Megszavazta az Országgyűlés a rövidtávú szálláskiadás korlátozásának lehetőségét, amiről így az önkormányzatok dönthetnek, akár teljesen megtiltva vagy korlátlanul engedélyezve a településen vagy a kerületben a lakások Airbnb-ztetését. A Jobbik és az LMP felszólalói több ponton kifogásolták, de támogatták a javaslatot.
Az Országgyűlés 149 igen szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a javaslatot az LMP és a Jobbik képviselői, illetve öt, korábban a Jobbikban politizáló független képviselő és a német nemzetiségi képviselő szavazatával. Font Sándor fideszes honatya – a Parlament honlapján szereplő hivatalos adatok szerint – nemmel szavazott.
A javaslat három törvényt módosított annak érdekében, hogy a jövőben az önkormányzatok korlátozhassák a rövidtávú, turisztikai célú lakáskiadást – ha úgy látják jónak, akár nulla napra is, ezzel megtiltva az ilyen tevékenységet a településen vagy a kerületben. A javaslat arra is lehetőséget ad, hogy bírsággal vagy a tevékenység megtiltásával szankcionálja az önkormányzat azokat a lakástulajdonosokat, akik bejelentés nélkül végzik ezt a tevékenységet.
A kormánypárti képviselők és Dömötör Csaba államtitkár is hangsúlyozta az Airbnb-ztetés lakásbérleti árakat növelő hatását – és a korlátozás ár- és bérletidíj csökkentő hatásait – ami miatt számos európai városban korlátozták már korábban e szolgáltatás működését. Valamint kitértek a társasházakban kialakult konfliktushelyezetekre, és a szállodák érdekeire is, amelyek az Airbnb korlátozását indokolhatják.
A jobbikos Lukács László György jelezte: pártja támogatja a javaslatot, de szerintük nem az önkormányzatokra kellene hárítani a felelősséget, hogy a lakhatási és adóbevételi szempontokat figyelembe véve ők határozzák meg, hogyan korlátozzák az Airbnb-t. Szerinte ez nagy teher lesz az önkormányzatok vállán, és egyszerűbb lenne központilag szabályozni a kérdést, már csak azért is, mert a lehetséges adóelkerülő magatartás rövidre zárása így lenne lehetséges. „Annak is célnak kellett volna lenni, hogy minél több szállásadót bevonjanak a közös teherviselésbe” – mondta a képviselő, aki szerint a szabályozott terület legalább fele érintett az adóelkerülésben, és ennek visszaszorításához központi döntésre lenne szükség. Hozzátette: a Jobbik már 2010 óta azon az állásponton van, hogy a fiatal családok számára állami bérlakásprogramot indítsanak, amelyben 6-8 éven belül tulajdont tudnának szerezni az ingatlanon a benne lakók.
A KDNP-s Aradszki András szerint azért fontos, hogy az önkormányzatnál maradjon az Airbnb szabályozása, mert a helyi adó szempontjából ők tudják azt vizsgálni, hogy valóban bejelentve üzemelnek-e a szálláshelyek. Szerinte ebben a tekintetben Magyarország viszonylag jól áll, a szolgáltatás honlapján megjelenő szálláshelyek háromnegyede adózás szempontjából átlátható, bejelentett.
Az LMP-s Csárdi Antal jelezte, hogy pártja is támogatja a javaslatot, de emlékeztetett arra: bármikor, amikor valamelyik másik törvény kapcsán szóba került a lakhatás kérdése, mindig lepattantak a kormányzati oldalról, amely azzal érvelt, hogy nincs semmiféle lakhatási válság, az embereket pedig tulajdonhoz kell segíteni, mivel maguk is ezt akarják. „Kicsit az az érzésem van, mintha beléptem volna a varázsajtón” – utalt a képviselő arra, hogy a lakhatási válság kapcsán a kormányzat hirtelen teljesen ellentétesen kezdett kommunikálni, mint korábban „Örülök, hogy észrevették, hogy lakhatási válság van. Még akkor is, ha pontosan tudjuk, hogy mi motiválta ennek a törvényjavaslatnak a megszületését: a fideszes turisztikai érdekeltségek lobbija szülte ezt a javaslatot. A járvány gazdasági következményei és a turizmus összeomlása okán hihetetlenül nagy válságban van a szállodaipar” – mondta a képviselő.
A képviselő felhívta a figyelmet arra is: a részleteket kormányrendeletben fogja szabályozni a kormány, ennek tartalmáról pedig semmit nem lehet tudni, tehát szerinte nem igaz, hogy az önkormányzatok megkapják a jogot, hogy szabályozzák a rövidtávú lakáskiadást. Az időtartamot, hogy hány napra adható ki egy lakás, valóban szabályozhatja az önkormányzat, de szerinte „minden törvény annyit ér, amennyit be lehet belőle tartani”.
– Ha az államhoz kerülnek a szállásadókkal kapcsolatos adatok, hogyan ellenőriz az önkormányzat? Eddig ez úgy történt, megnézték a hirdetéseket, elmentek a helyszínre, így ellenőrizték, hogy jogszerűen működik-e egy szálláshely-szolgáltató. Ennek hatékonyságát jól mutatja, hogy az V. kerületben minden hónapban találunk engedély nélkül működő motelt vagy szállodát. Kérdés, hogy az adatfolyamból hogyan fog részesülni az önkormányzat, hiszen ez az ellenőrzés alapja – mondta.
A Párbeszéd részéről Kocsis-Cake Olivio szólalt fel. Ő is emlékeztetett: az utóbbi időben drasztikusan megemelkedtek az albérletárak és a kormány nem lépett, emiatt a kispénzű emberek lakhatása került veszélybe, és főállásban dolgozók sok esetben csak egy szobát tudtak bérelni. „Többször kértem itt a kormányt, lépjen ez ügyben, a válasz általában cinikus és lekezelő volt. Mi történt hirtelen? Az történt, hogy hirtelen a torta nagyon kicsi lett, a válság miatt a következő években visszaesik a turizmus, és az Önök egyik legfontosabb gazdasági csoportja, aki átvette a szállodaipart, ezt kérte Önöktől. Nem azért léptek, mert a magyar emberek érdeke azt kívánta, hanem mert a gazdasági lobbi csoportok ezt kérték” – mondta a képviselő, aki szerint a PM ezzel együtt jó megoldásnak tartja, hogy az önkormányzatokra bízzák a kérdést, ugyanakkor szerintük olyan szabályozásra lenne szükség, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzat a lakhatási válságot kezelje, azt viszont ne büntesse, aki jövedelemkiegészítésként, nem üzletszerűen Aribnb-ztet lakást.
A független Volner János a túlturizmus problémájáról is beszélt. Szerinte a bulituristák ezrei, az emelkedő albérletárak és csökkenő adóbevételek összefüggő kérdések, és azért nem lehetne az önkormányzatokra bízni a kérdést, mert fontos társadalompolitikai kérdéseket ölel fel – például, hogy a nagyvárosok belső kerületeiből a növekvő árak miatt kiszorulnak a helyi lakosok – amit szerinte kormányzati szinten kellett volna, már sokkal előbb is, koordinálni. Ennek egy egységes városfejlesztési koncepcióval kellene párosulnia, amely akár azzal is járhatna, hogy a most fejlesztendő rozsdaövezetekben biztosítanak teret a bulituristáknak, ott helyeznek el szórakozóhelyeket, amelyek átvállalnak a belső kerületek terheléséből, és nem zavarják az ott lakó embereket.
Dömötör Csaba államtitkár válaszolt a felszólalásokra. Szerinte az önkormányzatoknál van meg a megfelelő tudás arról, hogy milyen a szálláskiadás hatása „Azzal egyetértek, hogy az adóelkerülési vonatkozásokkal is foglalkoznunk kell. Érdemes megnézni a görög példát, ahol kifejlesztettek egy olyan programot, amely kiszűri azokat a szálláshelyeket, amelyek nem rendelkeznek nyilvántartási számmal. Berlinben szintén csak nyilvántartási számmal lehet ingatlanokat kiadni, Dániában azokat jutalmazza a rendszer, akik hajlandóak megállapodást kötni a hatóságokkal, Párizsban nyilvántartási számnak kell szerepelnie a hirdetésekben, Barcelonában intenzív együttműködése van az adóhatósággal az Airbnb-nek. Vannak nemzetközi példák hatékony együttműködésre” – mondta Dömötör, és azt is hozzátette: „nem akar tippeket adni az önkormányzatoknak” – ezzel egyértelművé tette, hogy ezen feltételek kialakítása az önkormányzatok feladata lesz Magyarországon.
Csárdi Antal kérdésére az államtitkár azt válaszolta: a helyi jegyzők eddig és ezután is tudták ellenőrizni a szálláshelyek működését, és a szálláshelyek állami nyilvántartása is elérhető. Közben szerinte a Párbeszéd hadviselést folytat a turisztikai ágazat képviselői ellen, amikor a válsághelyzet miatt segítő kezet kell nyújtani az ágazatnak. Az adóelkerülés kapcsán utalt arra: óvna attól, hogy ez a lehetőség megnyissa „a nagyszabású adóemelések kiskapuit, a kormány ugyanis nem szeretne adót emelni”.
A lakhatási problémákkal kapcsolatban a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) és a babaváró támogatással érvelt.
