A magyar koronavírus-fertőzések és halálesetek jelentős része a kórházakhoz vagy idősotthonokhoz kötődik. Amit eddig is lehetett sejteni, azt illetően kevésbé sötétben tapogatózunk már, miután a kormányzati járványportálon a hét elején közzétették, hány idősotthoni lakó volt érintett eddig a járványban. Csütörtök estére pedig aztán kiderültek a kórházi adatok is, miután Müller Cecília a július 14-i helyzet alapján megküldte Karácsony Gergelynek, az Index pedig közzétette a számokat.
Csütörtök estig Magyarországon összesen 4279 főnél mutatták ki a koronavírus-fertőzést, és 595-en vesztették életüket. A kormányzati honlap a hét elején arról számolt be, hogy összesen 921 idősotthoni lakó, továbbá 137 dolgozó lett fertőzött. Most kiderült az is, hogy az egészségügyi intézményekben 1062 személynél mutatták ki a nozokomiális, azaz kórházi eredetű járvány következtében elkapott Covid–19-et.
Ez alapján tehát 2159-en voltak, akik nem kórházban vagy idősotthonban kapták el a fertőzést. Ami kicsivel több, mint az összesetek fele.
Magyarországon a koronavírussal fertőzött idősotthoni elhunytak száma 140 volt, míg a kórházi eredetű, azaz nozokomiális fertőzések közül 260 végződött halállal. Ez alapján 195-en voltak országosan, akik bárhol máshol kapták el a kórt, és annak következtében életüket vesztették. Ez az összes halálozás 32 százalékát jelenti. Bár elméletben lehetne jelentős átfedés is azok között, akik idősotthon lakói voltak, de csak a kórházi kezelés során kapták el a fertőzést, ugyanakkor Müller Cecília május végi adatai szerint az ő számuk csekély. Ekkor hat olyan idősotthoni lakóról tudtak, akik negatív teszttel kerültek be, de a kórházban lettek fertőzöttek. (Közülük pedig 4-en haltak meg - a május 28-ai adatok szerint.)
Külön érdekes a budapesti helyzet. Emlékezetes, a fővárosban a kijárási és egyéb korlátozásokat is két héttel tovább fenntartották, arra hivatkozva, hogy ez az ország legfertőzöttebb területe. Csakhogy mostanra világossá vált, hogy az esetek nagy része intézményi fertőzésnek számított.
Budapesten csütörtök estig 2001 koronavírus-fertőzöttet találtak. Közülük, mint csütörtökön kiderült, 713-an kórházakban lettek betegek. Az idősotthoni esetszámmal kapcsolatban már bajban vagyunk, miután az adatokat nem területi bontásban tették közzé. Azt azért külön közölték, hogy a fővárosi fenntartású Pesti úti otthonban 312 lakónál és 26 dolgozónál igazolták a fertőzést. Országosan a koronavírus 33 hasonló intézményben jelent meg, ebből 13 volt budapesti, 20 pedig vidéki. Tehát 950 budapesti fertőzöttről jelenthető ki, hogy nem a fenti intézményekben kapta el a fertőzést, de ebből még lejönnek további idősotthoni esetek.
A fővárosi halottak kapcsán sem tudunk pontos számot mondani. A kormányzati honlap szerint az eddigi 595 halottból 360 fővárosi volt. Budapesten a kórházi fertőzöttek közül 184-en hunytak el. Az idősotthonok esetében azt írták, az elhunytak háromnegyede a fővárosi fenntartásúakból került ki. Ezalatt feltehetőleg a fővárosi otthonbeli elhunytak háromnegyedét értik, így igyekezve kiemelni a Fővárosi Önkormányzat érintettségét. Külön a Pesti úti otthonból 55-en haltak meg. A kormányzati portál szerint a 13 budapesti intézményből nyolc fővárosi, míg öt egyházi vagy civil fenntartású.
Tehát maximum is nagyjából 121 fővárosi halott lehetett, aki nem a fenti intézményekben találkozott a vírussal. Ebből még lejönnek további idősotthoni halálesetek.
Tovább bonyolítaná az összképet, ha azt vizsgálnánk, hány idősotthonba érkezett kórházakból a fertőzés. Korábban lehetett arról hallani: többen visszakerülhettek úgy kórházakból intézményekbe, hogy nem volt teljességgel kizárható a fertőzöttségük. A Főpolgármesteri Hivatal azóta közölte, hogy a negatív teszt feltétel lesz azt illetően, a kórházból kit vihetnek vissza az idősotthonokba.
Az Index már három héttel ezelőtt is kikérte az adatokat. Ekkor a Főpolgármesteri Hivatal az országos tiszti főorvos május 28-án kelt válaszát közölte, ami szerint budapesti kórházakban 639 főnél mutatták ki a fertőzést. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt másfél hónapban a fővárosi fertőzöttek közül 74-en kórházban kapták el a vírust. (Hiszen, mint fentebb írtuk, július közepére a fővárosi nozokomiális fertőzöttek száma 713-ra ment fel.) A Wayback Machine május 28-ai mentése szerint is addig Budapesten összesen 1818 fertőzött volt, tehát az elmúlt másfél hónapban a hivatalos adatok alapján 183-an lettek Budapesten fertőzöttek, közülük mindössze 109-en nem kórházakban, és még kevesebben nem bármilyen intézményben.
Csütörtökön egyébként a kormányzati koronavírus-portál hírt adott arról is, hogy négy megyében egyáltalán nincs aktív fertőzött. Jelenleg 528 aktív koronavírusosról tudunk, köztük 198-an vannak a budapestiek. Egyáltalán nem tudunk fertőzöttről Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy és Baranya megyékből, Veszprémben és Békésben is 1-1, Vas megyében 2, Győr-Moson-Sopronban 3, Hajdú-Biharban és Bács-Kiskunban 5-5 ember van. Lényegében az aktív fertőzöttek nagy része a fővárosra, Zalára (103 fő), Pest megyére (77 fő) és Borsodra (41 fő) korlátozódik.
