Közel 5,5 millió fertőzött és 350 ezer halott az új koronavírus eddigi mérlege. Bár az első hullám, legalábbis Európában, lecsengőben van, szakértők figyelmeztetnek: könnyen elképzelhető második hullám is, és az sem biztos, hogy még idén, vagy akár jövőre lesz ellene hatásos védőoltás. Jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy meg kell tanulnunk együttélni a vírussal: s még ha lesz is oltás, lehet, hogy csak időleges védettséget tud adni.
Semmi sem biztos, ezek mind csak feltevések, és pont ebben különbözik egy tudós egy összeesküvéselmélet-hívőtől: a tudósok a szakemberek bizonytalanságával nyilatkoznak, míg azok, akik hajlamosak összeesküvéseket elhinni, teljes meggyőződésükkel vallják és terjesztik is a saját, gyakran minden alapot nélkülöző, néha pedig a feltételezéseket apróbb részigazságokkal vegyítő nézeteiket. (Ennek pszichológiai modelljét nyújtja a Dunning–Kruger-hatás: minél kevesebbet tud valaki egy bizonyos témáról, annál inkább szakértőnek hiszi magát.)
Nehéz úgy hazudni, ha valaki nem ismeri az igazságot
Nagy port vert fel, hogy a járványveszélyre való hivatkozással a magyar parlament az álhírek terjesztésének büntetéséül egytől öt évig terjedő szabadságvesztést szavazott meg. Az álhírek ellen valóban fel kell lépni, de elsősorban az igazság megfelelő artikulálásával, transzparens, informatív honlapok üzemeltetésével, mert könnyen kapnak lábra találgatások, ha az operatív törzs napi tájékoztatóin kívül gyakorlatilag (a hivatalos indoklás szerint szintén a sikeres védekezés érdekében) semmilyen állami szerv nem ad ki hivatalos információkat, nem csak a sajtó képviselőinek, de még parlamenti képviselőknek sem. Az álhírek terjesztése ellen hozott gumiszabály alkalmazása során nemzetközi hír lett abból, hogy két ellenzéki aktivistát őrizetbe is vett a rendőrség (Szerencsen és Gyulán), majd hamarosan szabadon engedték őket, miután az ügyészség nem emelt vádat ellenük, bűncselekmény hiányában. (Mint kiderült, Gyulán a helyi fideszes polgármester volt az, aki rémhírterjesztés vádjával feljelentést tett.) Még lapunkat is megvádolta a kormánypárti sajtó egy olyan esetben, amikor – mint kiderült – egyértelműen nekünk volt igazunk, illetve más esetben is minket vádoltak alaptalanul hamis hírek közlésével.
Amikor álhírekről beszélünk, meg kell különböztetnünk véleményt, tévedést, paródiát, ferdítést és szándékos károkozásból vagy anyagi érdekből elkövetett hamis, hazug hír közlését. Csak ez utóbbi számít álhírnek. Aki a véleményét fejti ki, az a szólásszabadság alapvető jogának védelmében azt megteheti. Nem biztos, hogy igaza van, nem biztos, hogy a többség egyetért vele, de ehhez joga van. Ahhoz nincs joga, hogy a saját véleményét egyforma súlyúnak higgye, mint egy, több évnyi kutatással és tapasztalattal megalapozott szakértői véleményt – mint teszik azt gyakran az összeesküvés-elméletekben hívők.
Bonyolultabb a dolog, ha elferdíti valaki az igazságot. Közismert, hogy sokkal hatásosabb egy hazugság úgy, ha az igazság szikráját tartalmazza. Jobban hihetővé válik így; ahogy a sulykolás, az ellenvélemények nem tűrése is megerősítheti a hamis hírek terjedését, ezek a náci és kommunista propaganda kedvelt eszközei voltak az előző században. A hazugság, a tények letagadása sem szép dolog, nevetségessé teheti magát vele az illető, de még mindig nem számít álhírnek. Erről akkor beszélünk, amikor valaki nyereségvágyból (több kattintás, nagyobb bevétel), pánikkeltés vagy a bizonytalanság fokozása céljával, szándékosan hamis híreket kreál, fabrikál. (Magyarországon is aktív az orosz dezinformációs propaganda: céljuk valótlan információkkal aláásni a valós tényeken alapuló tájékoztatás hitelét. Ez az aszimmetrikus hadviselésnek egy XXI. századi példája, hiszen néhány millió dollárnyi ráfordítással milliárdos gazdasági károkat lehet okozni, mint azt a Brexit-népszavazás megmutatta.)
