Központi fejetlenség és egyéni leleményesség – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint ez olvasható ki a veszélyhelyzet idején bevezetett digitális oktatás kapcsán készült felmérésükből. A kutatás arra is rávilágított, hogy az oktatóknak sokszor több tízezer forintos költségeik voltak.
Ezernél valamivel többen töltötték ki a PDSZ kutatását a digitális oktatás tapasztalatairól, az eredményeket most mutatták be.
A válaszadók 78 százaléka azt közölte, hogy a digitális munkarend bevezetésével többet kellett dolgoznia, mint egyébként. Mindössze 11 százalék volt, aki úgy érezte, hogy kisebb lett a munkaterhelése. A munkamennyiség emelkedése mellett a válaszadók több mint fele számolt be arról, hogy kiadásai is növekedtek: a kitöltök több mint negyede jelezte, hogy egyértelműen nőttek a rezsiköltségei a távmunka alatt.
Összességében a felmérést kitöltők csaknem fele, 46 százaléka jellemezte stresszesnek az időszakot. Voltak, akik úgy éreztek – ez több mint 38 százalékot jelent –, hogy egészségromlás is bekövetkezett a digitális munkarend miatt.
A PDSZ meglepőnek nevezte a kutatás azon eredményét, hogy a válaszadók csaknem 43 százalékának – elmondásuk szerint – saját pénzéből kellett beruháznia a digitális oktatáshoz. A legtöbben (68 százalék) kiegészítőket, azaz webkamerát, fej- és fülhallgatókat és egyéb perifériákat vásároltak, de sokan internet- (37 százalék) vagy telefonelőfizetést vásároltak, bővítettek. A megkérdezett pedagógusok nagyjából ötöde vásárolt magának számítógépet és tizedük saját zsebből fizetett elő olyan tréningekre, tanfolyamokra, amelyek a digitális munkarend megvalósításához szükséges tárgyi tudás megszerzését segítették elő.
A PDSZ által publikált adatok szerint a válaszadók átlagosan 51 524 forintot költöttek saját zsebből a digitális munkarend megvalósítására. Ezen belül a legtöbbet költő tíz százalék átlagosan 150 484 forintot költött a munkavégzésével kapcsolatos igények kielégítésére.
