HIRDETÉS
HIRDETÉS

Bogdán László: Ketyeg már a cigányplutónium – Cserdi polgármesterére emlékezünk

Szerző: | 2020. július 14., 11:30 | Belföld

Bogdán László (Fotó: Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

2020. július 14-én elhunyt Bogdán László, Cserdi polgármestere. 2019 őszén adott interjút a Magyar Hangnak, most online is elérhetővé tesszük a beszélgetést.

A Láthatatlan Magyarország Facebook-csoport a 2019-es év civil polgármesterének választotta meg Bogdán Lászlót, Cserdi polgármesterét. Ezen apropóból beszélgettünk a baranyai településvezetővel, szóba került az önkormányzati választás is meg a drogdílerek, akiknek „odaléptek”.

– Cserdiben is krumpliszezon van?
– Nem, fűszereket csomagolunk odahaza.

– A választási krumpliszezonra céloztam.
– Olyan sincs szerencsére. Cserdiben mi osztogatunk. Legutóbb volt egy flashmobunk, ahol megállítottuk az autókat, és egy rekesz saját termelésű paradicsomot adtunk az áthaladóknak. Mert csak az tud, akinek van. És így kevésbé mondják ránk, cigányokra, hogy büdös tolvajok vagyunk. A többség köszönettel elfogadta. De így is volt, aki közölte, hogy jó lesz a disznónak.

– Komolyan, nem jelentkezett be az országgyűlési képviselő, hogy jön-ne a krumpliosztó stábjával?
– Nem vagyok benne a pakliban, és így aztán Cserdit elkönyvelték egy kormányellenes fészeknek. Pedig korábban mindig a fideszes szavazatok voltak többségben, most pedig nem rájuk szavaztak. De ez így természetes. Attól, hogy szóba állok Gyurcsány Ferenccel, még nem lettem DK-s, attól, hogy Botka Lászlót megvendégelem lecsóval, nem lettem szocialista, fideszessé sem váltam attól, hogy itt járt nálunk Czibere Károly államtitkár, és attól, hogy mostanában sok üzenetet váltunk Vona Gáborral, még nem lettem jobbikos. Akármelyik oldal politikai szereplője jön is a településre, fogadni kell, és meg kell adni neki a tiszteletet, ez a legkevesebb, amit tehetünk. Én mindenkit fogadok, de haljak meg, én soha nem mondtam senkinek, hogy szavazzon is bárkire. Ezt ugyanis egyszerűen nem szabad. Meg kell becsülni az embereket.

– Mások viszont megteszik, és a korábbi eredményeket látva, hallgatnak is sokszor a csomagosztókra.
– Ha arra keressük a választ, hogy miért van a cigányok között olyan sok pörköltös ember, akkor először is jó, ha tudjuk, hogy mekkora úr tud lenni a szükség. Nem ezeknek az embereknek a szégyene az, hogy oda szavaz, ahol enni kap. A szégyen az, hogy nem volt még kormány, amelyik rendezte volna ezt a kérdést. Október 13-a ezért félelmetes lesz. Megint a cigányokból fognak hülyét csinálni. Így aztán négy-öt évente előrántanak minket egy tál meleg ételért. És aztán egyrészt kapjuk a megvetést, a közutálatot, másrészt pedig azt a cinikus magyarázatot, hogy ha nincs ételük a cigányoknak, hát termeljék meg maguknak.

– Cserdiben végül is ez történik.
– Igen, de ez akkor is cinikus.

– Miért, az ORÖ (Országos Roma Önkormányzat) és az integrációs források nem jelentenek segítséget?
– Éppen ellenkezőleg, a cigány-önkormányzatok jelentik az egyik legnagyobb problémát. Na, ott tényleg megy a szavazatvásárlás, és olyan zöldségeket hordanak össze már vagy harminc éve, hogy azok bizony már gyökeret is eresz-tettek. Magamat leszámítva nem tudok még egy olyan közéleti cigány szereplőt, aki kimondta volna, hogy értelmetlen csinálni ezt az egészet. A nagy integrációs zsugából ugyanis olyan kicsi pénz jut el a településekhez, hogy az sem-mi másra nem jó, csak a többségi társadalomban élő sztereotípiák erősítésére. Gondolok itt a hangos romanapokra: hát azt fogják mondani, hogy na, erre jut pénz. Pedig sokkal szomorúbb, hogy igazából csak erre jut pénz.

