd című műsorában. A koronavírus elleni védekezés megkezdése óta ekkor lehetett első alkalommal arról hallani, hogy légzést segítő non-invazív berendezéseket is vásárolt az állam. Az államtitkár kioktató hangnemben közölte, hogy ilyen gépekre szükség van/lehet a terápia során, az invazív (a tüdőbe lejuttatott tubuson keresztüli) lélegeztetés előtt, illetve után. Menczer egyébként az ATV-nek tett nyilatkozatát ismételte meg most a Mandinernek, amelyet a portál újdonságként tálalt. A Magyar Hang az államtitkár ATV-s szerepléséről még aznap este beszámolt kitérve arra is, mi mindenről nem ejtett szót.
„Kínai gagyi”
A Mandiner cikke külön fejezetet szánt annak a kérdésnek, hogy a ResMed Lumis 150 minőségi termék, nem pedig „kínai gagyi”. Mi nem is állítottunk ilyet. Jóllehet a Mandiner sem lapunknak tulajdonított ilyen tartalmú kijelentést, de mivel szemmel láthatóan a Magyar Hang hiteltelenítését kapták feladatul, ezt szükségesnek tartjuk nyomatékosítani. Emlékeztetőül: arról számoltunk be, hogy a készülék – a gyártó leírása és az orvosi szakvélemények szerint – nem alkalmas fertőző tüdőgyulladásos betegek intenzív terápiás kezelésére.
Mire jók a gépek? Az alvásszakértő válaszol
A Mandiner cikke hosszasan érvel a non-invazív lélegeztetés előnyei, hasznossága mellett, amit egyébként egyetlen pillanatig sem vontunk kétségbe. Mégis jó, hogy írtak erről, mert ez a cikk legérdekesebb része, ráadásul csak megerősíti az eddigi szakvéleményeket. Többek között azt írják, hogy „a leginkább rászoruló járvány által sújtott országokban, ahol nem volt elegendő lélegeztetőgép elkezdtek alternatív megoldásokat keresni, és többek közt az Egyesült Államokban is bizonyos kikötésekkel ugyan, de engedélyezték a non-invazív légzéstámogatást a koronavírusos betegek ellátásában”. A Mandiner a Lumis 150 melletti érvként hozta fel, hogy még az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága is felvette a gépet covidos betegek kezelésére használható eszközök listájára, kiemelve, hogy a típus otthoni és kórházi használatra szánt készülék. Tehát – ezt már mi tesszük hozzá – nem intenzív osztályra, ahova itthon szánták.
A lap megszólaltatott egy neorológus-szomnológust, Terray-Horváth Attilát, akinek saját elmondása szerint semmi köze az intenzív ellátáshoz, de húsz éve dolgozik alváslaborban non-invazív (NIV) gépekkel. (Terray-Hotváth alvásterapeutaként tehát felső légúti megbetegedésekben tekinthető szakértőnek, olyan alsó légúti betegségekben azonban nem, mint Covid-19 által okozott kétoldali tüdőgyulladás.)
Kifejtette, első cikkünkben helyesen írtuk, hogy a Lumis 150 rögzített nyomáson (CPAP), vagy két nyomásérték között váltakozva biztosítja az oxigént. Ám felhívta a figyelmet arra, hogy utóbbi funkció szaknyelvi rövidítése, a VPAP (máshol, például a WHO-ajánlásban BiPAP) lemaradt, és ezzel megtévesztettük olvasóinkat. De ha már a téma előkerült, lapunk névtelenségbe burkolózó szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a CPAP, a VPAP és a BiPAP elnevezések használatában nincs szakmai konszenzus, gyártónként, országonként is lehetnek eltérések. (Ezek szakmai taglalására most nem vállalkozunk, ám a rövidítések eltérő értelmezése akár a beszerzések során is okozhat fejtörést és félreértéseket. Nem zárhatjuk ki, hogy most is történt ilyen.)
