A fejlesztésre fordítható források negyedét elvitte az állam a 70 ezer lakosú Érd városától, amely néhány ciklus múltán Pest megye székhelyévé válna – jelentette ki lapunknak Csőzik László, a város polgármestere, aki az ellenzék közös jelöltjeként tudott győzni a tavaly őszi választáson. Mint mondta, nem tart attól, hogy kényelmetlen lesz az Érd Aréna polgármesternek fenntartott széke.
– Április elején levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy tekintsen el a kormány a gépjárműadó önkormányzatoknál maradó részének elvonásától. Kapott már választ?
– Nem. Az elvonás nagyon megnehezíti a dolgunkat. A gépjárműadó évente 240 millió forint bevételt jelent Érd városának. Az 51 milliárd forintos főösszegű költségvetésből 15 milliárd forint kell működtetésre, ebből egy-másfél milliárd forint az, aminek felhasználásáról a közgyűlés dönt. Ez azt jelenti, hogy a szabad felhasználású forrásaink negyedét-ötödét elvette a kormány. Az iparűzési adó befizetési határidejének átütemezése viszont likviditási problémákat is okozhat, ha a cégek nagy számban élnek a lehetőséggel. Ebben az esetben a banki likviditási hitelünkhöz kell nyúlnunk.
– A kormány azért vonta el a gépjárműadót, mert érvelése szerint a koronavírus-járvány elleni védekezésből az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket.
– Ha csak a gépjárműadót vonják el, az is a bevételek jelentős hányadát jelenti. Ez hatalmas érvágás, ami a fejlesztések elől veszi el a pénzt. Ám ehhez jön még az iparűzési adóbevétel várható csökkenése. Más településeken az idegenforgalmi adóbevétel kiesése, illetve főként a fővárosi kerületeknél egyes fejlesztési támogatások elvonása. Ezek nagyon nehéz helyzetbe hozzák az önkormányzatokat, le kell mondaniuk a fejlesztéseikről.
– A Modern Városok Program részeként multifunkciós sporttelep épülhet Érden, ennek kivitelezését a Mészáros Lőrinc családjának tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Zrt. nyerte el. A kormányfőnek írt levélben felvetette, hogy az erre szánt 3,3 milliárd forintot adják át az önkormányzatnak működésre. Ilyen nagy a baj? Miért nem kell Érdre stadion?
– Amíg sárban, kátyúban járnak az érdiek, addig fényűzés a stadion. A 70 ezer lakosú Érd 420 kilométeres utcahálózatának 60-70 százaléka ugyanis nincs aszfaltozva. Járdák is csak mutatóban vannak. Ez egy túlméretezett projekt volt, amihez öt év alatt sem tudtak hozzákezdeni. Egy kormányhatározat egyébként leállította a beruházást, mert a közbeszerzés után a Fejér B.Á.L. a tervezett 3,3 milliárd forint helyett 5,3 milliárdért vállalta az építkezést. Ez a forrás azonban a beruházó Nemzeti Sportközpontok Kft.-nél rendelkezésre áll, onnan nem vonták el. Ezért szeretném, ha ezt megkapnánk. A sporttelep földtől nem elrugaszkodott fejlesztésére ettől függetlenül szükség van.
– Helyes fejlesztési forrást működésre felélni?
– Az alapvető probléma, hogy Érd költségvetése forráshiányos: többe kerül az intézményrendszer fenntartása, mint amennyi bevétele a városnak van. Az önkormányzat ezért minden évben a Pénzügyminisztérium rendkívüli, nagyjából 1,5 milliárdos támogatására van utalva, hogy kötelező feladatait elláthassa. A szükséges pénzt a fideszes elődöm, T. Mészáros András polgármester regnálása alatt mindig megkapta a város. Ennek sorsa most nem csak azért bizonytalan, mert én nem fideszes polgármester vagyok. Az érkezése a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés miatt is bizonytalan. A koronavírus-járvány csak tetézi a forráshiányt. Érden a Szociális Gondozó Központ alkalmazottai látták el az állam által az önkormányzatokra testált feladatokat. Továbbá rendkívüli segélyt is biztosítunk az állásukat elvesztőknek. Ez 50-70 milliós kiadás lesz. Bízunk benne, hogy a Belügyminisztérium megtéríti az önkormányzat védekezési kiadásait. Le lehet majd mérni, hogy a kormány különbséget tesz-e az önkormányzatok között. Ám ha egymilliárd forintnál több lesz idén a város kieső bevétele, és ezt nem kompenzálja a kormány, fájdalmas intézkedésekre kényszerülhetünk.
