Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Csökkenhet a börtönzsúfoltság, még nincs meg a kártalanítás új szabályozása

Szerző: | 2020. július 13., 19:30 | Belföld

Varga Judit az átadáson (Fotó: Varga Judit Facebook oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

2750 új férőhelyet adtak át 10 magyarországi büntetés-végrehajtási intézetben. Az igazságügyi miniszter ígérete szerint teljesíti a kormány a parlament fideszes többsége által törvényben is elfogadott célt, vagyis szeptemberre megszűnhet a túlzsúfoltság a börtönökben, és ezzel a börtönzsúfoltság miatt a fogvatartottaknak kifizetett kártalanítások jogalapja is. Ismert, hogy a kártalanítások kifizetéséért kezdetben az ügyvédeket tette felelőssé a kormányzat. Később azonban megjelent az érvelésben a kártalanítási eljárások tulajdonképpeni oka és alapja, a börtönök túlzsúfoltsága is.

HIRDETÉS - AIP

A bíróságok a börtönzsúfoltság miatt ítéltek meg kártalanításokat a fogvatartottaknak, és ezt a problémát a börtönzsúfoltság megszüntetésével lehet orvosolni – erre az összefüggésre már korábban rávilágított Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, most pedig Varga Judit igazságügyi miniszter is.

HIRDETÉS - AIP

Az igazságügyi miniszter újonnan kialakított férőhelyeket adott át a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben. Ezzel egy időben még kilenc hazai intézetben – Állampusztán, Baracskán, Kiskunhalason, Miskolcon, Pálhalmán, Sopronkőhidán, Szegeden, Tiszalökön, Tökölön – avattak fel új épületszárnyakat, összesen 2750 új férőhely létesült. – Börtönt építeni egy demokráciában nem a legnépszerűbb intézkedések közé tartozik, mégis, a társadalmi igazságosság érdekében sokszor elkerülhetetlenné válik – jelentette ki Varga Judit.

Ez a kijelentés magyarázatot adhat arra is, miért tarthatta szükségesnek a kormányzat, hogy a „börtönbiznisz felszámolásának” célkitűzésébe „csomagolja” a férőhelyek bővítését.

A kormányzat „börtönbiznisznek” nevezte el azt a jelenséget, hogy közel két év alatt – mióta létezik a kártalanítás lehetősége – több milliárdos kártalanítást kellett a magyar államnak kifizetnie a fogvatartottak részére bírósági ítéletek alapján. Ezeket legtöbbször a börtönzsúfoltság miatt ítélték meg a bíróságok, mert a büntetés-végrehajtási intézetek tömegesen nem tudták teljesíteni a fogvatartás törvényben meghatározott minimumkövetelményeit: leggyakrabban azt, hogy a raboknak legalább 1,5 négyzetméter személyes élettér jusson. A kormányzat korábban azzal érvelt, hogy a fogvatartottak által megbízott, és őket képviselő ügyvédek felelősek a jelenségért, később viszont megjelentek azok a nyilatkozatok, amelyek szerint voltaképpen a börtönzsúfoltságra vezethetők vissza a kártalanítások.

Az igazságügyi miniszter mostani közleménye szerint szeptemberre érheti el Magyarország azt a – február óta már törvényben is meghatározott – célt, hogy a börtönzsúfoltság 100 százalék alá csökkenjen. Vagyis, hogy legfeljebb annyi fogvatartott éljen a magyar börtönökben, amennyien ténylegesen elférnek. Varga Judit ezúttal arra is tett utalásokat, hogy miért lehet szükséges bizonyos minimumkövetelmények betartása a fogvatartás során. Az MTI tudósítása szerint kifejtette, hogy egy börtönnek a XXI. században már más elvárásoknak kell megfelelnie, mint Szent István idejében. Egy összetett helyszín, mely egyszerre szól a büntetésről és arról, hogy az elkövetőt a büntetés letelte után visszavezessék a társadalomba. A munkáltatás, az oktatás, a jóvátételi programokban való részvétel mind ezt segíti.

