Az iskolai aggresszió megfékezésére a megelőzést tartja a leghatékonyabb eszköznek a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért elutasítják az iskolaőrség létrehozására tett törvényjavaslatot – közölte az érdekvédelmi szervezet.
Azt írták, hogy az erőszaknak, így az iskolai agressziónak minden formáját elutasítják, és egyetértenek azzal, hogy a pedagógusok csak nyugodt légkörben tudnak nevelni és oktatni, ez szolgálja a diákok érdekeit is. A PSZ szerint az iskolai agresszió megfékezésére a megelőzés, az ezt segítő szakemberek alkalmazása a leghatékonyabb. Kifejtették: nem állapítható meg a parlament elé benyújtott módosításból, ki és miként dönti majd el, egy iskolában szükséges-e az iskolaőrség alkalmazása, a nevelési-oktatási intézmények részéről ki és milyen jogkörben lesz jogosult az együttműködési megállapodás aláírására, annak lesz-e minimális vagy maximális időtartama.
Célszerű lenne már most tisztázni az iskolával kötendő együttműködési megállapodás fontosabb tartalmi részleteit, hiszen így egyáltalán nem is sejthető, várhatóan milyen lesz a kapcsolattartás az iskolaőr és munkáltatója, valamint a nevelési-oktatási intézmény, annak vezetői és alkalmazottai között. Feltételezhetően az intézményvezetőnek semmilyen beleszólása nem lesz az iskolaőrök munkájába. A módosításban nem egyértelmű az sem, az iskolaőr a pedagógusokkal szembeni fellépésre is jogosult-e, illetve a diákok egymás közötti konfliktusaiba is beavatkozhat-e. Az sem tisztázott: az intézményvezető és az iskolaőr között milyen kapcsolat lesz – jegyezték meg.
A PSZ javaslatai között szerepel, hogy kétszáz tanulónként legalább egy iskolapszichológust foglalkoztassanak, aki az iskolában elérhető minden tanítási napon, tehát növelni szükséges a létszámukat. A fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok számának jelentős növelését is indokoltnak látják, különösen a hátrányos helyzetű térségekben.
A pedagógiai asszisztensek – akiknek létszámát szintén emelni kell – segíthetnek a konfliktusok korai felismerésében, a tanulási kudarcok leküzdésében partnerei lehetnének a pedagógusoknak – írták. Fontosnak tartanák a gyerekvédelmi rendszer alaposabb felülvizsgálatát, hatékonysági tanulmányok készítését, több szakember alkalmazását.
Nemzeti Pedagógus Kar: Rövid távon segíthet, de…
Horváth Péter, a 2013-as oktatási törvényváltoztatásokkal létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter is arról beszélt az előző héten a Kossuth rádiónak adott múlt heti nyilatkozatában, hogy pontos információik az iskolaőrség működéséről nekik sincsenek. Szerinte összetettebb megoldást hozó rendszerre lenne szükség, az lenne jó, ha sikerülne olyan képzéseket, érzékenyítő programokat tartani a gyerekeknek, családoknak, amelyekkel megelőzhető az iskolai agresszió. Ugyanakkor világossá tette, hogy „rövid távon”, „átmenetileg”, „próbajelleggel” segítség lehet az iskolaőrség felállítása is. – Az lenne szerencsés, ha iskolaőrt az iskola hívna, mert ott tudhatják, hogy előfordulhat olyan eset, hogy segítségre van szükség – magyarázta Horváth a Jó reggelt, Magyarország című műsorban, hozzátéve, hogy fontos jogszabályokban tisztázni az iskolaőr felelősségét, hogy a szerepén ne terjeszkedhessen túl.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke finom kritikát is megfogalmazott Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere javaslatát illetően. A műsorvezető kérdésére – miszerint milyen üzenete van annak, hogy az iskolaőr a tantestület része lenne – ugyanis azt felelte: „Nem tudom, hogy a miniszter úr ezt pontosan hogyan gondolta. Nekem furcsa lenne, ha az iskolaőr a tantestület tagja lenne. A tantestület tagja csak pedagógus végzettséggel rendelkező személy lehet. Vannak a pedagógust segítő munkavállalók, az iskolaőrt inkább ebbe a kategóriába kellene sorolni” – magyarázta a Horváth Péter, akinek nyilatkozatát különben az MTI nem tartotta szemlére érdemesnek.
