Jelenleg is ügyek százai vannak folyamatban a magyar bíróságokon, amelyekben a börtönkörülmények miatt kérnek kártalanítást a fogvatartottak. Bár az eljárásokat a koronavírus-járvány első hulláma alatt felfüggesztették, azok mostanra újraindultak, új eljárások is kezdődtek, és új határozatok születnek. A megítélt kártalanításokat azonban jövő év elejéig nem fizeti ki a magyar állam akkor sem, ha a bíróság azt megítéli, és a döntés jogerőssé válik.
Míg a gyöngyöspatai romák kártérítésével kapcsolatban azon az állásponton volt a kormányzat, hogy a jogerős bírósági ítéleteket mindenkinek, a magyar államnak is végre kell hajtania – akkor is, ha a kormány azokat nem tartja igazságosnak –, addig a fogvatartottak kártalanításával kapcsolatban másképp vélekedett. A kormány javaslatára a parlament fideszes többsége döntött arról, hogy december 31-éig nem fizeti ki a bíróság által rá kirótt összeget.
A fogvatartottaknak többnyire a zsúfoltság miatt ítéltek meg kártalanításokat a bíróságok: a jogszabályok szerint négy négyzetméteres életteret kell biztosítani egy-egy személynek, ezt azonban rendre nem tudták teljesíteni a túltelített magyar büntetés-végrehajtási intézetek. A kormány számításai szerint összességében tízmilliárd forintot kellett kifizetnie a magyar államnak a zsúfoltság miatt.
Júliusban megvalósult egy összességében 2750 férőhelyes fejlesztés, amely az ország tíz büntetés-végrehajtási intézetét érinti. Az igazságügyi miniszter, Varga Judit úgy nyilatkozott: további munkára van szükség ahhoz, hogy a magyar börtönök telítettsége szeptemberig száz százalékra csökkenjen – vagyis, hogy ne tartsanak fogva több embert, mint ahány férőhely van –, és ezzel megszűnhet az ok, amiért kártalanításért folyamodtak a fogvatartottak.
A börtönzsúfoltság miatt indult kártalanítási eljárásokat – amelyeket a fideszes többségű Országgyűlés által elfogadott törvény alapján lehet indítani Magyarországon – a kormány év elején nevezte el börtönbiznisznek, úgy foglalva állást, hogy a kártalanítás valójában az ügyvédek műve. Lévén néhány jogász tömegesen képviselt olyan fogvatartottakat, akik éltek ezzel a törvényi lehetőséggel. A kifizetések felfüggesztése azonban nem változtatott azon, hogy a fogvatartottak és ügyvédeik olyan lehetőséggel éltek, amelyeket a magyar törvények biztosítottak számukra, és azon sem, hogy a bíróságok által jogerősen megítélt kártalanításokat a magyar államnak a felfüggesztés lejárta után ugyanúgy ki kell majd fizetnie.
Az új, a kormány ígérete szerint igazságosabb szabályozást őszig kell kidolgozni, addig azonban indulhatnak új eljárások, és határozatok is születnek. A Magyar Hang az összes törvényszéket megkereste, és jó néhány válaszolt is. Kiderült: egyes bíróságokon több száz új ügy indult, és szinte minden törvényszéken születtek ítéletek is kártalanítási ügyekben március 7-e óta – ekkor „függesztette fel” a parlament a kifizetést, azonban az eljárások folytatását nem gátolja. A Balassagyarmati Törvényszéken például március 7-e óta 204 új kérelem érkezett az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt, és június 1-je óta 176 ügyben született ügydöntő határozat. A Nyíregyházi Törvényszékre 2020. március 7. és június 27. között összesen 691 újabb kártalanítási ügy érkezett, és június 1-je óta 305 fejeződött be, 79 határozat jogerőssé is vált.
A 20 magyarországi törvényszék több mint fele, 12 bíróság válaszolt lapunk megkeresésére a cikk megjelenéséig. Az általuk közölt adatok alapján március 7. óta összesen 4217 új kártalanítási ügy került ezen bíróságok elé. Egyes törvényszékek jelezték, hogy ebbe sok olyan ügyet is beleszámítottak, amelyeket a veszélyhelyzet alatt felfüggesztettek, majd újraindítottak. De így is megállapítható, hogy országszerte több ezerre tehető a bíróságok elé kerülő új kártalanítási ügyek száma azóta, hogy a kormányzat bevezette a „börtönbiznisz” fogalmát. Június 1-je óta összesen 1609 befejezett ügyről számolt be a választ adó 12 törvényszék – ezek csak a befejezett ügyek, nem minden esetben ítéltek meg kártalanítást. A Fővárosi Törvényszéken például 188 ügyből 119-ben, a Gyulai Törvényszéken 15 ügyből 6-ban.
A „felfüggesztésről” szóló jogszabály annyit mindenképp elért, hogy kevésbé előnyös helyzetbe hozta a fogvatartottakat képviselő ügyvédeket. Egyrészt azzal, hogy kártalanítás már nem utalható az ügyvéd letéti számlájára – ahonnan a védő az ügyfél engedélyével automatikusan levonhatta a munkadíját –, másrészt azzal, hogy a kifizetés ilyenformán 2021. március végéig is elhúzódhat.
A börtönök bővítése elejét veheti ugyan a későbbi kártalanítási ügyeknek, de azoknak nem, amelyekben a korábbi börtönzsúfoltság miatt indultak. Az emiatt fizetendő kártalanítások a bíróságok által közölt adatok alapján még sokáig kísérik és kísértik majd a magyar államot.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/31. számában jelent meg július 31-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/31. számban? Itt megnézheti!