A kormányzat azzal is érvel, hogy sérti a társadalom igazságérzetét a fogvatartottaknak a börtönzsúfoltság miatt juttatott kártalanítás, pedig annak lehetőségéről, összegéről és a fogvatartás minimumkövetelményeiről épp a fideszes igazságügyi minisztérium határozott 2016-ban. Ezt azután tette meg, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság számos esetben elmarasztalta a magyar államot, mivel a magyar büntetés-végrehajtási intézetek nem teljesítették a fogvatartásnak azokat a minimumkövetelményeit, amelyek az ENSZ Közgyűlése kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódról és büntetésről szóló egyezményen alapulnak, és ami miatt korábban Magyarországon nem volt lehetőség jogorvoslatot kérni.

2020 elején a kormányzat mégis arra a következtetésre jutott, hogy az általa nem sokkal korábban megalkotott rendelet alapján „igazságtalanul” fizette ki magyar állam a kártalanításokat a fogvatartottaknak. A kormánynak az eredeti törvény alapján május 15-ig kellett volna a kárpótlás új szabályozását kidolgoznia – ezt a koronavírus-járvány első hullámának idején október végére halasztották –, míg szeptember végéig azt kell biztosítania, hogy a börtönök kihasználtsága ne haladja meg a száz százalékot. 

A jogerősen, a bíróságok által megítélt kártalanítások kifizetését a kormány javaslatára ugyanebben a törvényben fel is függesztette a parlament februárban. Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő akkor kifejtette: alkotmányossági aggályokat vet fel a törvény. – Ha valamikor kötelessége Áder János államfőnek, hogy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól, akkor az pont egy ítéletek végrehajtását felfüggesztő parlamenti döntés – írta a Hvg.hu-n a törvény elfogadásakor. Az államfő azonban aláírta a jogszabályt, majd a kormány javaslatára májusban a parlament meg is hosszabbította a jogerős ítéletek végrehajtásának felfüggesztését az év végéig, így a törvény hatályba lépése után bíróságok által megítélt kártalanításokat elméletileg továbbra sem fogja kifizetni a magyar állam.

Mivel viszont a jogerős bírósági ítéletek végrehajtását a magyar állam mindettől függetlenül sem kerülheti el, ezért az azóta jogerősen megítélt kártalanításokat – ha lesznek ilyenek – előbb-utóbb ki kell majd fizetnie. Arra pedig februárban és májusban elfogadott törvények is utalnak, hogy valamiféle kártalanítási eljárás a fogvatartottak számára a jövőben is létezni fog.

A fogvatartottaknak megítélt kártalanításokból ugyanis törvény szerint „első körben” azt a kártérítést kell kifizetni, amellyel az elkövető a sértettnek tartozik, ha van ilyen. Erről a sértettnek vagy az áldozat hozzátartozójának nyilatkoznia kell. Mint Varga Judit elmondta: törvényjavaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé a sértettek jogainak előtérbe helyezése érdekében, hogy már lezárt ügyekben is lehetőség legyen utólagos sértetti kártérítés igénylésére.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának közleménye szerint Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110-110, Tökölön 220, Baracskán és Veszprémben 330-330, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Miskolcon pedig 550 fogvatartott –összesen 2750 fő – befogadására alkalmasak azok az új intézeti épületszárnyak, amelyek közös átadóünnepségét a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották.
Azt írták: az elkészült beruházások szeptemberre a büntetés-végrehajtási intézetek telítettségét száz százalék alá csökkentik, a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló alapterület 25 950 négyzetméterrel bővült.

Németh Éva, a veszprémi intézet parancsnoka elmondta, hogy a bővítéssel a zsúfoltságuk száz százalék alá csökken. Hangsúlyozta: az új objektum mind a személyi állomány, mind a fogvatartottak részére az uniós normáknak és előírásoknak megfelelő elhelyezést biztosít.

Címkék: börtönzsúfoltság, büntetés-végrehajtás, kártalanítás, Varga Judit


Egy autósbolt megelőzte ugyan a kormányt, de végül csak megjelent a szigorításról szóló rendelet

Egy autósbolt megelőzte ugyan a kormányt, de végül csak megjelent a szigorításról szóló rendelet

Egy korábban kiszivárgott dokumentum után megérkezett a hivatalos kormányrendelet is. A járműszervizek, a piacok, a lottózók és az újságosok is nyitva maradhatnak, a kaszinóknak valóban zárniuk kell. Fellélegezhetnek az ügyvédek és az állattenyésztők is. A maszk mindenhol kötelező lesz. Mutatjuk a részleteket!

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Barabási Albert-Lászlóval

Árnyék podcast – durvuló közbeszéd – és hol van még a gödör alja

Pin It on Pinterest