Ha pedig nagyban nézem, akkor még mindig azt látom, hogy harmadik kétharmad után is Farkas Flórián jön elő. Ő a Jolly Joker. Ez az ember dönt az integrációról, miközben a cigány tanulóink és értelmiségünk nem akar vagy mer megszólalni, mert annyira tragikus és ostoba ez a helyzet. Pedig lassan fel kéne ébredniük és szembenézniük azzal, hogy nekik kell majd kezükbe venniük a cigányság kérdését. Ha egyszerűen csak feloszlana az ORÖ, már akkor is javulna a többségi társadalom megítélése.

– Orbán Viktor a legutóbbi Fidesz-kongresszuson az mondta, hogy most aztán tényleg jön az integráció.
– Vannak kitűnő szakpolitikusok a kormányban, akikről én nem feltételezem a rossz szándékot. Megbízták most Vecsei Miklóst ezzel a feladattal, aminek nagyon örülök. Ha megkérne, hogy segítsek, mennék is azonnal. Neki elhiszem, hogy ő tényleg tenni akar valamit. Vagy ott van Langerné Victor Katalin, ő is remek szakember. De most egy lebutított példát hozok. Én készséggel elhiszem, hogy nekünk kell az új Népstadion, de halkan azért megkérdem, hogy velünk mi lesz? Úgyhogy ha valóban érdekelné a kormányzatot a cigányság kérdése, akkor egy óra alatt meg lehetne oldani. Jöjjön már végre egy vezető, aki feladatának érzi a cigányprobléma megoldását. Ha csak az elmúlt harminc évet nézzük, akkor soha egy kormányfőtől nem hallottam még azt, hogy egy picit több belátást kérjen a cigányok kapcsán. Elvárjuk az 58 éves cigány asszonytól, aki alig tudja leírni a nevét, hogy miután kiraktuk a közmunkáról, és elküldtük napocskát rajzolni a kompetenciaképzésre, hogy 27 ezer forintból éljen meg, járassa iskolába a gyerekét, nevelje őt, etesse őt, és aztán persze szavazzon megfelelően. Mindig őt próbáljuk integrálni, a többségi társadalomtól miért nem várjuk el, hogy megértse ezt a szegény asszonyt és az ő sorsát? És mikor lesznek végre cigány reklám arcok? Én bevállalnám a tetűirtót is, de jelenjük már meg mi is végre fogyasztóként. Legyen már benne a köztudatban, hogy cigánnyal is érdemes reklámozni.

– A köztudatban ma a cigányságot a legtöbben valószínűleg a közmunkával kapcsolják össze. Egy időben célja volt, hogy megszüntesse a faluban a közmunkát. Most hogy áll ez a vállalása?
– Jobban, mint korábban gondoltam. Tizenkilencen vannak már csak, ami ahhoz képest is szép szám, hogy 500 fős a falu. De ebben nem ez a nagy szám, hanem az, hogy korábban 121 volt. Azért jó ez a csökkenés, mert a közmunka az embert konzerválja, vagy ha úgy tetszik, savanyú uborkát csinál belőle. Nem lesz igénye semmire, csak ha kikerül belőle. Nem hiszek az alapjövedelemben sem, hiszen ha én kapok munkát, akkor azt végezzem el tisztességesen, és fizessenek meg érte tisztességesen. Hát gondoljunk bele, Budapestet a cigányok kubikolták ki, a csikkeket is mi, cigányok szedjük össze, és ezért mi vagyunk lenézve, nem az, aki eldobta.Cserdiben talán ennek a csökkenő tendenciának is köszönhető, hogy 20-25 embernek jogosítványa lett. A fiatalok elkezdtek házakat vásárolni. Harmincéves srácok pár év alatt sokszor többet értek el, mint a szüleik 50 év alatt. Javultak a bűnügyi statisztikáink is, már nem vagyunk rajta a Belügyminisztérium legproblémásabb településeinek listáján sem.

