Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselő „Miért ennyivel rosszhiszeműbb a szlovén ügyészség, mint a magyar?” címen nemrég írásbeli parlamenti kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez az idehaza 18,75 millió forintos átlagáron vásárolt lélegeztetőgépek miatt.
Az ellenzéki képviselő ennek kapcsán felidézi a Szlovéniában történteket. Alig négy hónapja lépett hivatalba a szomszédos államban Janez Jansa kormánya (Orbán Viktor politikai szövetségese), de máris komoly kormányválság alakult ki. Mint Vadai írja, őrizetbe vették Zdravko Pocivalsek gazdasági minisztert és helyettesét, lemondott Ales Hojs belügyminiszter, majd a rendőrfőkapitány is, a négy koalíciós párt közül pedig kettő szemlátomást kiugrani készül a kormányból. Az ügy hátterében a lélegeztetőgép-beszerzéssel kapcsolatos korrupciós gyanú húzódik meg.
„A szlovén ügyészség sajtóhírek alapján arra gyanakszik, hogy az egészségügyi felszerelések koronavírus-járvány idején történt beszerzése során túlárazás és irányított közbeszerzés történt. A lélegeztetőgépek darabjáért például mintegy 10 millió forintnyi összeget fizettek, ami az ügyészség szerint képtelenül magas ár; sajtóhírek arról szólnak, hogy ennek feléért is be lehetett volna szerezni a gépek darabját” – olvasható a képviselő írásbeli kérdésében. Vadai a magyar beszerzés kapcsán Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkárának szavaira hivatkozik, miszerint Magyarország 16 ezer lélegeztetőgépet vásárolt, mintegy 300 milliárdért. Vadai számításai szerint az átlagár ebben az esetben 18,75 millió forint, vagyis csaknem a duplája annak, mint ami a szlovén ügyészségben gyanút keltett.
A képviselő szerint számos párhuzam mutatkozik a szlovéniai és magyarországi beszerzések között, mégsem hallottunk arról, hogy idehaza az ügyészség vizsgálódni kezdett volna. Mindezek után Vadai arról kérdezi a legfőbb ügyészt: a szlovén kormány ennyivel gyanúsabb, vagy a szlovén ügyészség ennyivel gyanakvóbb, mint a magyar? Arra is rákérdez, hogy „a készülékek lélegzetelállító ára láttán a magyar bűnüldöző hatóságokban egyáltalán nem merült föl a korrupció, vagy legalább a szabálytalan közbeszerzés gyanúja?”. Végül megkérdezi a legfőbb ügyésztől azt is, hogy „szándékában áll-e az ügyészségnek kivizsgálni a magyar kormány lélegeztetőgép-beszerzésének ügyét?”
Polt Péter legfőbb ügyész erre azt írta válaszul, hogy Vadai megkeresését feljelentésként értékelte, és a Budapesti Rendőr-főkapitányságra továbbította. „A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság feladata ugyanis annak megítélése, hogy a feljelentés tárgyát képező magatartás bűncselekmény gyanúját kelti-e, és emiatt a nyomozás elrendelésének van-e helye” – közölte Polt.
A külügy által beszerzett 16 ezer lélegeztetőgép átlagára egyébként nemcsak a szlovénekhez képest tűnik magasnak, de a magyar Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) is majdnem feleannyiért jutott ilyen eszközökhöz. A G7 derítette ki, hogy az állami kórházellátó közel 2500 lélegeztetőgépet vett a koronavírus-járvány alatt, és piaci szereplőktől vásárolt normális áron. Menczer Tamás korábban az M1 Ma este műsorában arról beszélt, szakemberekből álló csoport mondta azt, hogy tömeges fertőzés esetén 8500 ember egyidejű lélegeztetésére is szükség lehet. Az Operatív Törzs a lehető legrosszabb forgatókönyvre is fel akart készülni, ezért döntöttek úgy, hogy 10 ezer gépre van szükség. Mivel azonban óriási volt a verseny a lélegeztetőgépekért – és nem volt biztos, hogy amit megrendelnek, az meg is érkezik – több mint 16 ezret rendeltek azért, hogy 10 ezer biztosan beérkezzen.
A KKM G7 portálnak adott válaszából kiderül, hogy a tárca 21 cégtől rendelt, ebből nyolc kínai és hongkongi, nyolc magyar, és akad maláj, belga, szlovák, német és szlovén is. Ez utóbbi a genEplanet Diagnostika d.o. o., amely érintett a szomszédos ország botrányában, a ljubljanai kormány is tőlük vásárolta a túlárazottnak tartott gépeket. A KKM később annyit közölt a Napi.hu-val, hogy a szlovén társaságtól 220 darab invazív típusú készüléket vásároltak.