– Tavaly ősszel a kormány illetékes államtitkára azt mondta, hogy a Modern Városok Programban a városnak 78 milliárd forintnyi fejlesztésben megítélt támogatásból 61 milliárdot már megkaptak. Elégedett az örökséggel?
– A Modern Városok Programhoz támogatóan álltunk hozzá, megszavaztuk ellenzéki képviselőként is. Mi ezt a jobb- és baloldal ciklusokon átívelő eredményének tekintjük. Azzal, hogy Érd 2006-ban, még az MSZP–SZDSZ koalíciós kormány idején megyei jogú várossá vált, részesésé válhatott a megyei jogú városok fejlesztési programjának. A legtöbb forrás Érden intézményfejlesztésre ment, a legkevesebb az alapvető infrastruktúra rendezésére. Pedig ebben is óriási az elmaradás. Segítség nélkül azonban az utcák burkolásának költségét soha nem fogja tudni a város kigazdálkodni.
– Az előző vezetés azzal érvelt, hogy a fejlesztések és a városba települő cégek révén megoldható lesz az utcák burkolása.
– Igen, de ebben semmilyen eredményt nem ért el a kormánypárti városvezetés. A Fidesz 13 éve alatt érdemben nem nőtt a nagyadózók száma. A DM logisztikai központja érkezett a városba, az autóipari AVL beruházása pedig még épül. Mivel Érd jelenleg nem tudja kitermelni a működéséhez szükséges forrásokat, szeretném, ha ebben a ciklusban értékelhető mennyiségű ipar telepedne meg. Az erős önkormányzatiság erős gazdasági potenciált követel.
– Osztja azokat az ellenzéki véleményeket, miszerint veszélybe kerül az önkormányzatiság, ha a parlament elfogadja a különleges gazdasági övezetek létrehozásáról szóló fideszes javaslatot, amely szerint az adóbevétel elosztásáról a megyei önkormányzatok dönthetnek?
– Gulyás Gergely miniszter kormányinfóján elhangzottak alapján úgy tűnt, hogy ez valószínűleg a fővárosra és a megyei jogú városokra nem vonatkozna, de a részleteket még nem ismerjük. Szerintem nem tudja a Fidesz, hogy kiköpje, vagy lenyelje az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat. Az ötleteikkel tesztelik az ellenzéki városok és a közvélemény reakcióját is. Arra számítok, ennek a tervnek az élét is elveszik. Azt elérték, hogy 2022-ig az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak már nincs lehetőségük látványos, népszerű fejlesztéseket véghez vinni. Ez is árulkodó: nem várt zavart okozott a NER-ben az önkormányzati választás eredménye, mert érdemi hatalmi ellensúly alakult ki a Fidesszel szemben. Látják az emberek, az ország lakosságának harmadánál ellenzéki polgármesterekhez kerültek a hatalmi jogkörök. Ha sikerül megmutatni, hogy mi jobban kormányzunk, akkor 2022-ben ezekben a választókerületekben alulmaradhat a Fidesz. Úgy érzékelem, hogy ugyan akadtak polgármesterek, akik megtorpantak attól, hogy nem kapnak fejlesztési forrásokat, de a Szabad Városok Szövetsége szerintem letéteményese a váltásnak. Innen jöhet a politikai innováció.
– Korábban beszélt arról, hogy szeretné, ha Érd Pest megye székhelyévé válna. Hány éven belül lehet ennek realitása? És mit szól ehhez Budapest, amely jelenleg a megye székhelye?
– Elsősorban nem Budapest, hanem a többi szóba jöhető Pest megyei nagyváros igyekezne letörni Érd ambícióit. Ennek még nem jött el az ideje, egy-két választási ciklus múltán lehet ezt zászlóra tűzni. De ehhez számos olyan infrastrukturális fejlesztésre van szükség, amiről korábban is beszéltem. Ehhez itt kell működnie a megyei önkormányzatnak, a megyei rendőr-főkapitányságnak, közigazgatási intézményeket kell ide hozni, a felsőoktatás felé is tenni kell lépéseket.
– Teher, vagy segítség a kormányzatnál történő érdekérvényesítésben, hogy a párja, Bősz Anett (Liberális Párt) ellenzéki országgyűlési képviselő?