– A kis Bogdán Laci még putriban élt, és dögkútból evett. Azoknak a mai srácoknak, akinek ma is dögkútból kell enniük, miben mások az esélyei, hogy szakítsanak ezzel? Hiszen dögkutak sajnos ma is vannak, és bizony még mindig rengetegen szorulnak rá, hogy egyenek belőle.
– Igen, én voltam a legsoványabb, ezért engem engedtek le a dögkútba. Egyszer beszakadt alattam egy elpusztult tehén bordája, én meg kicsi voltam, azt hittem, hogy a halottak húznak le. A cigányok pedig köztudottan rettegnek a halottaktól, ezért aztán kiabálni kezdtem, hogy húzzanak fel. De nem húztak fel, megnyugtattak, hogy az csak a tehén. Általánosítva azt tudom mondani, hogy néha nem elég az, hogy valaki akarjon kitörni. Fogadni is kell a kitörőket. Ezért leszek nagyon szomorú, ha a mai srácokra gondolok, mert sajnos nem tudok mást mondani, mint azt, hogy egy jó darabig szükségük lesz ezekre a dögkutakra.

– Viszonylag friss hír, hogy egy elemzés szerint a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét.
– Ez egy nagy szám, amiben már nemcsak cigányok vannak. De ez is olyan probléma, amit egy óra alatt meg lehetne oldani. Ha azt a pénzt, amit integrációra költöttek, oda-adták volna a romáknak, akkor ma már minden cigány a Rózsadombon lakhatna, nem szegregált telepeken. Mondok egy konkrét példát is. Volt például a Bari shej program, amelyet egyébként éppen Cserdiben jelentett be Czibere Károly, az akkori szociális ügyekkel foglalkozó államtitkár. A program lényege az volt, hogy meggyőzze a cigány lányokat arról, a korai gyerekvállalás helyett mennyivel jobb a továbbtanulás. Mégis visszaküldtem ezt a programot. Komolyan azt hiszi bárki is, hogy az megoldás bár-mire is, ha kifizetek egy mentornak 800 ezer forintot, a tanfolyamra járó lányoknak meg adunk egy spirálfüzetet? E nélkül is gimnáziumokba, szakközépiskolákba járnak a lányaink. De ehhez nekem semmi közöm, ez az ő érdemük.

– Most pedig egy idézet következik. Öntől. „A valóság meg az, hogy ma Magyarországon 320–350 település van, ahol többségében cigányok élnek. Mi lesz ezekből a régiókból 20-30 év múlva? Rezervátum?”
– Igen, ez egy kétéves interjú. Milyen érdekes, most a kormány pont ennyi településsel fog foglalkozni, pedig nem beszéltem a kabinettel, velem nem állnak szóba. De nem jó érzés azt látni, hogy ezek a korábbi, sokszor provokatívnak szánt mondataim valóra válnak. Nem veregetem meg miattuk a vállam, sőt inkább félni kezdek ilyen-kor. Ennek a folyamatnak valamiféle robbanás, egy cigányplutónium lesz a vége, mert minél szegényebb egy réteg, annál kevesebbet fog veszíteni. 2060-ra duplájára is nőhet a cigányság, amivel nem a származásuk a probléma, hanem hogy jó eséllyel kilátástalan mélyszegénységben fognak élni. Meg kell várnunk, mire tömegeknek lesz minden mindegy? Azt akarom, hogy az emberek értsék végre meg, hogy itt vagyunk mi, cigányok nagyon sokan, nem annyian, amint amennyit a Központi Statisztikai Hivatal mond, és nem fogunk egyhamar eltűnni a Bermuda-háromszögben. Különösen ha azt vesszük, hogy a magyar nőknél a születési arány úgy néz ki, hogy míg 100 nőnek születik 140 gyereke, addig ez a cigányságnál úgy néz ki, hogy „három az egyben” születünk. És ez nem kapucsínó.

– Segítene ezen a helyzeten bármit is néhány fóliaház? Korábban még a telepek felszámolása helyett ezt szorgalmazta.
– Jó lenne, ha végre ránk bíznának valamit. Nem a közmunkás lapáttologatásból lesz előrelépés. Én hiszek abban, hogy, mondjuk, az Ormánságban dinnyét termesztenének. Egy ilyen modern fóliasátor megvan 400 millióból, kicsit olcsóbb, mint az ORÖ által eltapsolt pénzek, csak hát Cserdivel ellentétben az ORÖ még nem tett le semmit az asztalra, egyetlen szem paradicsomot sem. Milyen jó len-ne, ha Kalocsa környékén a cigányok által termelt paprikából füstös paprika lenne, és akkor ezt nem kellene Spanyolországból venni.

