Továbbra sem csillapodnak a kedélyek a Városliget átalakítása körül. Ha Budapest nem akarja, nem folytatódik az építkezés, ígérte a miniszterelnök. Azóta a járványra hivatkozva folyamatosan felülírja a főváros döntését. Még a CÖF-öt is harcba küldték a parkért, ahol éppen most valósul meg a legízléstelenebb fejlesztés.
A főváros a Karácsony Gergely választási kampányában megfogalmazottak szerint igyekszik megakadályozni, hogy a még el nem kezdődött építkezések elinduljanak, ehhez módosítanák a terület építési szabályzatát (VÉSZ). A Városliget Zrt. ugyanakkor folytatja a projektet, mintha semmi sem történt volna, és ebben a kormány támogatását is élvezi, hiszen egy törvénymódosítással kiemelten közérdekű beruházássá minősítették a városligeti intézményeket, felülírva a Fővárosi Közgyűlés novemberi és februári döntéseit. Így bár az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza, illetve a Városligeti Színház esetében változtatási tilalmat rendelt el a főváros, a létesítmények hivatalos építési engedéllyel rendelkeznek, és a törvénymódosítás miatt Budapestnek nincs jogi eszköze a beruházás megállítására. Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy ha a fővárosiak nem szeretnék, nem folytatódik az építkezés a parkban. Vagyis a Liget-projekt jövője a miniszterelnök szavahihetőségén múlik.
A közel egy évtizede indult Liget-projekt költségvetése 10 milliárd forintról indulva mára átlépte a 300 milliárdot, amelyből 120 milliárdot már el is költöttek, a pénz javarészt természetesen kormányközeli vállalkozásokhoz vándorolt. A park átalakítására vonatkozó tervek folyamatosan változtak, több épület kiesett menet közben, volt, amelyik új helyre került, és időközben új intézményeket is bevettek a projektbe. A civilek tiltakozásainak eredményeként a hatóság visszavonta a múzeumokra vonatkozó építési engedélyt több alkalommal is, ám a kormányhivatal végül minden esetben vissza is adta azt. A tervezett beruházások közül eddig az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK), a Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka, illetve a Millennium Háza néven megújult Olof Palme Ház készült el, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, illetve a Dózsa György úti mélygarázs munkálatait megkezdték, az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház építése azonban egyelőre nem indult el. (A Biodómról majd később).
Ez utóbbi három intézményen vitatkozik a kormány és a főváros. A három közül is elsősorban a Nemzeti Galéria számít, hiszen ez a múzeum nemcsak a park legnagyobb épülete lenne, de egyben a projekt központi eleme is, kiesése alapjaiban kérdőjelezné meg a teljes beruházás értelmét. Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója többször kiemelte a Liget-projekt turisztikai vonzerejét, amely szerinte a múzeumok építészeti megoldásaiban gyökerezik, vagyis a világszínvonalú épületek már önmagukban is elegendők, hogy Budapestre csábítsák a turistákat. A Pritzker-díjas japán SANAA építésziroda tervezte Új Nemzeti Galéria hiánya azonban keresztülhúzhatja a számításokat.
Ezért is ragaszkodik a Városliget Zrt. az eredeti tervekhez, és mai napig nem állította le az Új Nemzeti Galéria előkészítését. Annak ellenére sem, hogy a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén elfogadta Karácsony Gergely főpolgármester javaslatát, mely szerint a meg nem kezdett építkezések már ne induljanak el a Városligetben. – A főváros vezetése bízik a kormány azon ígéretében, hogy nem valósulnak meg olyan beruházások, amelyekre a budapestiek és a Fővárosi Közgyűlés is nemet mond – írta akkor a Magyar Hangnak a főváros. Komolyan véve Orbán Viktor ígéretét, Budapest vezetése úgy számolt, hogy a hátralévő három nagyobb épület már nem készül el.
Annál is inkább, hiszen ezt az ígéretet a kormányoldal a demokráciára hivatkozva többször megerősítette. Fürjes Balázs kormánybiztos, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Zrt. (KKBK) vezetője az Indexnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy Budapest nem lehet csatatér, a kormány nem a háborúzás, hanem a békés építkezés pártján áll, ezért „nem valósít meg olyan városépítő fejlesztéseket, amelyeket a városvezetés nem támogat”. – Demokraták vagyunk és szeretjük a várost. Álljuk a korábban is mondott szavunkat – hangsúlyozta Fürjes Balázs.
Megkérdőjelezheti a szándék tisztaságát ugyanakkor a Biodóm ügye, amelyben a kormány trükkös csapdát állított a fővárosi vezetésnek. A Fővárosi Állat- és Növénykert új területein épülő Pannon Park és benne a Biodóm, amelyek a Kárpát-medence múltbeli élővilágát idéznék majd fel, hatalmas bukás lett, amely az ötletgazda Persányi Miklós főigazgató lemondásához vezetett, ám a gondokat az ő távozása sem oldotta meg, a monstrum befejezéséhez még mindig tízmilliárdokra lenne szükség. És a tervekre korábban rábólintó kormány egyelőre nem töri magát, hogy előteremtse a hiányzó összeget, a Biodóm kudarcát igyekeznek Budapestre tolni. Hozzácsapva a Hermina Garázs nevű parkolóház ügyét is, amelynek megépítését törvény írná elő, ám a költségvetésének átcsoportosításával lehetne valamit javítani a Biodóm helyzetén.
