Karácsony: Álljon meg egy percre Budapest Trianon századik évfordulóján

Karácsony: Álljon meg egy percre Budapest Trianon századik évfordulóján

A Steindl Imre Program által közreadott, a trianoni békediktátum századik évfordulójára, a Kossuth tér közelébe tervezett Nemzeti Összetartozás Emlékhely (részletének) látványterve. Az Alkotmány utca Kossuth tér felé eső száz méteres szakaszára tervezett emlékmű a Steindl Imre-program részeként valósul meg (Fotó: MTI/Steindl Imre Program)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Karácsony Gergely főpolgármester vasárnapi Facebook-bejegyzésében arra kérte a budapestieket, hogy a trianoni döntés századik évfordulóján, június 4-én 16 óra 30 perckor egy percre álljon meg a főváros – olvasható az MTI hírében.

A főpolgármester közösségi oldalán úgy fogalmazott: szembe kell nézni a rossz döntésekkel a régmúltból és a közelmúltból is, nem a múltban szerzett sebek elfedése, hanem éppen a jövő lehetőségeinek megragadása miatt. Mint írta: az 1920-as trianoni békediktátumban, a történelmi Magyarország felszámolásában a nagyhatalmak önzése és felelőtlensége mellett jelentős szerepe volt a dualizmus magyar politikai elitjének, korlátozó politikájának is.

A mai felelős nemzetpolitikáról Karácsony Gergely úgy vélekedett, hogy minden eszközzel támogatni kell a határon túli magyar közösségeket, de ezt akadályozza minden olyan tett és kimondott szó, amit a környező országokban a határok megváltoztatására való törekvésként lehet értelmezni.

Hangsúlyozta: abban azonban nem lehet vita, hogy száz évvel ezelőtt ordítóan igazságtalan, a nemzetek önrendelkezését sárba tipró döntés született. A magyarok pedig száz évvel a döntés után sem érezhetnek ezzel kapcsolatban mást, mint mélységes fájdalmat azért, mert „kilakoltattak bennünket országunkból”, hiszen Magyarország elvesztette területének és nemzeti jövedelmének kétharmadát.

Hozzátette: azért is érezhet minden magyar fájdalmat, mert a nemzeti önrendelkezés jelszavát sárba tiporva, 3,5 milliónyi „polgártársunk” került pusztán hatalmi számításból, akarata ellenére idegen állam fennhatósága alá. Mintegy 400 ezren kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket, sokuk vasúti vagonokban húzta meg magát hetekig-hónapokig, néha évekig. „Rájuk, Budapest első menekültjeire is emlékezünk, amikor Trianonról szólunk” - jegyezte meg. Közölte: ahhoz, hogy „fájdalmunkból ne gyűlölet, a múlttal való szembenézésből ne a jövő feladása legyen”, az kell, hogy „egy percre legalább legyen közös az emlékezésünk”. Ezért kezdeményezte az egyperces leállást Budapesten.

Úgy fogalmazott: az egyperces csendben „halljuk meg egymás közelségét határon innen és túl, a múlt, a jövő generációit” a fővárosban és vidéken is. Aztán az egy percnyi csend után úgy induljon tovább az élet, „hogy egy kicsit közelebb vagyunk egymáshoz” – tette hozzá.