A Magyar Hang pert nyert a Hit Gyülekezetével szemben

A Magyar Hang pert nyert a Hit Gyülekezetével szemben

Németh Sándor vezető lelkész beszél a Hit Gyülekezete vasárnapi istentiszteletén a Hit Parkban 2011-ben (Fotó: MTI / Kovács Tamás)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Csütörtök délelőtt elutasította a Fővárosi Törvényszék a Hit Gyülekezete által a Magyar Hang hetilap és az újságot kiadó cég ellen indított sajtó-helyreigazítási keresetének mind a négy pontját. Érdekesség, hogy a Hit Gyülekezete külön keresetben perelte be lapunk online változatát, valamint a két pert ugyanarra az időpontra tűzték ki – de mivel utóbbiról késve értesítettek, azon nem tudtunk részt venni, így azt a tárgyalást szeptember elejére napolták el. Csütörtöki ítéletében a bíróság a felperes, vagyis a Hit Gyülekezetét arra utasította, hogy 15 napon belül fizessen meg az első és a másodrendű alpereseknek egyetemlegesen 35 000 forint perköltséget is.

Mint ismeretes, hetilapunk május 22-én megjelenő lapszámában „Szegény hívek gazdag papja” címmel jelent meg cikk arról, hogyan szerezte meg Németh Sándor lelkész az ATV-t, amely korábban a Hit Gyülekezete többségi tulajdonában állt. 

A Hit Gyülekezete elsősorban azt sérelmezte, hogy azt állítottuk, a gyülekezeti vagyonból Németh Sándor magánvagyona lett – szerintük ezt valótlanul állítottuk. A Fővárosi Törvényszék bírója indoklásában kifejti: „az alperes a tényalapok tekintetében a valóság bizonyítására vonatkozó kötelezettségének eleget tett. Mindezek alapján a bíróság álláspontja szerint valótlan tényt az alperesi cikk nem állított, a tényekből vonta le a megfogalmazott következtetéseit, ezért a bíróság álláspontja szerint az első kereseti pont vonatkozásában helyreigazítási közlemény közzétételére az alperes nem kötelezhető.”

Második kereseti pontként a felperes kérte annak helyreigazításkénti való közzétételét, mely szerint lapunk valótlanul állította, hogy a Hit Gyülekezete egyház több milliárd forint olyan állami támogatást kapott, amelyből magánvagyon lett. A cikk vonatkozó része pontosan így szól: „Az egyházak különleges jogállással rendelkeznek Magyarországon, gazdálkodásuk a nyilvánosság elől nagy mértékben rejtve van. Magyarán a hívek által befizetett adományok és perselypénzek útja lényegében követhetetlen és adómentes, az egyháznak még az éves beszámolót sem kötelező nyilvánosságra hoznia. Jár nekik állami támogatás is – a Hit Gyülekezete is több milliárdot kapott a magyar adófizetőktől az elmúlt tíz évben. Ha ebből a pénzből magánvagyon lesz az már közügy és felveti a hűtlen kezelés alapos gyanúját.”
A fenti szöveget értelmezve a bíróság meglátása szerint az alperes nem tett olyan tényállítást, miszerint a felperes több milliárd forint olyan állami támogatást kapott, amiből magánvagyon lett.

A bíró érvelése szerint „a kereset második és harmadik pontjával érintett cikkrészlet rávilágít arra a problémakörre, miszerint Magyarországon az egyházak gazdálkodása a nyilvánosság elől nagy mértékben rejtve van. Az adományok, a perselypénzek, illetve az állami támogatások nem ismertek a nagy nyilvánosság előtt. A befizetett adományok és perselypénzek útja követhetetlen. Rámutat arra a cikk, hogy az egyházaknak, így a felperesnek is állami támogatás is jár, ami nyilvánvalóan magyar adófizetők pénzéből jutott támogatás és felveti azt, hogy ha ebből a pénzből magánvagyon lesz, az már közügy és felveti a hűtlen kezelés alapos gyanúját. A bíróság megítélés szerint a cikk nem állította azt, hogy a felperes esetében az állami támogatásból magánvagyon lett. Ilyen tényállítást a cikk nem tartalmaz. Annak a problémáját veti fel, hogy ha a támogatásból magánvagyon lesz az egyrészt közügy, másrészt felvetheti a hűtlen kezelés alapos gyanúját. (…)  Mindezek alapján a bíróság álláspontja szerint az alperes a közpénzek elköltésével kapcsolatosan a közszereplő felperes vonatkozásában olyan közéleti vitára okot adható problémakört tárt az olvasók elé, amelynek a felvetése tényállítást egyáltalán nem tartalmazott és a való tényeket sem tüntette fel hamis színben.”

Tekintettel arra, hogy a bíróság megítélése szerint cikkünkben valótlan tényt nem állítottunk, és való tényeket sem tüntettünk fel hamis színben, ezért alaptalannak ítélte a felperes negyedik kereseti pontjában megfogalmazott kérelmét is, elutasítva ezzel a Hit Gyülekezete összes helyreigazítási kérését.

Lapunk jogi képviseletét az Átlátszó ügyvédei látták el, köszönjük a munkájukat!