Az alvásterapeuta szerint ezek a CPAP/VPAP gépek amilyen tehát a Lumis 150 is, részben olyan betegek terápiáját biztosítják, akiknek súlyos alvás alatti légzészavaruk van, de léteznek olyan készülékek is, amelyek 24 órás lélegeztetést is tudnak biztosítani. „A non-invazív készülékek használatát több országban engedték, elsődlegesen kényszerből, de fontos megjegyezni, hogy a NIV készülékek nem egyenértékűek az invazív lélegeztető készülékekkel és súlyos betegek lélegeztetésére nem alkalmasak. A maszkon kilégzett levegővel nagy mennyiségű vírus távozik a betegből, így speciális elhelyezést is igényelnek azok, aki ezt használták, vagy speciális, sisakszerű burával kell izolálni ezeket a betegeket a gyógyítóktól” – mondta Terray-Horváth Attila, megjegyezve: „A megjelent információkkal ellentétben azonban nem egyértelmű, hogy minden tüdőgyulladásos beteget intubálni kell”.
Az nem derült ki, hogy az orvos milyen „megjelent információkra” gondolt, egy biztos: sosem állítottuk, hogy intubálni kell minden tüdőgyulladásos beteget. Sőt, kijelenthető, hogy az eddig megjelent vélemények között szakterületeken átívelő konszenzus van, hiszen Lovas András is azt állította, hogy a non-invazív lélegeztetés szerepéről megoszlanak a szakmai vélemények. A Mandiner a továbbiakban kitért az invazív lélegeztetéssel kapcsolatos tudnivalókra és veszélyekre német és amerikai tanulmányokat idézve.
Lapunk mint ellendrukker, de minden a legnagyobb rendben
A következőkben közöljük a lélegeztetőgép-ügyben született kormányzati nyilatkozatokat.
Menczer Tamás: Kétféle gépet használnak lélegeztetésre | Magyar Hang
Érdemben nem cáfolta, néhány részlettel viszont kiegészítette a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára a Magyar Hang azon értesülését, miszerint nem lélegeztetésre, hanem a légzés segítésére használatos készülékeket kapott több járványkórház intenzív osztálya. Néhány korántsem mellékes kérdésre azonban továbbra sincs válasz. Félresikerült a lélegeztetőgép-beszerzés?
„Ezeket a bizonyos gépeket – a SOTE koordinálása mellett – négy egyetemi kórház kapta meg. A non-invazív berendezéseket a betegség első és harmadik szakaszában, az intubáció előtt és után alkalmazzák, a szóban forgó berendezéseket pedig – a szakma szabályai szerint – tehát arra használják, amire valók. A lélegeztetésre szoruló betegeket a betegség minden szakaszában megfelelő géppel lélegeztetik, ez eddig is így volt, és ezután is így lesz. A lélegeztetőgépek beszerzése – a cikk állításaival ellentétben – nem siklott félre, hiszen orvosok, egészségügyi szakemberek adják a jóváhagyásukat és a megrendeléseket a beszerzésekhez. Egyébként arra kérem az ellenzéket és az ellenzéki sajtót, hogy ne legyen ellendrukker, nem baj, hogy nem szeretik a kormányt, de ne drukkoljanak a magyar emberek ellen!” – Menczer Tamás az ATV-nek és a Mandinernek.
„Vérlázítónak tartom, hogy egyesek politikai hasznot próbálnak húzni a koronavírus-járványból. Magyarország, a magyar egészségügy felkészült arra, hogy ellássa a fertőzötteket, betegeket, és ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy be tudtuk szerezni az eszközöket, felszereléseket. Felelőtlen, rosszindulatú hangulatkeltés azt állítani, hogy nem megfelelőek a megvásárolt gépek. Előzetes felmérést végeztünk, és az igények alapján kapta meg a négy orvosegyetem a ResMed Lumis 150 típusú gépeket. Ezeket nem az invazív lélegeztetésre való gépek helyett, hanem azok mellett szereztük be. A klinikák kérése volt, hogy legyenek ilyen eszközök is. Nem tudom, hogy felkészült szakemberek döntéseit, kéréseit miért kérdőjelezik meg. A WHO megújult ajánlása inkább a non-invazív ellátást javasolja – megfelelő védőfelszerelés mellett – a COVID-ellátásban, ráadásul ezek a típusú eszközök a lélegeztető gépről lekerült betegek átmeneti, nem invazív lélegeztetését is segítik.” – Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese a Mandinernek.
