A brüsszeli vita után ősszel „minden eddiginél gátlástalanabb támadássorozat” jön – erről beszélt a Magyar Nemzet néven megjelenő lapnak adott interjújában Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint évek óta a „jogállamiság fedőnév alatt” építenek összehangolt és átfogó politikai kampányt, és kizártnak tartja, hogy egy „csatavesztés” után feladnák. Ugyanakkor már ez az állítás is vitatható, tehát hogy a hét elején született eredmény ténylegesen Orbán és szövetségesei győzelmét jelenti-e.
Varga azt is mondta, ebben a támadássorozatban a magyar ellenzéki képviselők vállalnak majd fontos szerepet. Ők „eddig sem a magyar érdekeket képviselték Brüsszelben, hanem Brüsszel érdekeit Magyarországon, ez aligha fog változni” – vélekedett a miniszter. Egyben baljós jövőképet festett fel: „Nyilván megpróbálnak majd úgy tenni, mintha az Európai Tanács következtetései meg sem születtek volna, és folytatni fogják a jogállamisági mechanizmusok kiépítését és működtetését.”
Varga az interjúban úgy értékelte a brüsszeli eredményt, hogy az Európai Tanács „a rá nehezedő nyomás” ellenére is a magyar és lengyel álláspontot vette át. Szerinte az állam- és kormányfők megerősítették, hogy fontos az unió pénzügyi érdekeinek védelme és a jogállamiság kérdése, de a kettő nem kapcsolható össze.
Az igazságügyi miniszter továbbá úgy látja, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás régen lezárható lett volna, csak kettős mércével mérik őket. Továbbá úgy látja, már az állam- és kormányfők sem gondolták úgy, hogy ki kellene állniuk a Bizottság éves jogállamisági jelentése mellett. „Nincs szükség arra, hogy egy külső szereplő vizsgálja vagy minősítse a jogállamiság helyzetét a tagállamokban. A küzdelem persze itt sem ért véget: a bizottság a jelentést így is el fogja készíteni, és ebben politikai megfontolásokból minden bizonnyal éppen Magyarországgal és Lengyelországgal szemben lesz a leginkább kritikus” – tette hozzá.
