Hiába hozott felszínre rengeteg hibát a koronavírus-járvány a digitális oktatásban is, továbbra sem kezeli kiemeltként az ágazatot a kormány. Jövőre ugyan 80 milliárd forinttal többet (2229 milliárd forint) tervez költeni rá, mint az idén (2149 milliárd forint), ami nominálisan 3,7 százalékos növekedést jelent, ám reálértéken csak 0,7 százalékkal nőnek a kiadások.
Ha az egyes részterületeket nézzük meg, annyi látható, hogy a középfokú oktatásra fordított összeg 11 százalékkal emelkedik, és eléri a 354 milliárd forintot. A szakképzési centrumokra az idei évhez hasonlóan mintegy 144 milliárdot költenének, szakképzési és felnőttképzési támogatásokra 24 milliárdot fizetnének ki, az ingyenes képzések kiegészítő finanszírozására pedig további 5,8 milliárd forint jutna.
A felsőoktatás viszont mostohagyerek, az egyetemek, főiskolák működtetésére szánt összeg az idei 624 milliárdról 593 milliárd forintra csökken, azaz 31 milliárd forinttal, öt százalékkal lesz kevesebb. A hivatalos magyarázat szerint a kormány célja egyre inkább az, hogy álljanak saját lábukra a felsőoktatási intézmények. Ennek realitását ugyanakkor sok szakértő kétségbe vonja, mondván, hogy a mintaprojekt, a Corvinus Egyetem mögé a Mol és a Richter állami tulajdonban lévő részvényeit állították, de nincs akkora állami vagyon, hogy ezt megtehessék minden más felsőoktatási intézménnyel.
Eget rengető változásokat tehát ezektől a számoktól nem várhatunk, de a szakértők még az eddigi ígéretek fedezetét sem nagyon találják a rájuk vonatkozó költségvetési fejezetekben. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint aggasztó, hogy még a fenti számok sem elég megalapozottak. Hiszen 2020-ra négyszázalékos GDP-növekedést prognosztizált a kormány a költségvetés tervezésekor, ugyanakkor a világjárvány miatt az Európai Bizottság inkább 7, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pedig 8 százalékos zuhanással számol. Ez már 11-12 százalékos eltérést jelent az eredeti tervhez képest, ami ingataggá teszi az idei büdzsé helyzetét. S erre épülnének rá a jövő évi számok.
Az igaz, hogy a 2229 milliárdos oktatási büdzsé a teljes állami költségvetés 10,2 százalékát jelenti, ami némi emelkedést mutat az idei 9,8 százalékhoz képest. Ez azonban még nem az a szint, amely alapján ki lehetne mondani, hogy a kormány számára stratégiailag fontos a közoktatás. Az alelnök arra is felhívja a figyelmet, hogy a beruházási tervekből minden évben csak 2-3 százalék közötti összeget fordítanak a közoktatás fejlesztésére, vagyis itt sincs előrelépés. Ez legfeljebb a vészhelyzetek elhárítására lehet elég, vagy egy-két, nagyon romos állapotban lévő intézmény felújítására.
– Ráadásul még nem születtek meg a jövő évi adó- és járuléktörvények sem, márpedig a bevételi oldal pontos ismerete nélkül végképp kétségessé válik a költségvetés megalapozottsága. Nekünk úgy tűnik, hogy az oktatási büdzsé a 80 (pontosabban 78,6) milliárdos emelés ellenére rendkívül alultervezett – mondta a Magyar Hangnak Totyik Tamás. Ez nem új jelenség: 2019 végén több mint 30 milliárd forinttal kellett kiegészíteni az áll mi iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ költségvetését, mert túllépte a kereteket. A Magyar Államkincstár idei elszámolásából is látszik, hogy a dologi kiadásokat tekintve megint elszáll a Klebelsberg Központ költségvetése, vagyis valószínű, ismét ki kell egészíteni. – Mintha a kormány szánt szándékkal alultervezné az oktatási kiadásokat – mondta lapunknak az alelnök. Jövőre a Klebelsberg Központ működésére több mint 580 milliárd forintot szánnának.
A szakértők a 80 milliárdos többletet kevésnek tartják annak fényében is, hogy az ígéretek szerint idén július elsejétől tíz százalékkal nő az ágazati szakmai bérpótlék (ez bármikor elvehető), és átlagosan 30 százalékkal emelkedik a szakképzésben dolgozó pedagógusok bére. Mintegy 90 milliárdos forintos összegről van szó, ám az érdekvédők ennek nem találják ennek forrását a jövő évi költségvetésben. – A következő tanévtől a szakképzésben tanuló diákok is többletjuttatást kapnak ösztöndíjak formájában: ám ennek sem látjuk a fedezetét – mondta Totyik Tamás. Mindent összevetve, az érdekvédő szerint az oktatási büdzsé 100– 110 milliárd forinttal való emelésére mindenképpen szükség lenne.
A szakértő szerint a pálya anyagi megbecsülése amúgy is csekély: bár a pályakezdők bére idén 18 százalékkal emelkedhet, ez még így is csak bruttó 210 ezer forintra – szeptembertől mintegy havi 230 ezer forintra – jön ki, miközben egy pályakezdő diplomásnak 334 ezer forint az átlagkeresete. Egy nyugdíjba vonuló mesterpedagógus fizetésének felső határa pedig 490 ezer forint. Be is árazták a pedagógusok anyagi megbecsültségét a most főiskolára, egyetemre jelentkezők: a tavalyi 17 ezerről 11 ezerre esett vissza a tanári pályát választók száma. A számok azt mutatják, hogy mintegy 17 ezer pedagógushallgatóból csak mintegy 2500-an, vagyis 15 százalék jut el a minősítő vizsgáig. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor öt év múlva alig több mint 1600-an indulnak el a pályán, miközben hatezren nyugdíjba mennek.
Az áprilisban Brüsszelbe kiküldött konvergenciaprogramból még inkább kirajzolódik, hogy a kormány valójában mennyire tartja fontosnak az oktatást. Hiába mondják szakértők, hogy a sikeres országokban a közoktatás GDP-hez viszonyított aránya 6 százalék körüli. Mi inkább távolodunk ettől: míg 2016-ban a GDP 3,6 százalékát tették ki az oktatási kiadások, addig 2020-ban 3,4 százalékot szán erre a kormány. Arányaiban tehát egyre kevesebbet költ rá, miközben a rendvédelem és a közbiztonság költségvetése mind összegét, mind arányait tekintve jóval gyorsabban nő. A rendvédelem tervezett kiadásai egy év alatt 11,7 százalékkal emelkednek, vagyis e terület költségvetése több mint háromszor olyan gyorsan nőhet, mint az oktatásé. A honvédelemre pedig 28 százalékkal több pénz juthat 2021-ben, mint amennyit az idei évre terveztek erre a célra.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang június 26-án megjelent 2020/26. számában olvasható.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 26. számban? Itt megnézheti!