– Politikailag egymástól függetlenül mozgunk. Az SZDSZ-ből való kilépésem óta egyetlen pártnak sem vagyok tagja. Ugyan nem távolodtam el a liberális értékvilágtól, de ennél jóval szélesebb a politikai fókuszom. Érden kilenc ellenzéki párt és civil szervezet támogatásával sikerült nyerni és közgyűlési többséget szerezni. Bősz Anett mint a DK parlamenti frakciójának tagja a szociálliberális értékvilágot próbálja megjeleníteni. Nem akarunk a politikában párként megjelenni. Ha kéri, önkormányzati kérdésekben segítem információkkal, de nem használom „parlamenti jobbkezemként”. Persze örömmel látom, ha érdi témákat karol fel, mert a jelenlegi országgyűlési képviselőtől semmilyen segítséget nem kapunk.
– Aradszki Andrással (Fidesz–KDNP), a térség erős emberével volt alkalma tárgyalni?
– Hivatalosan nem. Illetve egy polgármestereknek szervezett munkareggelit tévedésből elszalasztottam.
– Tett kísérletet, hogy a város érdekében mégis legyen együttműködés?
– Több nyilatkozatomban, beszédemben látványos „csatabárd-elásó” gesztusokat tettem, de a Fidesz olyan gyűlöletkampányt indított ellenem, amely teljesen ellehetetlenítette a kormánypárti képviselővel az emberi és szakmai kapcsolatot. Amikor a Fidesz-frakció meglepetésemre megszavazta a város idei költségvetését, azt gondoltam, hogy új korszak kezdődik. Sajnos nem ez történt.
– A város NB I.-es női kézilabdacsapatának önkormányzati támogatását jelentősen megvágják. Nem tart attól, hogy kényelmetlen lesz a polgármestert megillető szék az Érd Arénában?
– Azért sem, mert nem ülök oda be. A B-közép mellett szoktam szurkolni. Az érdi kézilabdában új korszakra van szükség, mert a jelenlegi finanszírozási rendszer fenntarthatatlan. A csapatnak nem volt egyetlen piaci szponzora sem, önkormányzati támogatásból élt. Az év elején, az önkormányzat tulajdonában álló Érdi Sport Kft. egy, az előző évhez képest dupla akkora, bruttó 700 millió forintos finanszírozási igénnyel állt elő. Ez kifizethetetlen, egyetlen önkormányzat sem ad ennyi pénzt a kézilabdaklubjának. Olyan szerződései voltak a játékosoknak, amelyekben a magas alapbér évente automatikusan emelkedett is. Ami idén januárig havi 29 millió forintos önkormányzati támogatást jelentett, ez után már havi 58 millió forintot. Az idei költségvetésbe is 500 millió forint volt beépítve támogatásként. Ez a befolyó építményadó kétharmadát jelenti. Ezért elrendeltem több évre visszamenőleg a Sport Kft. átvilágítását. Informálisan tudom azt is, hogy erre az évre T. Mészáros Andrásék is meglépték volna költségcsökkentést.
– Utólag is helyes döntés volt az edző, Szabó Edina fizetését politikai témává emelni?
– Azt akartam bemutatni, hogy égbekiáltó felelőtlenség az érdi adófizetők pénzéből kétmilliós és ezt meghaladó fizetéseket adni az edzőknek és a játékosoknak. 10 éven át nemzetközi kupában szereplő csapatot működtettek, de a kft. nem tudott egyetlen szponzort sem szerezni. Mivel az érdi nagyberuházásokat furcsa módon egytől egyig Mészáros Lőrinc cégei építették, levélben kerestem meg, hogy valamelyik cége álljon a csapat mellé. Ezt nem politikai gegnek szántam.
– Szabó Edina azt mondta, hogy korábban nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy nincs szükség a munkájára. Mi ennek az oka?
– Többször tárgyaltam vele a folytatásról, végül azonban közöltem vele és Rácz Marianne kapusedzővel, hogy az új stratégiában nem számítunk a munkájukra, és majd a kft. ügyvezetője keresi őket a munkaviszony lezárásának formájával. Közös megegyezéssel szeretnénk megszüntetni a szerződésüket. Úgy érzem, hogy nem keveredtem velük személyes konfliktusba, és elismeréssel tekintek itteni működésükre is.
– Milyen kézilabdacsapata lesz jövőre Érdnek?
– Az új alapokra helyezett együttes a korábbi önkormányzati támogatás töredékét fogja csak kapni. Úgy néz ki, hogy egy másik NBI.-csapattól érkező ambiciózus fiatalember veszi át a csapatot, vele több új játékos is jön a maradók mellé. Valószínűleg nem leszünk harmadikak, de olyan csapata lehet Érdnek, amelyik odaér a középmezőnybe, és a jövőben a helyi nevelésű lányokra épít.
A cikk rövidebb, nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/21. számában jelent meg május 22-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 21. számban? Itt megnézheti!
