Orbán Viktor jó ismerősének – az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) jelenlegi elnökének – volt hét éven át közvetlen munkatársa az a szlovén bíró, aki egy személyben elutasította a Jobbik strasbourgi keresetét.
Amint arról hétfőn lapunk is beszámolt, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nyolcsoros határozatban dobta vissza az ellenzéki párt panaszát, amelyben nehezményezte, hogy az ÁSZ 2017-es vizsgálata miatt összesen mintegy 662 millió forintos „veszteség érte”. A határozatot a strasbourgi bíróság nevében egyesbíróként jegyző jogász, Marko Bosnjak 2009-től 2016-ig dolgozott annál a nagynevű szlovéniai ügyvédi irodánál, amelynek névadója és tulajdonosa az UEFA elnöke, Aleksander Ceferin és az ő édesapja, Peter Ceferin.
A bíró Linkedin profilján még mindig az ügyvédi irodát tünteti fel munkahelyéül, Bosnjak és Ceferinék korábbi szoros munkakapcsolatára számos újságcikk és a közösségi médiában fellelhető fotó is utal. (Bosnjak korábbi munkaadója társaságában látható például egy 2018-ban, két évvel az irodából való távozása után készült borozgatós családi fotón.)
Aleksander Ceferin jó viszonyt ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is, csak 2019-ben kétszer látogatott Magyarországra, és – ami önmagában nem meglepő – mindkétszer találkozott a fociért rajongó magyar kormányfővel. Ceferin tavaly tavasszal a Bajnokok Ligája Budapesten rendezett női döntőjét tekintette meg a lelátóról Orbán Viktorral és Csányi Sándorral (az OTP és az MLSZ vezetője az UEFA egyik alelnöke is), míg novemberben az új Puskás Aréna nyitómérkőzésére érkezett Magyarországra, ez alkalommal Orbán Viktor a Karmelita kolostorban fogadta őt, majd együtt tekintették meg a Puskás Aréna lelátójáról a Magyarország—Uruguay stadionavató futballmeccset.
Ceferin a hírek szerint politikai pályafutással is kacérkodik. A hazai kormánykörök intenzíven érdeklődnek a szlovén belpolitika iránt, a Fideszhez közeli üzleti körök 1,5 milliárd eurót fektettek például egy tévécsatornába.
Hétfőn az ATV-n közölte Jakab Péter, a Jobbik elnöke, hogy a strasbourgi bíróság azzal indokolta a 660 millió forintos „ÁSZ-büntetés” ügyében az elutasító döntést, hogy a párt nem használt ki minden magyarországi jogorvoslati lehetőséget. A pénzelvonás kis híján térdre kényszerítette a pártot.
Idehaza ugyan nem lehet jogorvoslattal élni olyan esetekben, mint amilyen az ÁSZ döntése volt a párt esetében, ennek ellenére a Jobbik az Alkotmánybírósághoz és a közigazgatási ügyekben döntő bírósághoz is beadvánnyal élt. Mindkét helyen elutasították. A párt ezután fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, ahol két év után most kapták meg a Marko Bosnjak által aláírt végzést: elutasították, még pontosabban „befogadhatatlannak" nyilvánították a Jobbik keresetét, éppen arra hivatkozva, hogy a Jobbik nem használt ki minden jogorvoslati lehetőséget Magyarországon. A nyolcsoros határozatban azt is kimondják, hogy a határozat jogerős, fellebbezésnek helye semmilyen további fórumra nincs.
Hiába ment el Strasbourgig a Jobbik, elutasították a panaszát | Magyar Hang
Az Emberi Jogok Európai Bírósága nyolc soros határozatban elutasította a Jobbik panaszát, amelyben nehezményezték, hogy az ÁSZ 2017-es vizsgálat eredményeként összesen mintegy 662 millió forintos „veszteség érte a pártot". Ennek egyik fele, az ÁSZ-vizsgálat szerint jogosulatlanul kapott támogatás összege, azaz 331,66 millió forint, amely a vonatkozó törvény értelmében a költségvetésbe fizetendő be, a másik fele pedig az ezzel megegyező összegű költségvetési támogatáscsökkenés volt.
