A céllal és szándékkal, ami Péterfalvi Attila javaslatából kiviláglik, abszolút egyetértek, de a megvalósíthatósága már nem világos – erről beszélt lapunknak Schiffer András, amikor a NAIH-elnök által felvetett Facebook-törvényről kérdeztük őt. Azzal az ügyvéd is egyetért, hogy a kérdéssel foglalkozni kell, de ez szerinte leginkább uniós szinten működhet, nemzetállami megoldásként kevésbé.
Az, hogy kormányzati szinten foglalkoznak a globális videómegosztók és platformszolgáltatók működésével, önmagában helyes dolog a volt országgyűlési képviselő szerint. A politikai nyilvánosságot ugyanis a nagyon közeli jövőben, vagy akár most is jóval hatékonyabban alakíthatják ezek a csatornák, mint az egyes médiaszolgáltatók. – Ha megnézzük, hogy az amerikai Black Lives Matter-hisztéria kapcsán a legnagyobb multinacionális cégek, az Unilever, a Starbucks és a többiek milyen nyomás alá helyezik például a Facebookot, innen csak egy lépés, hogy a nagyvállalatok a politikai nyilvánosságot le fogják nyelni – tette hozzá az LMP volt társelnöke.
A lehetséges jogi megoldást viszont Schiffer nem látja arra vonatkozólag, hogyan lehetne egy magyar törvénnyel szabályozni az írországi székhelyű céget. Nem is tudna az Európai Unión belül példát mondani arra, hogy bárki is nemzetállami szinten oldotta volna meg a kérdést. Ezért is uniós irányelvi megoldásra van szükség az ügyvéd szerint, „a feje tetejéről a talpára kellene állítani az uniót, hogy ne az EU legyen ezeknek a nagy cégeknek a zsebében.” A magyar kormány részéről viszont nem sok kreativitást tapasztalt, amivel az unión belül keresztül kívántak volna vinni egy ilyen elképzelést. Schiffer megemlítette a Pesti Srácok kontra YouTube ügyet, amivel kapcsolatban februárban felszólalt a techvállalatok tiltásaival szemben. – Az ügytől függetlenül ott az a vérlázító, hogy valakit örökre ki lehet kitiltani a platformról, és soha többé semmilyen néven a tartalma nem jelenhet meg. Ez biztos, hogy nonszensz – fejtette ki az ügyvéd.
Kérdésünkre, hogy egy uniós megoldás hogyan oldaná fel a nyelvi problémákat, azt válaszolta: bizonyos kereteket legalább lefektetnének így, miközben most „egészen random módon tiltogatnak le embereket.”
A kérdés amiatt merülhet fel, mert a Facebook algoritmus alapján szűri a magyar tartalmakat, tehát a homofób tartalmat éppúgy leszedik, mint azt, ha valaki elítéli a „buzizás”-t. A „cigány” kifejezés kapcsán éppúgy szoktak posztokat törölni, ahogy Toroczkai László bármilyen megszólalása kapcsán híroldalak cikkeit. Van, hogy maga a felhasználó sem tudja, épp melyik kifejezésbe kötöttek bele egy bejegyzéséből. Magyarországon ebből már bal- és jobboldali felhasználóknak is akadt problémájuk. Több kormányközeli sajtómunkatárssal és közszereplővel fordult elő az elmúlt években, hogy öt-hat profilt kellett fenntartaniuk, amiket aztán a Facebook sorra tiltott le három-négy évvel korábbi hozzászólások miatt.
A kormányközeli szereplők helyzete nyilvánvalóan nem független attól, hogy a Századvég Alapítvány aktivizálta magát, és még tanulmány is született a „Facebook-cenzúráról.” Péterfalvi javaslata is láthatólag főleg erről, az önkényes tiltogatásokról szól. Az adatvédelmi biztos hétfőn este az ATV műsorában tette egyértelművé, hogy ő a véleménynyilvánítási szabadság szélesítése miatt vetette fel az ötletet. Konkrét példát viszont nem igazán mondott arra vonatkozólag, mi az, amit a Facebook tilt, szerinte viszont nem kellene. Helyette inkább azt részletezte, mi az, amit a magyar jogszabályok tiltanak, a közösségi média ugyanakkor enged. Példaként az önkényuralmi jelképeket, és a vörös csillagot hozta. Ez már csak azért is furcsa, mert a Péterfalvi-javaslat elvileg arról szólna, hogy a Facebook-tiltások felülvizsgálata kerüljön magyar hatáskörbe. Tehát nem az, hogy a magyar fél dönthesse el, mit kellene tiltani. Utóbbi már csak a véleménynyilvánításuk miatt rémhírterjesztéssel vádolt magánszemélyek ügye miatt is problémás lenne.
Kérdeztük Schiffert is arról, a NER-t ismerve nem vezethetne-e visszaélésekhez, ha magyar kézbe kerülne a felülvizsgálat ügye. – Most is visszaélésekhez vezet, csak most mások élnek vissza vele. Egy nemzeti kormány legalább elvben elszámoltatható a választók előtt. Elvileg az uniós intézmények is, még ha sokkal nehezebben is, a tagállamok előtt. Ezek a nagyvállalatok viszont nem elszámoltathatók. Jogszabályokat egyébként sem miniszterelnökökre és kormánypártokra hozunk, hanem intézményekre. Lehet erről fantáziálni, hogy ha az Orbán-kormány vagy a médiahatóság kap egy jogosítványt, ezzel hogyan élne vissza. De az biztonságot jelent, hogy ha egy óriásvállalat, ami már rég kiszökött nemcsak a magyar, de minden nemzeti joghatóság alól, szabja meg a saját játékszabályai szerint egy országon belül a politikai nyilvánosságot? Ez nem visszaélés? – tette fel a kérdést az ügyvéd.
Péterfalvinál is rákérdezett az ATV műsorvezetője, nem Putyin és Erdogan irányába vezetne-e a szabályozás. Az adatvédelmi biztos azt mondta, nem, ő épp hogy a szabadabb véleménynyilvánítás érdekében állt ki.
Eközben a Jobbik petíciót indított azzal szemben, hogy az „Orbán-kormány a hazai hatóságokon és szervein keresztül bármilyen módon befolyásolási jogot szerezzen a legnagyobb közösségi oldal, a Facebook működésére”. A párt szerint „az Orbán-rezsim neki baráti orosz, török, kínai diktatúrák módszereihez próbál közeledni, azokat másolja.”
A Facebookkal, illetve globális videómegosztókkal és közösségi platformokkal kapcsolatban rendre felmerül, hogy magáncégekről van szó, tehát elvileg maguk dönthetik el, milyen szabályokat kérnek számon a felhasználókon. Az ezzel szemben érvelők szerint viszont monopolhelyzetben lévő vállalatokról van szó, amik jelentősen befolyásolják a közéleti viszonyokat. Az ATV-ben Péterfalvi is megemlítette a monopolhelyzetet, továbbá azt mondta, GDPR-ügyben is lehetett szabályozni ezeket a vállalatokat, és szerinte a véleménynyilvánítás szabályozása kapcsán is kellene.
