„Párttitkárokra, tanácselnökökre” épülő rendszer alakul ki

„Párttitkárokra, tanácselnökökre” épülő rendszer alakul ki

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem szólalhattak fel a megjelent polgármesterek és szakszervezeti képviselők az országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén – mondta Varjú László DK-s parlamenti képviselő a megjelent városvezetőkkel, szakszervezeti vezetőkkel közös sajtótájékoztatóján. Varjú azt mondta, hogy a költségvetést a beterjesztett formában nem támogathatják, az ugyanis jelentős problémákat okoz az önkormányzatoknak. A tájékoztatón a polgármesterek jellemzően a településeiket, kerületeiket érintő elvonásokról beszéltek, Kordás László szakszervezeti szövetségi vezető pedig hosszabb idejű segélyfolyósítást és a minimálnyugdíj emelését sürgette – azokat a problémákat felvetve, amelyekről a bizottság előtt is beszélni szerettek volna.

Lengyel Róbert (független), Siófok polgármestere azt mondta, hogy azok a fideszes képviselők, akik nem támogatták, hogy szót kapjanak a polgármesterek, arcon ütötték a 25 ezer siófoki lakost, és azokat a százezreket, akik ezeket a városvezetőket megválasztották.

Tatabánya ellenzéki színekben megválasztott polgármestere, Szűcsné Posztovics Ilona úgy fogalmazott, hogy szerinte a demokráciába bele kellene férjen, hogy ha költségvetési törvényről szavaznak, akkor figyelembe veszik a tatabányaiak érdekeit is. Nekik az lenne az érdekük, hogy a helyben termelődő forrásokról helyben döntsenek, ne kelljen odaadni a gépjármű-, az idegenforgalmi-, a reklám- és az iparűzési adót az államnak. – Tatabánya az elmúlt 30 évben maga építette ki az ipari parkját. A válsághelyzetben bizonyították, hogy meg tudják oldani a problémákat, ezekhez forrásokra van szükség, de nem pántlikázott forrásként visszaosztott pénzekre – magyarázta Szűcsné Posztovics Ilona, hozzátéve, hogy reméli, a város lakossága hallathatja hangját a parlamentben is.

https://www.facebook.com/dk365/videos/303424660688586/

Horváth Csaba zuglói kerületi polgármester azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 133 bátor embere nem elég bátor ahhoz, hogy meghallgassa az ellenzéki polgármestereket és érdekképviseleti vezetőket arról, hogy a költségvetési tervezet miért rossz. Veszélybe sodorják az önkormányzatok szociális juttatásait, a betervezett fejlesztéseket. Úgy tűnik szerinte, hogy a járványhelyzet elmúltával sem tekint partnerként az önkormányzatokra.

Déri Tibor újpesti polgármester szerint ez a költségvetés az önkormányzatok kivéreztetésének újabb eszköze. Ezeket a pénzeket nem az ellenzéki politikusoktól veszik el, hanem azoktól az emberektől, akik a kerületekben, településeken élnek.

Érd polgármestere, Csőzik László azt mondta, hogy átlépték a 74 ezres lélekszámot, ők a 11. legnagyobb lélekszámú város, ám gazdasági bevételei messze nem fedezik a forrásigényüket. A város működtetéséhez, a lakossági igények kielégítéséhez alapvető intézmények hiányoznak, a költségvetési elvonások pedig ezeket a forrásokat veszik el.

Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester arról beszélt, hogy nem nyugati, keresztény típusú, alulról felfelé épülő autonóm rendszert látnak kiépülni, hanem éppen fordítva, felülről lefelé épülő, „párttitkárokra, tanácselnökökre” épülő rendszert. Ez az arrogancia vezetett oda, hogy a fideszes vezetőket leváltották. Ha a kormány erről nem vesz tudomást, akkor Márki-Zay szerint 2022-ben más módon fogják az emberek értésükre adni, hogy nem ilyen országot akartak a rendszerváltás után.

Horváth Jácint, az Európai Unió Régiók Bizottságának tagja – egyébként nagykanizsai önkormányzati képviselő – arról beszélt, hogy a bizottság maximálisan támogatja, hogy a költségvetési forrásokat az önkormányzatoknál használják fel, mivel ők találkoznak először az emberek problémáival. Ám szerinte ez jelenleg éppen fordítva történik Magyarországon, ezért ebben változtatásra van szükség.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta, a nyugdíjasok és a munkavállalók égető kérdései között az álláskeresési támogatás három hónapos idejének kilenc hónapra történő meghosszabbításának szükségességéről szerette volna meggyőzni. Tarthatatlanná vált a 28 500 forintos nyugdíjminimum szintje. Szerinte ezen is változtatni kell. Azt javasolta, hogy ezt az összeget duplázzák meg, miként az ehhez kötött szociális juttatásokon is emeljen a kormány.