Új front nyílt a Városligetért folytatott kommunikációs harcban. Miután a főváros egyértelművé tette, hogy megakadályozza a még el nem kezdett építkezéseket a parkban, kormányközeli civil és szakmai szervezetek gyors egymásutánban vették védelmükbe a beruházást.
A projekt esetleges meghiúsítói történelmi bűnt követnének el, amivel magukra vonnák a jövő nemzedékek haragját és megvetését – írta közleményében a Professzorok Batthyány Köre a városligeti építkezések leállításáról. A konzervatív értékek iránt elkötelezett egyetemi tanárokat tömörítő egyesület hangsúlyozta, a Liget-projekt „volumene, sokoldalú jelentősége, várható pozitív hatása legfeljebb a millenniumi nagy építkezésekhez mérhető”, és a párhuzam a reakciójuk szerint „a kicsinyes, rövidlátó, pillanatnyi politikai érdekek motiválta ellenállás és gáncsoskodás” miatt is helytálló.
Hozzászólásuk megváltozott beruházói harcmodort jelez a Városligetért folytatott küzdelemben. Miután a Fővárosi Közgyűlés november eleji döntésével egyértelművé tette, megakadályozza a még el nem kezdett építkezéseket a parkban, kormányközeli civilszervezetek és egyesületeket vették védelmükbe a projektet.
– Demokraták vagyunk és szeretjük a várost, a kormány nem valósít meg olyan városépítő fejlesztéseket, amelyeket a városvezetés nem támogat – fogalmazott egy tavalyi interjúban Fürjes Balázs kormánybiztos, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Zrt. (KKBK) vezetője. Megerősítve ezzel Orbán Viktor miniszterelnök ígéretét, amely szerint ha Budapest nem akarja, nem folytatódik a Liget-projekt. A beruházás ennek ellenére egy percre sem állt le, a park átalakításáért felelős Városliget Zrt. folytatta tovább a jövőbeni építkezések előkészítését. A főváros erre a Városligeti építési szabályzat (Vész) módosításának tervével reagált, ami jelentősen korlátozta volna a beruházó mozgásterét. De mivel a kormány időközben egy törvénymódosítással kiemelten közérdekű beruházássá minősítette a városligeti intézményeket, a Fővárosi Közgyűlés döntése jelentőségét vesztette, hiszen kiemelt projektet nem korlátozhatnak építési szabályozások.
A küzdelem tétje, hogy felépül-e a Magyar Innováció Háza (néven futó egykori Közlekedési Múzeum épülete), a Városligeti Színház, illetve a projekt központi elemének számító, a méretét és jelentőségét illetően egyaránt kimagasló Új Nemzeti Galéria. A fővárosi döntések komolyságát jelzi, hogy a kormány immár láthatóan nem elégszik meg a civil és szakmai konzultációt figyelmen kívül hagyó erőpolitizálással, és miután Orbán Viktor megígérte, hogy elfogadják a főváros döntését, minden eszközzel igyekeznek legitimálni a beruházást.
Ehhez olyan szervezetektől kapnak segítséget, amelyek kellően civilek és szakmaiak ahhoz, hogy a kívülálló pozíciójából lépjenek be a diskurzusba, de számos alkalommal bizonyították már lojalitásukat, így a véleményük kifejtésekor még véletlenül sem kérdeznek rá a központi akarat kritikus pontjaira.
Amikor a Vész tervezett módosítását a főváros társadalmi vitára bocsátotta, az online esemény apropóján a kormányközeli Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF– CÖKA) virtuális békemenetet hirdetett, arra kérve szimpatizánsait, hogy a virtuális térben is képviseljék a Liget-projekt érdekeit. Felhívásuk azonban süket fülekre talált, a május 26-ai lakossági fórum résztvevői szerint ugyanis csupán két-három hozzászóló vette védelmébe a városligeti beruházást.
– A Liget projekt számunkra nem egyszerűen egy világra szóló kulturális beruházás, ennél sokkal több: befektetés a magyar műveltség jövőjébe – írta május 29-ei levelében a Magyar Írószövetség, amely arra kérte Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy „bölcs messzetekintéssel” vesse el a politikai szempontokat, és ne akadályozza a beruházást. A szervezet, amelynek Bajza utcai székháza tavaly került a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Múzeum kezelésébe, úgy véli, a projekt „megvalósítása egy egész nemzet számára a kulturális igények és szükségletek magasabb szintre emelését biztosítja”.
Június 1-jén a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság (MTT) állt ki a Liget-projekt mellett, amely álláspontjuk szerint „az ország történetének legnagyobb léptékű park- és tájépítészeti munkáját ötvözi egy, a millenniumi idők óta nem látott kulturális intézményfejlesztési programmal”. Közleményük a Városligeti Színházra koncentrál, amely nélkül „a park megújítása nem lehet teljes”. – A zöldterülettel harmonikus gyerekszínházi funkció mindenki által vállalható célkitűzés, megvalósítása a közjót, a családok, a felnövekvő generációk jelenét és jövőjét szolgálja.
