Trianon századik évfordulójától, június 4-étől Csongrád-Csanádra módosul a délkelet-magyarországi megye hivatalos elnevezése – közölte Juhász Tünde kormánymegbízott hétfőn Szegeden. A döntés elmondása szerint történelmileg indokolható, eszmeileg pedig érthető, miután a szétszakított Magyarország egyesítésének vágyát szolgálja.
A döntést egyébként már 2017. októberében meghozta a Parlament, Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán közösen nyújtották be a javaslatot. Lázár korábban azt mondta, a döntés szimbolikus jelentőségű, mert a hatvan települést számláló megyében ma is él a csanádi identitás.
A trianoni igazságtalan békediktátum mély sebet ejtett hazánkon, ami talán soha nem fog begyógyulni – fejtette ki Juhász Tünde az MTI szerint. Némi gyógyírt viszont jelenthet nekik, Csongrád megyeieknek, hogy a név Csongrád-Csanádra módosul – tette hozzá.
A Hódpress megkérdezte arról is Juhász Tündét, mennyibe kerül majd ez a csere. A megbízott elmondta, nagyságrendileg egy-két millió forintos költséggel kell számolni. A megyében élőknek nincs teendőjük a névváltoztatással kapcsolatban, semmilyen okmányuk nem kell emiatt cserélődjön.
Csanád vármegyét 1030-ban alapították, a nevét Ajtony legyőzőjéről kapta. Kezdetekben magába foglalta Arad, Torontál, Temes, Krassó, valamint a későbbi Csanád vármegyéket. A török hódoltságot leszámítva magyar fennhatóság alatt állt, 1918-ban viszont a románok megszállták, és igényt tartottak a teljes vármegyére, viszont „csak” Nagylakot és környékét kapták meg.
Az el nem csatoltak egyesültek Torontál és Arad Magyarországon maradt részeivel, így született Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, aminek neve 1945-ben Csanádra egyszerűsödött. Az 1950-es megyerendezéskor viszont a területét felosztották Békés és Csongrád megye közt.
Arról Miklós Péter történész beszélt a hétfői szegedi sajtótájékoztatón: a régióban három eltérő entitás létezett a modern korban. Csongrád és Csanád megye egyidős a magyar államisággal, utóbbi vármegyét pedig a Csanádi püspökséggel egy időben szervezték meg. A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója hozzátette azt is, a hatalmas kiterjedésű Torontál vármegyének csak egy kicsi sávja maradt a magyar állam része 1920 után. A magyar állam most felvállalta a három vármegye örökségének képviseletét.