Az álhírek, a dezinformációs kampány összezavarhatja az embereket; „az egyik ezt mondja, a másik azt, ki tud itt igazságot tenni?” A forráskritika nélküli, könnyebben emészthető hírek sok-sok emberhez jutnak el; még könnyebben találnak utat hozzájuk az üzenőfalakon megosztott összeesküvés-elméletek, amelyek bizonyosnak vett igazságot nyújtanak. És hogy miért éri meg ez az összeesküvés-elmélet terjesztőinek? A bizonytalanság szítása, az emberek egymással való összeugrasztása, a központi kormányzatban vagy a szakértőkben való hit megingatása belső feszültséggel jár, ami viszont gyengítheti az általános stabilitást. Egy részekre szakadt, egymással rivalizáló államokból álló Európa a konkurens hatalmaknak kedvező: nem csak Oroszországnak vagy Kínának, de még a mostani amerikai vezetésnek is. Egy, a járvánnyal sikeresen megbirkózó Amerika szintén rossz a geopolitikai riválisainak.
Az ilyen, főleg az interneten, a szociális médiában, de egyes esetekben a hivatalos médiában is megjelent álhírek és összeesküvés-elméletek közül gyűjtöttünk össze párat, a cáfolatukkal együtt.
1) A maszkhasználat káros, mert a maszk alatt felgyülemlik a széndioxid, az bekerül a szervezetbe, és az elhasznált levegő árt a szervezetnek.
Ezt az álhírt egy 2019. május közepén alapított, közel 58 ezer követővel rendelkező oldal osztotta meg (vagy inkább: ez is). Az oldal egyértelműen orosz dezinformációs célból jött létre: az oldalon Putyin-imádó képek, illetve a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos más összesküvés-elméletek is helyt kaptak. Az oldal megoszt még ezen kívül bevándorlás-ellenes posztokat, és Fideszt éltető posztokat is. Önmagában ezek elegendőek lehetnek arra, hogy kételkedjünk, ám az is egyértelműen gyanúra ad okot, hogy az oldal az egészségügyi szakértők ajánlásainak is ellent mond. Ott, ahol sikeres volt a védekezés, így például Dél-Koreában, Hongkongban, vagy akár az északi szomszéd Szlovákiában ott a maszkhasználat kezdettől fogva ajánlott és bevett gyakorlat is volt.
Tudásunk szerint a koronavírus aszimptomatikusan is fertőz, ha pedig kialakul a betegség, akkor a tünetek megjelenése előtti öt napban a legfertőzőbb. A maszkviselés (zárt térben, így buszokon, boltokban) nem véd meg a betegség terjedése ellen, ám átadásának esélyét jelentősen lecsökkenti. Azaz, nem magunkat védjük vele, hanem másokat védünk meg magunktól olyan esetekben, amikor mi fertőzöttek vagyunk, de nem is tudunk róla. A széndioxid-belégzés valóban ártalmas a szervezetre, ám a maszkhasználat ideje alatt felgyülemlő széndioxid semmilyen vagy elhanyagolható veszélyt jelent e téren. A legrosszabb esetben enyhe fejfájást okozhat. Ez tehát téves állítás vagy álhír.
2) A levegő visszatartásával önmagunk is ellenőrizhetjük, hogy fertőzöttek vagyunk-e. Szintén, egy japán (kínai, dél-koreai) orvos szerint ha ecetes vagy sós vízzel gargalizálunk, önmagunkat fertőtleníthetjük. A téves állítás erősebb változata szerint, ha fertőtlenítőt iszunk, vagy adunk be magunknak intravénásan, akkor megtisztíthatjuk a szervezetünket a vírustól. Esetleg még a hidroxiklorokin segíthet. Az meg már az összeesküvés-elmélet kategóriája, hogy amúgy is van vakcina, csak nem hozzák nyilvánosságra.
