Nagyon sokan mint a megváltást, úgy várták a veszélyhelyzet végét, vannak azonban, akiknek inkább csapást jelent az ország „normál működésének” visszaállítása. Azokról a családokról van szó, amelyeket a végrehajtás réme fenyeget. A közüzemi vagy egyéb tartozás, illetve a banki hitelek visszafizetési problémái miatt bajba került – köztük számos magára hagyott devizahiteles – családok ellen elrendelt végrehajtások a jövő hónap elejétől újraindulnak, miután a június 18-án megjelent, a veszélyhelyzet végéről szóló kormányhatározat szerint a kihirdetéstől számított 15. naptól, azaz július másodikától visszaáll a régi működési rend.
Persze a bajban lévőknek eddig is csak egy része mentesült az eljárás alól, hiszen akiknek már a veszélyhelyzet elrendelése, március 23. előtt felmondták a szerződését, azokra eddig sem vonatkozott a moratórium. Ugyanez volt a helyzet azokkal, akiknek már ugyanezen időpont előtt elkezdték letiltani a fizetéséből, nyugdíjából a végrehajtandó összeget, vagyis ők is hiába reménykedtek a kormány segítségében a legnagyobb baj idején.
A veszélyhelyzet megszűnésével különösen azok élete válik teljesen lehetetlenné, akik a koronavírus-járvány miatt elrendelt gazdasági válság következtében elveszítették munkájukat, és ezt az amúgy is lehetetlen helyzetet súlyosbítja a végrehajtások újraindulása.
Pontosan ugyan nem tudni, idén hány esetben rendeltek el végrehajtást, de az biztos, hogy a múlt év végén a Központi Hitelinformációs Rendszer adatai szerint több, mint 1,2 millió hitelszerződés esetében voltak gondok a törlesztőrészletek fizetésével. Schadl György, Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke a Magyar Hangnak elmondta, nyilvántartásuk szerint a tavalyi évben 3117 kilakoltatásra került sor. A megelőző években hasonló nagyságrendben tettek utcára családokat, így 2016-ban 3474, 2017-ben 3667, 2018-ban pedig 3212 család jutott erre sorsra.
Szepesházi Péter ügyvéd a mostani változásokat elemezve elmondta, miután megszűnt a veszélyhelyzet, ugyanúgy folytatódnak a végrehajtási cselekmények, mint március 23. előtt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bajba került családok ingatlanjaira, illetve vagyontárgyaira vonatkozó árverést újra ki lehet tűzni, ami az elmúlt három és fél hónapban tiltott volt.
A március 23-a előtt kitűzött árverésekre eddig is lehetett licitálni, azaz ajánlatot tenni, de azok a veszélyhelyzet végéig nem léptek érvénybe, a jövő hónap elejétől azonban ezek is érvényessé válnak. Becsértéket is meg lehetett állapítani a moratórium alatt. Ezek együttesen azt jelentik, hogy a végrehajtások, árverések előkészítése az elmúlt három hónapban is megtörténhetett, de a konkrét végrehajtási cselekményekre nem kerülhetett sor, azaz nem lehetett árverezni, vagyontárgyat lefoglalni, illetve kilakoltatni. Most azonban már szabad az út a végrehajtók előtt, munkájukat semmi nem akadályozza.
