Rendkívüli ülést tart hétfőn és kedden a magyar parlament, a legfontosabb téma a koronavírus-járvány miatti uniós hitelfelvétel lesz.
Egyetlen dokumentumot fog tárgyalni hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés, mégpedig kormánypárti politikusok – Kövér László, Semjén Zsolt és Kocsis Máté – határozati javaslatát arról, mit képviseljen a kormány a tervezett közös uniós hitelfelvételről szóló tárgyalásokon. A közösség ugyanis egy jelentős összeg együttes felvételére készül a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében. – A helyzet súlyos, ezért kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az Európai Unió tagállamai közös hitelt vegyenek fel. Mi, magyarok, pontosan tudjuk, hogy minden hitelfelvétel kockázatos, ezért a hitel felhasználásakor észszerűen kell eljárni – írják a javaslatban.
A dokumentum egyúttal felhívja a kormányt mit képviseljen majd a tárgyalásokon. Ezek a pontok a következők:
- Az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük
- A gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai
- A folyamatban lévő, úgynevezett „hetes cikkely szerinti eljárásokat” a Következő Nemzedék EU Eszköz és az MFF elfogadása előtt le kell zárni
- Politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból nem támogathatóak
- A források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság” címszó alatt –
- elfogadhatatlan
Orbán Viktor miniszterelnök már a pénteki rádióinterjújában beszélt arról, hogy Magyarország nem fogja megvétózni a közös hitelfelvételt, de lesz néhány alapelv, amelyet képviselni fog.
A jogállamiság kapcsán – amely az elmúlt időszakban többször is előkerült, mint bármilyen uniós kifizetés esetleges feltétele – a kormánypárti politikusok által jegyzett javaslat azt fejtegeti, hogy az ilyen eljárások mára „ideológiai alapú politikai boszorkányüldözéssé váltak, megosztották a tagállamokat: párbeszéd helyett egyoldalú vádaskodást, kölcsönös megértés helyett feloldhatatlan konfliktusokat szültek, jogállami elvek helyett a politikai érdekérvényesítés eszközei lettek”. Azt is megjegyzi, hogy a „jogállamiság elvével maga a csomag sem egyeztethető össze, hiszen a javaslat előterjesztésének oka és legfőbb célja éppen azon országok gazdaságainak megsegítése, amelyek évek óta megszegik a közös uniós jog részét képező maastrichti kritériumokat”.
Az Országgyűlés hétfőn fog tárgyalni a dokumentumról, a vitában felszólalhatnak európai parlamenti képviselők is. Kedden pedig már a döntés is megszületik várhatóan.