Két nappal később a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) kérte közleményben a főváros vezetését, hogy ne akadályozza annak a projektnek befejezését, amelynek „megkezdése előtt széles körű egyeztetés folyt” a fejlesztésről. – A liget a családoké is (…) mi is szeretnénk múzeumba vinni gyermekeinket, sétálni a ligetben a gyermekszínházi előadást követően – írták az „elismerten világszínvonalú kulturális beruházásról”.
Ezt követte június 4-én a Professzorok Batthyány Köre állásfoglalása. Tíz napon belül így öt független szervezet fordult a fővároshoz, hogy a közösségi érdekre, a politikai szempontok elvetésére, és a jövő nemzedékeire hivatkozva lebeszélje az önkormányzatot a Vész módosításáról.
– A Magyar Urbanisztikai Társaság elmúlt években rendezett konferenciáin jeles szakemberek, urbanisták, városvédők, tájépítészek, művészettörténészek, és idegenforgalmi szakértők tartottak előadásokat a Városliget történeti, tájépítészeti és a főváros fejlesztésében elfoglalt helye kapcsán, tágabb környezetbe helyezve az úgynevezett „Múzeumliget” ügyét – reagált a Magyar Hangnak a Professzorok Batthyány Köre közleményére Schneller István építész, egyetemi tanár, Budapest egykori főépítésze. – A konferenciasorozat hozzászólói, akik tudatosan kerülték a pártpolitikai megnyilvánulásokat, szinte egyöntetűen amellett foglaltak állást, hogy a Városliget, mint Budapest első – a város által létrehozott – közparkja, elsősorban, mint városi park képvisel értéket. Valódi – bár nem jogi értelemben – történeti kert, amely közös örökségünk, ezért megőrzendő, illetve helyreállítandó a korábbi erőszakos beavatkozások pusztításait helyrehozva. A jelenleg folyamatban lévő beépítések hasonló károkat okozhatnak a közparkban, ezért minden lehetséges eszközzel törekedni kell a még meg nem valósult beépítések leállítására.
– Épp itt volt az ideje, hogy a kormányhű civil alakulatok felvonuljanak, és egy emberként követeljék, amit egy ember követel – nevezetesen a miniszterelnök –, hogy tessék végre teleépíteni a Városligetet méregdrága, oda nem illő épületekkel – fogalmazott lapunk kérdésére Lányi András filozófus, egyetemi docens. – Bizonyára jó oka lehetett a professzoroknak, hogy egy kétszáz esztendős történelmi park arculatának helyreállítása helyett vigalmi negyed létesítését követeljék; a nagycsaládosoknak, hogy a pesti családok árnyékos-madárfüttyös menedékének elépítéséért lelkesedjenek, de ez a nyomós ok a nyilatkozatokból nem derül ki.
Lányi András hangsúlyozta, a légszomjban szenvedő főváros lakóinak mindenesetre parkra van szükségük, nem múzeumi negyedre. – Ha a kultúra támogatására szánt pénzeket betonba-üvegbe öljük, azzal nem a kultúrát támogatjuk, hanem az építőipart. Idegenforgalmi szempontból haszontalan hat-hét múzeumot egymás hegyén-hátán felépíteni. Budapest vonzerejét egy fikarcnyival sem növeli a Városliget „tönkreépítése”, hiába „szajkózzák ezt a butaságot az egy kaptafára készült nyilatkozatok”.
Az ökológus elárulta, az egyetlen, amit a Liget-projekt mellett felhozhat, az a tartalom és a forma példás egysége. – A sanda szándékot csúf, a környezetbe semmiképpen sem illő, behemót épületek testesítik meg. Orbán Viktor nagyzási hóbortja részben teljesült: ő már a Várból tekint le birodalmára – azonban a palota elfoglalása még hátra van. Ehhez kellene a Nemzeti Galériát a Ligetbe költöztetni. Valódi érdek ezen túl csak egy fűződik a Városligetben tomboló építkezési lázhoz, ez pedig maga az építkezés. Mert miből jutnak méregdrága megrendeléshez az új pártállam kedvenc milliárdosai, ha ez a sok felesleges kacat meg nem épül? S milyen ürüggyel tömnénk közpénzeket magánzsebekbe, ha nem akadna senki, aki ezt követelje? Még szerencse, hogy ahol az adófizetők pénzéből Patyomkin-falvak épülnek, ott mindig telik éljenző sokadalomra is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/24. számában jelent meg június 12-én.