A Szegedi Tudományegyetem május 18-i, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter május 21-i és az Semmelweis Egyetem május 22-i, Mandinerhez eljuttatott közlése közel szó szerint megegyezik, csak a lapunkra tett megjegyzésekben van némi eltérés. Ezért ezeket nem külön-külön idézzük, csak a közös részt:
„A Semmelweis Egyetem által, az ITM megbízásából a négy hazai orvosképző egyetem nevében, előzetes igényfelmérést követően lebonyolított lélegeztetőgép beszerzés, maradéktalanul megfelel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megújult ajánlásának, amely a koronavírusos betegek esetében azt javasolja, hogy ameddig lehet, el kell kerülni az invazív lélegeztetést és javasolja a non-invazív módszereket. Az ehhez szükséges készülékek abban segítik a szakembereket, hogy megelőzzék az invazív lélegeztetést. A non-invazív eszközök a lélegeztető gépről lekerült betegek utógondozásában is hasznosulnak. Az egyetemek az 56 non-invazív eszköz mellett közel háromszor annyi, 140 invazív lélegeztetőgépet is kaptak a legsúlyosabb állapotú fertőzöttek kezeléséhez.”
Lélegeztetőgép-gate: megszólalt az SZTE. Frissítés: Gulyás vádaskodik, de nem cáfol | Magyar Hang
Bő egy héttel az után, hogy megírtuk, lélegeztetőgépek helyett otthoni és klinikai (nem intenzív) használatra tervezett légzést segítő berendezéseket kapott több járványkórház intenzív osztálya, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is megszólalt.
Amit nem sikerült cáfolni
Az egyetemek, a kormányzat, de a Mandiner sem adott eddig értékelhető reakciót a szakvéleményben és a készülék leírásában foglalt több állításra sem. Ezek a következők:
- a Lumis 150 intenzív terápiás kezelésben nem alkalmazható
- a készülék alkatrészei nem sterilizálhatók
- a szakvélemény és a műszaki leírás szerint a készülék használata fertőző tüdőgyulladásos betegeknél nem javasolt, esetükben ugyanis nélkülözhetetlen az oxigén-keverék állítása, amit a Lumis 150 nem tud
- a Lumis 150 nem felel meg a WHO hivatkozott ajánlásának, ami a koronavírusos betegek kezelése során használt légeztetőgépek minimális műszaki tartalmát rögzíti
A gép sokkal drágább és itthon is kapható
Korábban azt írtuk, a ResMed Lumis 150 itthon nem kapható, illetve nem bukkantunk a gyártó hivatalos márkaképviseletére, amely ellátná a készülékek szervizelését, gondoskodna az alkatrész-utánpótlásról. A Mandiner cikke szerint azonban a márkát az Elektro Oxigén Kft. forgalmazza, amely teljes jogú szervizjogosultsággal rendelkezik, a ResMed gépeit számos intézményben használják. A cég webáruházában ugyan nem szerepel a szóban forgó készülék, ám a lap nem hivatalos, de „megbízható forrásból származó” információja szerint ezt is forgalmazzák.
Intenzív terápiás orvos forrásaink jelezték: jóllehet a légzésterápiás eszközök piacán komoly gyártónak számít a ResMed, a márkával nem találkoztak, mivel intenzív osztályon eddig nem alkalmaztak felső légúti betegségek kezelésére szolgáló készülékeket, a lélegeztető- és altatógépek pedig általában más gyártóktól – például a Philipstől és GE-től – származnak. Az új gépekhez ugyanakkor még egy telefonszámot sem kaptak, amelyen támogatást kérhetnének a beüzemeléskor esetleg felmerülő problémák kiküszöböléséhez. (Például ahhoz, hogy a kínaira állított menüt hogyan kell átállítani angolra.) Első cikkünkben arról is beszámoltunk, hogy külföldi webáruházak kínálatában 750 és 850 amerikai dollárért (245-275 ezer forint) láttunk Lumis 150-et. (A témával foglalkozó Szeged.hu 699 dollárért is látott ajánlatot). A Mandiner szerint ugyanakkor a készülék ára milliós nagyságrendű. Ha így van, akkor nem 14-15 millió forintba került az 56 darab berendezés, hanem akár százmillió forintot is elérhette a beszerzés értéke.