Ezek az önmagunk diagnosztizálására vagy gyógyítására vonatkozó javaslatok attól még nem lesznek igazak, hogy egy részüket az amerikai elnök, Donald Trump javasolta. A vírus kimutatására csak a teszt jó, ám, mivel azok megbízhatósága (érzékenysége) nem 100 százalékos, egymás utáni két negatív teszt szükséges. Sem védőoltás, sem ellenszérum még nincs a koronavírusra, a gargalizálás sem segít. Az egészséges ember immunrendszere az esetek nagy részében le tudja győzni a vírus által okozott megbetegedést. Viszont nem mindenkinél, tehát a járvány elleni védekezés alapvetően arról szól, hogy a többség megvédje azokat, akik bizonyos okokból nem képesek saját maguk legyőzni a megbetegedést. Donald Trump állításait pedig az égen-földön mindenki cáfolja, még saját kedvenc televíziójának műsorvezetője is azt mondta, hogy ne vegyék be az elnök által ajánlott gyógyszert, mert akár bele is halhatnak.
A snopes.com összeszedte (két részletben) azokat a fals állításokat, amelyek mind arról szólnak, hogy milyen módon tudnánk ömagunkat gyógyítani. Mindegyik mellett az a megjegyzés van: hamis állítás. Mint az az állítás is, hogy van gyógymód a koronavírus okozta megbetegedésekre, amely egy januári Facebook-poszt alapján terjedt el. Alapja az, hogy a korábbi típusú koronavírusokra hatásos védőoltásokra már adtak be kérelmet, így azzal keverte a posztoló (véletlenül vagy szándékosan) össze.
3) Nincs is koronavírus-járvány, az egész egy hoax.
Ezt az állítást már Donald Trump is megtette, amikor a járványt a demokraták hoaxának nevezte, de azóta ő is kénytelen volt változtatni a kommunikációján, és azt mondja, hogy ha nem reagáltak volna olyan gyorsan, még többen haltak volna bele. (Ezt az állítását cáfolja egy tanulmány, miszerint, ha egy héttel korábban rendelték volna el a kijárási korlátozásokat, akkor 36 ezer emberélet lett volna megmenthető, ha meg két héttel korábban, akkor 54 ezer.)
Még súlyosabb, ha ezt az állítást szó szerint vesszük, és nem úgy értjük, hogy van ugyan vírus, de nincs járványügyi helyzet. Ez esetben az illetők azt állítják, hogy az egész csak egy hatalmas nemzetközi konspiráció, hogy az embereket egyéni szabadságjogaikban korlátozzák, elvegyék a munkájukat, bezárják otthon a négy fal közé, mert valójában nincsenek se betegek, sem halottak, csak a nemzetközi konspirátorok által uralt sajtó számol be ezekről az esetekről, anélkül, hogy valóban meghalt volna bárki. Ez az összeesküvés-elmélet, hol máshol, főleg az Egyesült Államokban kapott lábra. Az, hogy Észak-Koreából nincs jelentés koronavírusos esetre, az összeesküvés-hívők szerint nem azt bizonyítja, hogy ott nincs róla jelentés, hanem azt, hogy a nemzetközi összeesküvő-hálózatnak nem része Kim Dzsongun. Az összesküvés-elmélet állítása szerint csak el akarják venni az emberek jogait, a szabadon mozgás, érintkezés jogát.
4) A vírus egy kínai katonai laborból származik / amerikaiak vitték Kínába, és szabadult el véletlenül, gondatlanság következtében. Az álhír erősebb változata már összeesküvés-elmélet, miszerint szándékosan szabadították rá az emberekre ezt a vírust, ráadásul Soros Györgynek is köze van hozzá.
