Bálint gazda ma este csöndben elment – ezzel a mondattal jelent meg egy bejegyzés Bálint gazda Facebook-oldalán. Egyéb részletről nem tudni. Az immár 101. életévébe ért Bálint Györgyről legutóbb április elején adtunk hírt, amikor közérdekű felhívást tett közzé Beer Miklós nyugalmazott püspökkel és Kocsis András Sándorral, a Kossuth Kiadó vezetőjével, hogy – a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban – a szegény családok támogatására biztassanak mindenkit, aki anyagi helyzetétől függően megteheti.
Bálint György magyar kertészmérnök, politikus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba született 1919. július 28-án Gyöngyösön. Cserkészként 1933-ban részt vett a Gödöllőn megrendezett negyedik világdzsemborin. Négy évvel később, 1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. Egy évvel később, 1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan először a mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. Utóbbiból két barátjával egy nappal a tábor felszabadulása előtt megszöktek, az éjszakát a német–amerikai fronton töltötték. Másnap reggel egy amerikai katonai konvojtól tudták meg, hogy a tábor felszabadult.
A holokauszt során egy testvérét kivéve teljes családját kiirtották. A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg, és földjét elvették.
A százéves kertész | Magyar Hang
Bálint György és Bánó András közös könyve, a Bálint gazda, a százéves kertész című életrajzi kötet augusztus végén került a könyvesboltokba. Ebből közlünk egy részletet.
1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen, 1952-ig a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955–1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta 1964-ig. 1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd 1981-es nyugdíjazásáig a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el.
1981–2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa, 1991–2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának. 1994. június 1-jén belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe, tagja lett az országos tanácsnak. 1994–1998 között országgyűlési képviselő volt. Tizenegy éve, 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában.
Bálint György: Egy szívhez szóló levéllel kaptam díszpolgári címet a néptől | Magyar Hang
Bálint gazdával kiskertekről, a haza és a föld szeretetéről, politikáról, üldöztetésről és az elégtétel elengedéséről is beszélgettünk. A teljes interjú!
Egyetlen fia Bálint János kertészmérnök, aki hét éven át volt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem dékánja, illetve húsz éven keresztül tanszékvezetője. 1999-ben költözött a 16. kerületbe feleségével, aki ott dolgozott.
Március 10-én, 100. életévének tiszteletére ezért 16. kerületiek – kerületi lakosként, Nemes Gábor DK-s és Csizmazia Ferenc MSZP-s képviselők szervezésében – „Akire büszkék vagyunk” alternatív kerületi díszpolgári cím elismerésben részesítették. Júliusi születésnapja alkalmából leplezte le a kerület polgármestere, Kovács Péter és országgyűlési képviselője, Szatmáry Kristóf a Kertvárosi minta tanyaudvar Bálint Gazda Gyümölcsöse részegységét, ami kialakításában ő maga aktív szerepet is vállalt.
Munkásságát többek közt a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (2005) és Prima Primissima Díjjal (2017) is elismerték, Budapest és Gyöngyös díszpolgára is volt.