A parkoló ügyében megszólalt Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója is, aki szerint a VÉSZ módosítására készült friss fővárosi javaslatban ismét szerepel a Biodóm mellé tervezett 700 férőhelyes parkolóház, de szerinte semmi szükség nincs a Városligetben új parkolóház megépítésére. – A Ligetbe ez a létesítmény nem való, közlekedési szempontból is aránytévesztés volna a megépítése – hangsúlyozta. Vagyis voltaképpen azt állította a fővárosról, hogy a zöld rovására állna ki az autók mellett. A főváros a válaszában rámutatott, hogy a parkolóházat egyáltalán nem tervezi megépíteni, a helyét azonban biztosítják, mivel az OTÉK (Országos Településrendezési és Építésügyi Követelmények) parkolási normatívája szerint ez a kormányrendeletben szabályozott kötelességük. Az eredetileg 1000 férőhelyesre tervezett garázst így is 700-ra zsugorították a módosításban, és szeretnék a minimálisan előírt 67 férőhelyesre átalakítani a terveket, sőt, ha a kormány mutat rá hajlandóságot, a főváros örömmel elvetné a parkolóház ötletét – derült ki egy szerdai háttérbeszélgetésen.
Hajlandóság kérdése a Városliget teljes beruházása, hiszen a jelenlegi helyzetben bármit is tesz a főváros, a kormány szinte azonnal felülírja a terveket, mindvégig hangsúlyozva, hogy elfogadják Budapest döntését. A koronavírus-járványra hivatkozva meghozott „túlhatalomtörvény” elfogadását követően a kormány gőzerővel gyártani kezdte a törvénymódosításokat. A vírus elleni védekezés egyik legfontosabb – hiszen az elsők között meghozott – eleme a Liget-projekt folytatását biztosító törvénymódosítás volt. A Semjén Zsolt által benyújtott salátatörvény értelmében a parkban megvalósuló építkezések kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek, és így azokon változtatási tilalom nem alkalmazható. A Fővárosi Közgyűlés döntése ezzel értelmét vesztette.
A VÉSZ tervezett módosítása, amelyet a főváros széles körű társadalmi vitára bocsátott ugyanakkor újabb szigorítást vezetne be. Az új szabályzat szerint a három még el nem indult létesítményt kivennék az építési területek közül, vagyis ellehetetlenítenék, hogy azok felépüljenek. Ez azonban egyelőre szintén csak elvi akadály, hiszen a még legalább két évig érvényes építési engedély birtokában a Városliget Zrt. bármikor elkezdhetné a munkálatokat. A főváros semmit sem tehetne. Amint azonban lejárnak az építési engedélyek, azok a VÉSZ módosítása miatt nem lennének meghosszabbíthatók. Csakhogy a kormány törvénymódosítása ezt is felülírja, hiszen a kiemelten közérdekű beruházás esetében nem számít a főváros által megalkotott építési szabályzat.
A főváros módosítása mégsem felesleges, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a kormány kedvenc civil szervezete, az ezúttal „a nyugati világ legjelentősebb kulturális fejlesztését magába foglaló beruházás” megvédéséért síkra szálló Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) is kampánymódba kapcsolt, és virtuális békemenetet hirdetett. Arra buzdították híveiket, hogy tömegesen szállják meg a főváros által meghirdetett május 26-i lakossági fórumot, és védjék meg Budapest vezetésétől a Liget-projektet. Az akció azonban kudarcba fulladt, a résztvevők szerint mindössze két-három ember állt ki a beruházás mellett, így ezúttal elmaradt a projekt megvédése.
Miközben dúl a harc, a Városligetben sem állt meg az élet. A beruházás egyik első elemeként, 2017-ben adták át az eredetileg Feszl Frigyes tervezte, 400 millió forintból elkészült pavilonokat, amelyek az Állatkerti körút mentén váltották ki a bazársort. Az épületek valóban látványos változást hoztak, ám valódi funkciójukat nem sikerült megtalálni. 2018 végére mindhárom egység bezárt, és hosszú időre úgy is maradt, idén tavasszal azonban átalakítási munkálatok kezdődtek, és mára ki is derült, miként képzeli el a Városliget Zrt. a minőséget.
– Ez a kicsi, de szimbolikus beruházás mutatja, hogy milyen minőségben képzeljük el az egész park rekonstrukcióját – fogalmazott a pavilonok átadásakor Gyorgyevics Benedek, a cég vezérigazgatója. A Feszl-pavilonból egy ízléstelen talponállóval keresztezett indokolatlanul giccses halsütő lett. Ha ez a szimbólum, nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy elképzeljük, milyen lesz „a nyugati világ” Orbán Viktor ígérete szerint megóvott, és a CÖF által megvédett „legjelentősebb kulturális fejlesztése”.
