Miután már nem a koronavírus-járvány elleni védekezés uralja a közbeszédet, az ellenzéki térfélen újra beindult az élet, felszínre hozva a jó ideje meghatározó kérdést: össze kell fogni a 2022-es országgyűlési választásokra, de vajon milyen konstrukcióban?
Szűk két év van a parlamenti voksolásig, a hivatalos egyeztetések egyelőre ott tartanak – legalábbis ez derült ki ellenzéki politikusokkal folytatott beszélgetéseinkből –, hogy már nagyjából megvan a leendő tárgyalások menetrendje. Azokon fogják kitalálni, hogy mi legyen az előválasztással, hány listával vágjanak neki a küzdelemnek, és mi legyen a közös programban. Ez persze nem jelenti azt, hogy informális egyeztetések ne zajlanának a háttérben, de a hivatalos tárgyalásoknak egyelőre csak az ütemezése van meg. Információink szerint augusztus végétől indulhat be érdemben ez a munka.
Abban, úgy tűnik, egyetértés van, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét előválasztáson találják meg – Márki-Zay Péter óvatosan máris bejelentkezett –, de a megoldandó problémák sora egészen hosszú. Mikor bonyolítsák le az előválasztást, hol adhassák le szavazataikat az érdeklődők, elvárható-e, hogy egy vidéki faluból, mondjuk, a megyeszékhelyre vagy egy nagyobb városba el kelljen utazniuk. Az is kérdéseket vet fel, hogyan reagálnának az ellenzéki pártok arra, ha például Dobrev Klára kerülne ki győztesen. A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselőjének neve rendre felmerül, ám információink szerint a végleges döntés még nem született meg a családban erről.
Több ellenzéki politikusnál felmerült az is, hogyan védekezzenek, ha a Fidesz szeretné „meghekkelni” a szavazást. Ez már az önkormányzati választások előtt is szóba került, ám nem látszott jele ilyen beavatkozási kísérletnek. Igaz, akkor szinte mindenkit meglepett, hogy mennyien éltek a lehetőséggel. Többen most tartanak attól, hogy a korábbi „sikeren” felbuzdulva a Fidesz ezúttal nem hagyja csak úgy lefutni a folyamatot. Erre néhányan azzal cáfoltak rá, hogy hiába a kormánypárt jelentős szavazói bázisa, erre nem tudna elég embert aktivizálni.
Hasonló téma a 106 egyéni jelölt kérdése. Itt is megegyezés van abban, hogy egy közös induló álljon szemben a Fidesz emberével, ahogy nagyjából az is elkönyvelhető, hogy a legutóbbi választáson győzelmet aratók újraindulhatnának. Ezt követi a következő megoldandó feladat, ahol többen is megméretnék magukat, ott is legyen-e előválasztás, ha igen, akkor mikor, egy időben a miniszterelnök-jelöltivel, előtte vagy inkább utána. Szorosan összefügg ezzel a slágertéma, mennyi lista legyen. Itt igen jelentős vita várható, hiszen egyelőre sem a Jobbik, sem pedig a Momentum nem állt bele abba, hogy elfogadnák az egy nagy közös lista ötletét. Bárhogy is, a listák elején szereplő politikusok nevéről a pártoknak a tárgyalóasztal mellett kell megegyezniük, ami szintén felveti, hogyan oldják ezt meg: közvélemény-kutatásokra alapozzanak – amiből mindenki találhat neki megfelelő számokat –, vagy éppen a korábbi választások alapján osszák a helyet.
Több ellenzéki politikus is felvetette azon aggodalmát, hogy a kormánypártok majd aszerint alakítják a választási szabályokat, hogy az ellenzéknek minél rosszabb legyen. Ha például a közvélemény abba az irányba tolná a pártokat, hogy együtt induljanak, a Fidesz és a KDNP könnyedén elfogadhatna egy olyan törvénymódosítást, amely szerint annyiszor 5 százalékot kell elérni a parlamenti bejutáshoz, amennyi párt összeállt. Jelenleg egy pártnál 5, két pártnál 10, három vagy annál több pártnál pedig 15 százalékos a küszöb, vagyis utóbbinál magasabb érték nincs előírva. Legalábbis egyelőre.
A megoldandó problémáknak itt még közel sincs vége. Egyelőre nincs megegyezés abban, hogy mikorra kell készen lenniük, hogy a kampány ne a személyi kérdésekkel teljen. Ahogyan többen szorgalmaztak egy közös programot is, bár itt is kérdés, hogy részletekbe menően ki kell-e dolgozni mindent, vagy elég csak a közös üzeneteket megtalálni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/28. számában jelent meg július 10-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 28. számban? Itt megnézheti!
