– A támogatottsági adatok jellemzően nem különböznek attól, amit a járvány előtti időszakban mérhettünk – fogalmazott friss közvéleménykutatásuk kapcsán a Magyar Hangnak Závecz Tibor. Mint mondta, a Fidesz megtartotta a 2,6-2,8 millió fős táborát a járvány alatt is, a biztos pártválasztók arányát tekintve pedig azt mondhatjuk, hogy meg is erősítették ezt a tábort. Földindulásszerű változásnak kellene történnie, hogy a támogatóik elpártoljanak. Ez véleménye szerint csak abban az esetben lehetséges, ha a választóikat egzisztenciális sérelmek érik, vagyis csak a gazdasági válság bonthatja csak meg a Fidesz táborát, ennek azonban egyelőre nem látjuk jelét, a válság hatásai egyelőre nem írták felül a politikai preferenciákat. – Hangsúlyozom, ez nem prognózis, csak helyzetleírás – mondta a szakember.
Závecz Tibor rámutatott, hogy az ellenzéki pártok közül a Momentum az egyetlen, amely nem más ellenzéki erőktől vesz el szavazókat, hanem a bizonytalanokat tudja aktivizálni: elsősorban a korábban a politikától távol maradt fiatalokat szólítja meg. – Az újdonság erejével hat a Momentum, hiszen a kormányzáshoz nem odakozmált erőről van szó, amely alternatívát kínál. Ez esetben sem beszélhetünk százezres tömegekről, de a közvéleménykutatás számára már látványos a rekrutációjuk – mondta a szakember.
A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy az ellenzéki szavazók többsége – 80 százalék fölött – szerint a 2022-es választásokon közös listán vehetik csak fel a küzdelmet az ellenzéki pártok a Fidesszel. – Felismerték azt, hogy a 106 egyéni választókerületben nincs más esélye az ellenzéknek, csak a közös jelölt indítása – fogalmazott Závecz Tibor. Komoly a választói elvárás e tekintetben, mindegy, hogy a pártok miként oldják meg, tárgyalással, vagy előválasztással, a lényeg, hogy közös jelöltet állítsanak a Fidesszel szemben. A listáknál is hasonló a helyzet, ott azonban a két legnagyobb ellenzéki párt, a DK és a Momentum szavazói közül többen számolnak úgy, hogy külön indulva komolyabb támogatottságot szerezhetne és erősebb frakciót alakíthatna, mint közös ellenzéki szereplés esetén.
Závecz Tibor hozzátette, a közös lista kapcsán csak most kezdik majd vizsgálni, hogy egy ilyen ellenzéki szereplés mennyi választót vihet, és mennyit hozhat a pártoknak. –Elképzelhető, hogy a választók egy része számára nem fér bele a széleskörű összefogás, ahogy arra a kormány kommunikációja is előszeretettel játszik rá, arról sem feledkezhetünk el ugyanakkor, hogy egy potens ellenzéki erő fellépése a bizonytalan szavazókat is meggyőzheti. Sokan vannak olyanok, akik egyik párhoz sem kötődnek, de a kormányváltás lehetőségét ígérő közös indulás már aktivizálja őket – mondta.
Továbbra is tetemes a Fidesz előnye a ZRI Závecz Research Intézet friss eredményei szerint. A közvéleménykutató a hét első felében, az ország felnőtt lakosságát reprezentáló 1000 fős mintával készített telefonos felmérése alapján a kormánypárt a nyár közepén 35 százalékos – 2,8 millió fős - szavazótáborral rendelkezik. A Fideszt a Demokratikus Koalíció (DK) követi 9 százalékkal (700 ezer támogató), a harmadik helyen pedig a Momentum áll 8 százalékos (650 ezer szimpatizáns) támogatottsággal. A Jobbik 5 százalékon áll, 400 ezer szavazóval. Az MSZP 4, a Kétfarkú Kutyapárt 3, az LMP és a Mi Hazánk 2-2 százalékon áll, a Párbeszéd 1 százalékos támogatottsággal bír. A választásra jogosultak közel harmada nem tud pártot választani: a bizonytalanok 30 százalékon állnak.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz 52 százalékos a táborral rendelkezik. A DK e tekintetben látványosabban előzi meg a Momentumot, mivel a híveik részvételi hajlandósága nagyobb, előbbi 15 százalékon áll, míg utóbbi 11 százalékos támogatottsággal bír. A Jobbik 7 százalékon, míg az MSZP-nek 5 százalékon áll a biztos pártválasztók körében. 3-3 százalékot érne el az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom, és a Kétfarkú Kutyapárt, a Párbeszéd pedig 1-et.
