Döntött az Országgyűlés: a kereskedelmi törvény változtatása az ital-nagykereskedelem piacát úgy módosítja, hogy megtiltja a kizárólagos terjesztési szerződéseket a fogyasztók és a hazai gyártók érdekeinek védelmében. Ez valójában a sörpiacon hozhat igazi változást.
A törvényjavaslat kezdeményezője, a Fidesz-alelnök Kósa Lajos szerint azért kellett lépni, mert az önkorlátozás nem működött: a sörpiac 166 milliárd forintos teljes forgalmából 2018-ban 163 milliárd a három legnagyobb sörgyártóhoz tartozott. A javaslat pártolói (ezért lobbizott a parlamentben a Csíki Sört gyártó Csiki Sörmanufaktúra is) szerint tisztességes helyet kell biztosítani a magyar üdítőital- és sörgyártóknak a piacon, különösen a hazai kisüzemi sörágazatnak, amelyet a koronavírus miatt bevezetett korlátozások komolyan sújtottak. – Nem pusztán a járvány miatt fogadta el az Országgyűlés épp most a kisüzemi sörágazatot segítő jogszabályt, már régóta lobbiztunk ezért – mondta lapunknak Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke.
Jelenleg a külföldi kézben lévő nagy sörgyárak (Heineken, Borsodi és Dreher)
a teljes forgalom döntő részét viszik el, a közel száz kis főzde a piac alig 2-3 százalékát mondhatja magáénak. Ugyanakkor a kis főzdék bevételének döntő többsége a vendéglátásból származik. Ezért is járt számukra drámai következményekkel az éttermek és a kocsmák huzamosabb idejű bezárása.
A kisüzemi szegmensben a többség, akár 90–95 százalékban is, hordós, azaz csapolt sörrel van jelen a piacon, csak néhány nagyobb főzdének van palackozott söre. A kicsik között is vannak tehát nagyobbak, sőt olyan is, amely néhány éve még nem ebbe a kategóriába tartozott. A Szemerey testvérek (a Matolcsy család egyik unokatestvéri ága) érdekeltségi körébe tartozó Pécsi Sörfőzde például annak következtében került a kisüzemi kategóriába, hogy a jövedéki törvény 2018-tól a korábban évi nyolcezer hektoliterben maximált gyártási mennyiséget évi 200 ezer hektoliterre emelte. Éppen annyira, amennyit a Pécsi termel, így rájuk is vonatkozik a jövedékiadó-kedvezmény, vagyis így már nekik is feleannyi adót kell fizetniük, mint a nagy sörgyártóknak.
– Mi a kizárólagosságot eredményező, több évre szóló vendéglátóhelyi szerződések ellen küzdöttünk, amelyekben olyan kitételek vannak, hogy a vendéglátósnak a gyártó bizonyos mennyiségű sörét el kell adnia. Ennek fejében sörcsappal, hűtővel, asztalokkal, napernyővel támogatják a vendéglátóst, és vállalják ezek rendszeres karbantartását, illetve cseréjét is. Mondok egy példát: egy átlagos forgalmú vendéglő 5 millió forint támogatást kap egy multi sörgyártótól, aminek fejében éves szinten 200 hektoliter sört kell értékesítenie az adott gyár termékéből. Nincs olyan kikötés, hogy más, kisüzemi sört nem árulhatnak, de a 200 hektolitert el kell adnia, különben jön a kötbér vagy más retorzió. Ezzel a multi sörgyártók gyakorlatilag fogságban tartják a vendéglátóhelyeket – jelentette ki Gyenge Zsolt.
A mostani módosítás lényegében arról rendelkezik, hogy az adott vendéglátóhelyen értékesített sör legkevesebb ötödének kisüzemi főzdéből kell származnia, a fennmaradó részre pedig továbbra is köthet más sörgyártóval szerződést a vendéglős. A már meglévő, de az új tilalmakba ütköző szerződések 2021. augusztus elsején vesztik hatályukat.
Gyenge Zsolt úgy tudja, a multik részéről már be is indult a riogatás, hogy vége a jó világnak. Pedig nincs szó arról, hogy a jövőben ne lehetne kizárólagos szerződéseket kötni, és az sem igaz, hogy a kisüzemi sörfőzdék a legnagyobb ellenfelek, hiszen a három legnagyobb sörgyár elsősorban egymással versenyez. – Ők játsszák a kiszorítósdit, amelynek eddig vesztesei voltunk – szögezte le az elnök. – Folyamatosan próbáltunk tárgyalásokat kezdeményezni a nagy sörgyárak vezetőivel, képviselőivel e lehetetlen állapot feloldásáról, de még csak nem is válaszoltak a megkereséseinkre. Gyenge szerint ezzel szemben Csehországban a multi sörgyártó saját sörözőjében a negyedik csapból a kisüzemi főzde sörét csapolják. Pedig ugyanarról a multiról van szó, amely nálunk ugyanezt nem engedélyezi. Téves érvelésnek tartja azt is, hogy a multik prémiumsöreivel árban nem tudnak versenyezni a kis főzdék termékei: szerinte szinte minden kisüzemnek vannak árban, minőségben hasonló termékei.
– A számok azt mutatják, a kis főzdék képesek lehetnek kihasználni a mostani törvénymódosítás adta lehetőséget. Ma a kisüzemek többsége 40–50 százalékos kapacitással dolgozik. Amennyiben ezt sikerül 70–80 százalékra feltornázni, már meg is van a vendéglátóhelyeken az a húszszázalékos arány, amelyet a törvény célként kitűzött – fogalmazta meg reményeit Gyenge Zsolt.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/28. számában jelent meg július 10-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 28. számban? Itt megnézheti!
