A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ kálváriája hét évvel ezelőtt indult, amikor – a Greenpeace honlapján megjelent írás szerint – 2013-ban az állam kisemmizte az egykor a magyar biogazdálkodás fellegvárának számító a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot. Az ügyben 17 per indult. A jelenlegi, öt évvel ezelőtt indult eljárásban az állam 14 millió forintra perelte a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot, és az őket támogató Greenpeace Magyarországot.
A perben az állam a vitatott terület új tulajdonosát védő B5 Globál Monitoring Kft. nevű vagyonvédő cég 9 milliós költségét, és a nyertes pályázók által be nem fizetett bérleti díjat követelte a két szervezeten.
A Greenpeace cikke szerint 2014. április 12-én – bár éppen birtokháborítási per is zajlott – az „új bérlők” művelésbe vétel címszó alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi, aratás előtt lévő 117 millió forint értékű bionövényállományát.
Az elsőfokú bíróság, a Pesti Központi Kerületi Bíróság döntése értelmében „az I. rendű alperes [Kishantos] (…) a környezeti értéknek minősülő biogazdaság védelme érdekében a tőle elvárható gondossággal járt el, felróhatóság nem terheli”.
A bírósága következőt is kimondta: Kishantos „alappal vélelmezte, hogy az évtizedek alatt általa kialakított ökológiai mintagazdaság, mely az Alapvető Jogok Biztosa és A Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét ellátó Biztoshelyettes (…) jelentése szerint is a (…) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint (…) [a] Nemzeti Vidék Stratégia alapján az elmúlt évtizedekben a biogazdálkodás eredményeként létrejött olyan környezeti érték, amely méltó az alkotmányos szintű védelemre, abban részesülni is fog.”
A Greenpeace Magyarország esetében pedig – amikor aktivistái és magánemberek csendes, békés jelenlétükkel fejezték ki tiltakozásukat a helyszínen – a bíróság „azt állapította meg, hogy a perben nem került bizonyításra, miszerint a II. rendű alperes [Greenpeace] jogellenes, felróható károkozó magatartást fejtett volna ki. Az került bizonyításra miszerint a II. rendű alperes a Gyülekezési tv. szerinti jogával élt.”