– Forgács István Agroma programjában is valami hasonló szerepel.
– Pistivel jóban vagyunk, és szeretem benne, hogy alternatívát mutat, nem pedig másokra mutogat. Ez nagy különbség ám. Mond valamit, amire igaz, hogy nem történik semmi, de én értékelem a szándékát. És soha nem feltételezem róla, hogy rosszat akar, amit nem tudok elmondani Farkas Flóriánról.

Forgács István: Az idénymunkának és a közmunkának el kellene tűnnie | Magyar Hang

– Beszélhetünk ezekről, de egy tanulmány szerint 2051-re gyakorlatilag elnéptelenedik az Alföld, a megyeszékhelyek körül megnövekszik a népesség, a többi elnéptelenedik, más részek pedig…
– …elcigányosodnak, mondjuk ki. A vidéken élő cigányok voltak eddig is a bűnbakok, akik miatt semmit nem lehet csinálni a településen, akik miatt – úgymond – nem fejlődik a falu. Úgyhogy mindenki megutálta a cigányokat, amit aztán szépen tovább is adtak, a sérelmek halmozódtak. Emiatt is tartunk ott, ahol most cigánytémában. A mai kiskamasz cigányokkal már nem bír senki. Sem a tanár, sem a pap, sem a rendőr, senki. Megjelentek a pitlák drogok és az uzsorabajnokok, ők tartanak a kezükben mindent. Ez a harminc év mérlege. A vidéki Magyarország meg? A magyarok öregszenek, a cigányok fiatalodnak. De ezt látjuk most is, szóval ketyeg már a cigányplutónium. És még egyszer mondom: ebben a robbanó elegyben nem a cigányság jelenti a veszélyforrást, hanem szegénységük mértéke. Brutális zónák jönnek majd létre, és ha ezen a már említett 300 településen nem sikerül öt éven belül változni, akkor már késő lesz. Félek, hogy még a mi életünkben megvalósulnak azok a szegregátumok, amelyek fölött a rendőr is repülővel megy el.

– Lesz-e ezeknek a falvaknak önkormányzata? Korábban szó volt a megszüntetésükről.
– Ahogy minden érintett település polgármestere, úgy kaptam levelet én is Orbán Viktortól, hogy ez nem igaz. Bízom abban, hogy ez így is lesz, mert ahol ennek a fajta önkormányzatiságnak vége, és ha újra eljön az a már ismert világ, hogy a járási vezető mondja meg, hogy ki a tanácselnök, és hogy kinek lesz járdája, akkor végleg le-mondhatunk a vidékről.

– Említette a pitlák drogokat. Cserdiben is jelen van a herbál és a kristály?
– Korábban jelentkezett ez nálunk, mint országosan, Cserdiben már 2008-ban felbukkantak ezek a szerek. Sajátosan és keményen léptünk fel a terjesztő srácok ellen, de nem akarok erről többet beszélni, mert jönnek a jogvédők, és közlik, hogy ehhez nincs jogom. És nem is jött rá integrációs tőke az unióból, hogy oldjuk meg az olcsó kábítószer okozta krízis-helyzetet, úgyhogy egyszerűen csak odaléptünk nekik, de megérte, mert nincsenek zombijaink az utcán. A világ legrosszabb állása amúgy egy múltjában megfertőzött cigány faluban vezetőnek lenni. Öt perc alatt az utcán vannak a döntéseink, és olyanok éltéről döntünk sokszor, akikkel együtt nőttünk fel. És hiába gondoljuk mi azt, hogy ez pozitív, lehet, ő negatívumként éli majd meg. De amire büszke vagyok, hogy polgármesterként soha nem rúgtam ki senkit, soha nem szabtam ki pénzbüntetést. A munkából későknek például a Micimackót kellett olvasnia a többiek előtt.

– Miért pont a Micimackót?
– Inkább nyomassam nekik a Büntető törvénykönyvet csak azért, mert cigányok? Nem, a Micimackó sokkal jobb. Az tele van barátsággal.

Ez az interjú eredetileg a Magyar Hang 2019. október 11-i számában jelent meg.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/41. számban? Itt megnézheti!

Címkék: Bogdán László, cigányság, Cserdi, Farkas Flórián, kábítószer, közmunka, önkormányzat, önkormányzati választás, ORÖ, szegénység, szegregátum, vidék


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest