Ötven pontban foglalta össze az iskolaérettségi törvénnyel kapcsolatos panaszokat a Szülői Hang civil közösség. Idén először, 2020 szeptemberétől nem az óvoda és a szülő megegyezése, hanem már az Oktatási Hivatal engedélye kell ahhoz, hogy egy gyermek hatéves kora betöltése után is óvodában maradhasson – az augusztus 31-ig hatodik életévüket betöltő gyerekek egyébként automatikusan iskolába kerülnek. A kérelmeket év elején kellett beadni az Oktatási Hivatalhoz, az elbírálással kapcsolatban pedig számos panasz jutott a Szülői Hang tudomására.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ombudsman kérésére sem halasztotta el az új szabályozás bevezetését, amely sok családnak okozott stresszt és bizonytalanságot az érintett szülők beszámolói és a Szülői Hang civil közösséghez érkezett visszajelzések alapján. A 2019 őszén elfogadott törvénymódosításból derült ki, hogy következő évben olyan, hatodik életévüket betöltő gyerekek is iskolába kerülhetnek, akik a 2019-2020-as tanévben még középső csoportosok voltak. A módosítást, amelyet a gyakorlat egységesítésével indokolt a kormány, számos kritika érte a szülők és óvodapedagógusok részéről is: az érintettek számára váratlan bevezetésén túl azért is, mert a jövőben nem a gyermeket jól ismerő óvodapedagógus a szülővel együttműködésben dönt a beiskolázás elhalasztásáról, hanem a gyermektől távol eső Oktatási Hivatal. Ráadásul a döntés szempontrendszerét máig nem hozták nyilvánosságra, így azt sem lehet tudni, mi alapján döntöttek a gyermekek beiskolázásról.
A halasztási kérelmek többségét elfogadta az Oktatási Hivatal, több mint ezer esetben ugyanakkor elutasították, ezt a Szülői Hang civil csoport szerint sok szülő sérelmezte. A civil szervezet attól is tart: sokan azért nem kértek halasztást, mert nem kapták meg a megfelelő tájékoztatást.
A Hvg korábbi értesülése szerint 22 esetben vállalták a szülők a bírósági eljárást, mert gyermeküket iskolaérettnek nyilvánították ám a bíróság az esetek többségében nem vizsgálta érdemben a szülők kérelmét, az általuk korábban beszerzett szakszolgálati vagy orvosi szakvéleményeket sem. – A visszajelzések alapján a bíróság többségében az Oktatási Hivatalnak adott igazat úgy, hogy a szülők által előterjesztett panaszt és a szülők érvelését alátámasztó dokumentumokat érdemben meg sem vizsgálták, és nem rendeltek ki szakértőt a bírósági eljárásban sem, sőt az esetek nagy többségében az Oktatási Hivatal eljárásának megismétlését sem kérték. Bár a szülők panasza jellemzően pedagógiai jellegű, a bíróság mégis az esetek nagy részében csak a formai eljárásrendet vizsgálta, a szülők saját véleménye és az általuk csatolt dokumentumok pedig nem számítanak hivatalosnak a bíróság szemében. Csupán kivételes esetben adott igazat a bíróság a szülő panaszának, míg az esetek nagy többségében helybenhagyták az Oktatási Hivatal korábbi határozatát – írta a Szülői Hang.
A sajátos nevelési igényű gyermekektől (SNI) a törvénymódosítás automatikusan megvonta azt a jogot, hogy a többieknél egy évvel tovább maradhassanak óvodában. A Szülői Hang egy olyan szülőről is tud, aki emiatt az Alkotmánybíróságnál panasszal élt. Mint a civil szervezet írja: a szülő azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a gyermekét megfosztották a jogaitól, és senki sem segített megtalálni a számára legmegfelelőbb megoldást, ráadásul a szülő a döntéshez indoklást sem kapott.
– Bár a Hivatal az esetek többségében elfogadta a szülők kérelmét, ugyanakkor több mint ezer esetben elutasította azt, és a nyilvános, egységes kritériumrendszer hiánya, valamint a jogorvoslati lehetőség reménytelensége miatt a szülők jogfosztott, kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, amint azt 50 pontunkban részletesen kifejtjük. Ráadásul a korábbi évekhez képest mintegy tízezer család nem adott be kérvényt, sokan közülük vélhetően a nem megfelelő tájékoztatás és a szakmai segítség hiánya miatt – ők az új törvény valódi vesztesei, akik kimaradnak a hivatalos statisztikákból – írja a Szülői Hang.
A szervezet arra is felhívta a figyelmet: elsősorban gyermeknevelési kérdés az, hogy a gyermek számára előnyösebb-e megkezdeni az iskolát, vagy inkább maradjon még egy évet óvodában. – A hatéves kisgyermekekkel kapcsolatos pedagógia döntést az őt alaposan ismerő szülők és óvodapedagógusok tudják jól és felelősségteljesen meghozni. Az új törvény elkeni a felelősséget az Oktatási Hivatal, a szakszolgálat és a bíróság között úgy, hogy a hivatali döntésért senki sem vállalja a személyes felelősséget. Az új törvény elvette a szülők jogát arra, hogy gyermekükről az őt ismerő óvodapedagógussal közösen döntsenek, miközben az új rendszerben sem nyilvános döntési kritériumok, sem érdemi jogorvoslati lehetőség nincsen, és így a rendszer önkényesnek tekinthető – vélekedett a Szülői Hang.