A kínai-amerikai kereskedelmi háború csúcspontján, egy kiélezett helyzetben mind kínai, mind amerikai oldalról elhangzott az a vád, hogy a másik fél szabadította rá a világra a vírust, az országot meggyengítendő. Jelenlegi tudásunk szerint a vírus Kínából, Vuhanból származik, és egy denevérben található koronavírus feltehetően (a Kínában egzotikus ételként fogyasztott) egy tobzoska közvetítésével került át az emberre. Kínai hatóságok nem győzik cáfolni, hogy biofegyverként lett volna kifejlesztve a vírus. Biofegyverek kutatásával már jó ideje nem kísérleteznek a kormányok, hiszen az elszabadított vírusok veszélyesek lehetnek saját államukra is, ennek csak akkor volna értelme, ha már létezne az ellenszérum, ami viszont nincs.
Viszont valóban létezik egy víruskutatással foglalkozó orvosi laboratórium Vuhanban, amelyet 2015-ben adtak át francia-kínai együttműködés keretében (és nem pedig Soros György finanszírozásával), és amely a legmagasabb, 4-es szintű biztonsági besorolást kapta, az ott tárolt minták veszélyessége miatt. Még januárban egy izraeli hírszerző felvetette, hogy onnét szabadult ki a vírus, és áprilisban az amerikai kormány vizsgálatot indított ennek tisztázására. Ezzel kapcsolatban a vuhani víruslabor igazgatója a napokban újra megszólalt, és közölte, hogy ők is csak a járvány kitörésekor kapták meg az új, akkor még ismeretlen, tüdőgyulladást okozó vírus első mintáit, korábban nem tárolták azt. E kérdésben a nemzetközi tudósvilág is megosztott, és ma még nem tudják teljes mértékben kizárni a véletlen elszabadulás lehetőségét, ám jelenleg az a valószínűbb, hogy nem így történt. Hozzá kell tenni, a kínai hatóságok kezdetben valóban megpróbálták eltitkolni a vírus által jelentett fenyegetést, és minden valószínűség szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy globális járvány alakuljon ki, és Kína valóban nem elég transzparens a járványkezelést illetően.
5) Valahogy az 5G-tornyok aktiválják a vírust az ember szervezetében.
Erről az összeesküvés-elméletről lapunk külön cikket is megjelentetett cáfolatul.
6) Ha lesz védőoltás a koronavírusra, akkor Bill Gates arra fogja használni, hogy mikrocsipeket juttasson a véráramba azok segítségével.
Egy tanulmány rámutatott arra, hogy Amerikában a republikánus szavazók 40 százaléka hisz ebben az összeesküvés-elméletben, és nincs okunk feltételezni, hogy az Egyesült Államokon kívül ne lennének máshol hívei. A valóságalapja ennek az, hogy Bill Gates, miután a világ (akkori) leggazdagabb embereként visszavonult a Microsoft cég éléről, alapítványa élén egyik legjelentősebb célkitűzése az volt, hogy védőoltások kifejlesztését támogassa, és azokat a világ szegényei részévé elérhetővé tegye, és a gyermekhalandóságot világszinten leszorítsa. Már 2010-ben tett olyan felajánlást, hogy 10 milliárd dollárt ad erre a célra, továbbá az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik legjelentősebb magántámogatójának számít: 2018-ban egyenesen a második legjelentősebb támogatója volt a WHO-nak, közvetlenül az Egyesült Államok után. Ezen kívül Gates már 2015-ben felszólalt, figyelmeztetve mindenkit, hogy bármikor kitörhet egy új világjárvány.
Gates így lett a világ egyik legjelentősebb jótékonykodójából a világ egyik leggyűlöltebb bűnbakja, akire rá lehet fogni minden bajunkat. Még a koronavírus megjelenése előtt is megvádolták azzal, hogy az általa finanszírozott védőoltások valójában rákot vagy impotenciát okoznak, jobb esetben csak egy nyomkövető csipet ültetnek be az emberbe vele, így a vád már eleve adott volt, csak most új megjelenési formát talált.
A valóságban legalább 150 különböző módon próbálnak különböző cégek védőoltást vagy ellenanyagot fejleszteni. Ezek közül néhány már a klinikai vizsgálatok szakaszában jár. Az index cikke szerint gyakorlatilag kizárt, hogy még 2020-ban legyen védőoltás, és az is kizárt, hogy – ha lesz – abban Bill Gates mikrocsipjei legyenek.
